Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-151

80 15Í. országos ülés 1907 április 29-én, hétfőn. méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Van valaki feljegyezve szólásra ? Hammersberg László jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! A függetlenségi és 48-as párt nevében van szerencsém bejelenteni, hogy a párt ezen tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz hozzájárul. (Helyeslés.) Ezen hozzájárulás nem ered azon indokból, hogy a függetlenségi párt a közösügyek irányában táplált felfogását és elveit bármi tekintetben is megváltoztatta volna. Ezekre vonatkozólag teljes mértékben érintetlenül áll a párt egész közjogi programmja, a melyet ezen törvényjavaslat nem is érint. De a mi hozzájárulásunk abból az indokból sem származik, hogy ezek a költségek már legnagyobb részben felhasználtattak, mert igaz ugyan, hogy a delegáoziók megállapították törvényes formákban ezen összegeket, azonban a delegácziónak, a mint tudjuk, költségmegszavazási joga nincsen és ezeknek a fedezésére a törvény nem a kormányokat hatalmazza fel, hanem világosan benne vannak az 1867-iki törvényekben azon intézkedések, a melyeknél fogva a delegáoziók által megállapított költségek fedezéséről maga az országgyűlés gondoskodik és a mennyiben azokra fedezetet nem talál, vagy a mennyiben azokat az összegeket meg nem szavazza, azok a kormányok részéről nem lesznek folyósíthatok. (Ugy van! a baloldalon.) Ha tehát bejön az a helytelen közjogi gyakorlat, a mely már nem csak egy éven keresztül, hanem évek hosszú során át követtetett, — még olyan időkben is, a midőn semmiféle törvényhozási akadály nem volt arra nézve, hogy ezek alkotmányos utón elintéztessenek — mondom, ha bejön az a gyakorlat, hogy maguk a kormányok egyszerűen rendelkezésre bocsátják a közös kormánynak azon összegeket, a melyeket a delegáoziók megállapítottak : ezáltal a törvényhozásnak fentartott szuverén jogkör, a költségek elfogadásának vagy elvetésének joga, vereséget szenvedne, a mihez, t. képviselőház, hozzá nem járulhatunk. Ez tehát nem indok előttünk a költségek megszavazására, sőt ellenkezőleg inkább indok arra, hogy megtagadjuk hozzájárulásunkat (Ugy van ! a baloldalon.) és azon kormányokat, a melyek önkényesen folyósították ezeket az összegeket, felelősségre vonjuk. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Indokul szolgál azonban, t. képviselőház, a törvényjavaslat elfogadására azon ismert tény, hogy a parlamentben lévő pártok, a melyek abban az időben még kisebbségben voltak és a melyeknek még egyike sem képviselte a parlamenti többséget, megegyeztek a koronával arra nézve, hogy egy bizonj-os átmeneti idő alatt mi részünkről ezen közösügyes rendes terhekhez való hozzájárulást fel fogjuk ajánlani azzal, hogy viszont nekünk az alkotmányos életben előállott zavarokat módunkban lesz helyreigazítani és alkotmányos rendünket olyan széles alapra fektetni, a mely a^t fogja eredményezni, hogy a kívülről jövő támadások kevesebb rombolást vihessenek jövőben véghez alkotmányos életünkben. Ez egy megállapodás és egy megegyezés volt, a melyet hűséggel megtartani a magyar nemzetnek és különösen a magyar nemzet törvényhozásának kötelessége. Hiszen az adott szó megszegését sohasem jegyezte fel a történelem a. magyar nemzetről. (Igaz 1 ügy van !) A mint hozzájárultunk ahhoz, hogy az előálló uj onczszükséglet és a hadiköltségek megszavazása a törvényhozás által legális formákban intéztessék el, épugy hozzájárulunk nyiltan és férfiasan ahhoz is, hogy ezek a költségek mint rendes keretekben mozgó katonai kiadások, szintén törvényhozási elintézést nyerjenek. (Helyeslés a baloldalon.) Sőt tovább menve, bizonyos tekintetben mi is konstatáljuk azt a haladást, a melyet a jelen kormány tett akkor, amikor ezeket a kiadási tételeket nem hagyta egyszerűen csak a burokban elenyészni, hanem nyiltan idejött velük a törvényhozás elé, hogy igy a költségeknek törvényes szankcziót. adjon. Ezt az eddigi kormányok elmulasztották, és nagyon helyesnek találom, ha a jelenlegi kormány, legalább részben, helyrehozza az eddigi mulasztásokat. (Helyeslés a baloldalon.) Engedje meg azonban a t. képviselőház, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, ha nem is hatolok be a közösügyi kérdéseknek egész komplexumába, — hiszen erre a ránk váró feladatok és a mostani időpont nem is nyújtanak kellő alkalmat — mégis konstatáljam, hogy maga ezen törvényjavaslat is bepillantást enged abba a pénzügyi kezelésbe és abba a rendszerbe, a melyet a közösügyi kormányok az országgal szemben eddig követtek. (Halljuk / Halljuk !) Méltóztassék magát a törvényjavaslatot egy kis figyelemre méltatni, mindjárt nyilvánvaló lesz mindenki előtt, hogy a javaslat 1. §-ában különböző pontokban benf oglaltatik az általunk megszavazandó összeg. Az első pontban van egy egész évnek költségvetése, a rendes és rendkívüli, s a Boszniára vonatkozó költségek, szóval az egész komplexuma egy év közösügyi terhének. Ezekkel az összegekkel azonban nem merül ki az általunk megszavazandó teher. Van a javaslatban egy második pont, a mely megszavazni kéri azokat a rendkívüli hiteleket, a melyeket ezen költségvetéseken kivül a közösügyi kormányok és főleg a hadügyi kormány mindig előterjesztett, s a melyeknek mint rendkívüli hiteleknek megszavazását minden alkalommal kérte. Ne méltóztassék azonban azt hinni, hogy ezen rendkívüli hitelekben olyan beruházások foglaltatnak, a mely beruházások talán ritkább időközönként fordulnak elő, mint pl. ebben az évben a hadihajók felszerelési költségei voltak, mert ezen hadihajók beszerzési költségei beállittattak a rendes költségvetésbe, de a rendkívüli hitel más, pl. az emiitett hajóknak felszerelési szükségleteit már mint rendkívüli hitelt szavaztatják meg. De még ezzel sincs kimerítve a közös költségek