Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-168
168. országos ülés 1907 június 5-én, szerdán. 5 §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadta. Az első bekezdéshez Horváth József (marosujvári) képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy az első bekezdésben ezen szavak: »az egyenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálását is« hagyassanak ki. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 62. §. első bekezdését változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, szemben Horváth József (marosujvári) képviselő ur ellenindítványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul elfogadják az első bekezdést, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem tehát, hogy a 62. §. első bekezdését a képviselőház, szemben Horváth József képviselő ur módosításával, változatlanul elfogadta a munkásügyi bizottság szövegezése szerint. Ennélfogva Horváth József képviselő ur módosítása elesik. Következik a 63. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 63. §-t). Elnök: Az előadó urak nem kivannak szólni ? (Nem!) Egry Béla jegyző : Horváth József (marosújvári) ! Horváth József (marosujvári): Nem kívánok a szólás jogával élni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 63. §-t változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a 63. §-t változatlanul elfogadja a munkásügyi bizottság szövegezése szerint. Következik a 64. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 64. §-t). Elnök: Az előadó urak nem kívánnak szólni? (Nem!) Kivan valaki szólni? Egry Béla jegyző: Bizony Ákos! Bizony Ákos: T. képviselőház! A 64. §-t elfogadom. Elfogadom pedig azért, mert nézetem szerint helyes intézkedéseket tartalmaz. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bizony Ákos : Arra vonatkozólag, azt hiszem, egyáltalában nincs ezen házban nézeteltérés, hogy a gazda és cseléd közötti vitás ügyek elintézése lehetőleg gyorsan történjék. Mind a gazdának, mind a cselédnek életbevágó érdeke kívánja azt, hogy a köztük felmerült vitás kérdések mielőbb jogérvényes elintézést nyerjenek. A mi a szakasznak 2. bekezdését illeti, erre nézve ugyan lehetnek eltérő nézetek, t. i. jogosultsága lehet annak a nézetnek is, hogy az eljárási szabályok magában a törvényben állapíttassanak meg, én azonban azt hiszem, sokkal helyesebb a nálunk eddig is divatban volt szokás, hogy közigazgatási ügyekben nem a törvény állapította meg az eljárási szabályokat, hanem azokat mindig az illetékes miniszternek hagyta fönn, annak adott erre vonatkozólag meghatalmazást, különösen abból az okból, hogy ezen eljárási szabályok gyakran igényelnek változtatást, a mi sokkal könnyebben eszközölhető, ha pusztán rendeleten és nem törvényen alapulnak. Ismétlem tehát, hogy elfogadom a javaslat 2-ik bekezdésének intézkedését is. De az eljárási szabályokra vonatkozólag egy kérdést szeretnék magában a törvényben megoldani, és épen azért leszek bátor indítványozni, hogy ezen 3. §-hoz egy harmadik bekezdés tétessék hozzá. Ez a 3. bekezdés következőképen hangzanék (olvassa): »A képviseltetés következtében felmerült költség az ellenfél terhére nem ítélhető meg és azt a képviselő sem a jelen törvény alapján eljáró hatóságok utján, sem birói utón megbízója irányában sem érvényesitheti, (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ennek az intézkedésnek, a melyet javaslatba hozni bátor vagyok, első és főoka az olcsóság kérdése. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bizony Ákos: Méltóztatnak tudni, hogy az ilyen vitás kérdések, a melyek a gazda és a cseléd között felmerülnek, rendesen kis összegekből indulnak ki. Ezek a kis perek nem bírják meg a képviselettel járó költségeket, ép ugy, mint a hogy annak idején, a mikor a kisebb polgári peres ügyeket szabályoztuk, az 1877 : XXII. t-cz. 36. §-a is kimondta azt, hogy ezen ügyekben a képviselettel járó költségek meg nem állapittatnak. De azonkívül, hogy a képviselettel járó költségek meg nem állapítása által az eljárás olcsóbbá válik, nézetem szerint, még két más körülmény is indokolja ennek az intézkedésnek meghozatalát. Az egyik az, hogy az én nézetem szerint a legkívánatosabb dolog, ha ezekben a kérdésekben gazda és cseléd közvetlenül, személyesen, minden harmadiknak közvetítése nélkül áll egymással szemben. Egyáltalában nem akarom a perbeli képviselőket azzal meggyanúsítani, hogy talán ők akadályoznák a vitás kérdésnek barátságos elintézését. De a ki ismeri az eljárást a gyakorlati életből, az tudja azt, hogy különösen kisebb szubsztratumu pereknél a barátságos egyezségnek létrejövetelét rendesen kérdés szokta akadályozni, hogy ki viselje a költségeket. (Ugy van!) Épen azért, ha ezt a költségkérdést a vitás kérdés elintézéséből kirekesztjük, a barátságos egyezségnek létrejövetele végtelenül meg lesz könnyítve. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ezenkívül még egy további előnyét is látom ennek az intézkedésnek, és ez az, hogy bizonyos tekintetben az eljárást meggyorsítja, és merem kimondani azt is, hogy talán a valódi anyagi igazságnak megtalálását az eljáró hatóságra nézve megkönnyíti. (Igaz! Ugy van! balfelöl.)
