Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

150. országos ülés 1907 április 27-én, szombaton. 63 19Ö6-ban pedig már 345%-kal emelkedett. A bevételek pedig 28%, 1892-ben 28o/„, 1905-ben 190% és 1906-ban már 130% emelkedést értek el. Ennyire növekedett a személyszállítási dijak leszállítása következtében a forgalom. Ez, t. ház, azt jelenti, hogy egészen a motorforgalom javára irni az arad—csanádi vasutak forgalomnövekedését, legalább is messzemenő rokonszenv azon intézmény vagy forgalmi eszköz iránt, a melylyel szemben magam is azt hiszem, hogy a jövőben a helyi forgalom lebonyolításában nagy szerepe lesz. T. ház ! Nem kívánom a t. házat tovább fárasztani. (Halljuk ! Ralijuk !) Amugyis talán túlságosan visszaéltem már a ház türelmével, de azt tartom, szükséges volt ezeket az adatokat a t. ház elé tárni, hogy tiszta képet méltóztassanak ezekről az ügyekről alkothatni. (Helyeslés.) Befejezem reflexióimat annak őszinte elismerésével, hogy a t. miniszter ur tréfás hangon tett appellálása a t. házhoz komoly visszhangra talált. Á t. miniszter ur bevezető beszédében ugyanis appellált a t. házra abban az irányban, hogy a helyi érdekű követeléseket méltóztassanak jobb időre raktározni, a mikor a magyar állam anyagi eszközei erőteljesebbek lesznek. És ime, örömmel és megelégedéssel kell konstatálnom azt a körülményt, a mely a ház színvonalát is emeli, hogy egyetlen helyi érdekű követeléssel sem találkoztunk e vitában, (Felkiáltások : Majd jönnek!) pedig ez a vita igen alkalmas volt ilyenek támaszDe ha e tekintetben visszhangra talált a t. miniszter urnak a házhoz intézett appellálása, engedjék meg, hogy szives emlékükbe idézzem e vita első szónokának appellálását, Holló Lajos t, barátunk ama szavait, hogy igényeinket csökkentsük és mérsékeljük az államvasutakkal szemben arra a mértékre, a mely jogos és kielégíthető, mert minél jobban fokozzuk igényeinket az intézmény iránt, a mely igények a törvényhozás kifogásai és a közönség szüntelen sürgetései folytán elvégre is kielégítésre fognak találni, abban a mértékben fog az adózó polgárok terhe növekedni, a mi pedig nem kívánatos egyetlen irányban sem. A javaslatot elfogadom. (Hosszantartó élénk helyeslés. A szónokot számosan üdvözlik.) Somogyi Aladár (szólásra jelentkezik). Elnök: Mi czimen kíván szólni a t. képviselő ur ? Somogyi Aladár: Félremagyarázott szavaim valódi értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. T. ház! Midőn a t. államtitkár urnak szerény felszólalásomra tett nyilatkozatait elismeréssel és köszönettel veszem, egyúttal félreértett szavaimat is kénytelen vagyok helyreigazítani. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Somogyi Aladár: A t. államtitkár ur azt mondotta, hogy szemrehányás akart lenni részemről az a kérdés, hogy van-e programmja a t. miniszter urnak az államvasutak további erjesztésére nézve. Bocsánatot kérek, kérdést a t. miniszter úrhoz nem intéztem, hanem igenis egy konklúziót akartam levonni a tarifák minéműségére vonatkozólag és a konklúzióhoz természetesen premissza is kell. Ezért mondottam azt, hogy a vasutak továbbfejlesztése tekintetében az a rendszer, a mely eddig követtetett, szerény nézetem szerint már az építési nyereségek miatt is nem volt helyes. Szemrehányásképen vette a t. államtitkár ur még a tarifák tekintetében tett megjegyzésemet is. Bocsánatot kérek, én ott is konklúziót akartam levonni a tarifák minéműségére vonatkozólag, le is vontam, ehhez szintén premissza kellett, s ezért mondottam, hogy az államhatalomnak a tarifára döntő befolyást kell gyakorolnia és a tarifakezelést a kezében kell tartania. Meg is jegyeztem, hogy ez a viczinális vasútnál az engedélyokiratban nyert kifejezést, az államvasutnál az üzleti szabályzatban. Szemrehányást tehát nem óhajtottam tenni. Egy megjegyzésére azonban a t. államtitkár urnak kénytelen vagyok visszatérni, a mely megjegyzés a vasúti igazgatóságra vonatkozó kritikámat illette. Mert én a t. államtitkár urnak nemcsak elhiszem, hogy az olasz államvasutak igazgatósága, illetve Olaszország részéről. . . Elnök: Bocsánatot kérek, a t. képviselő ur szavait méltóztatik helyreigazítani ; polémiába nem szabad bocsátkoznia. Méltóztassék magát szorosan ehhez tartani. Somogyi Aladár: Még csak néhány megjegyzést bátorkodom tenni. Személyeket nem kritizáltam, a mint a t. államtitkár ur értette. Az államvasutak igazgatóságát kritizáltam, de személyeket nem; mert ha személyeket akarok kritizálni, megteszem ezt, a mint meg is fogom tenni a költségvetés tárgyalása alkalmával. A kocsi-álláspénzre vonatkozólag tudom, hogy kocsibirság-pénz nincs ; ezt magyarázatként fűztem a kocsi-álláspénzhez. A mi a G-oliát-sineket illeti, tudom azt is, hogy azok hol vannak lerakva. Csak dokumentálására annak az irányzatnak, a mely eddig követtetett, említettem fel, hogy az első Goliát-sinek a budapest—marcheggi pályán állíttattak fel. (Felkiáltások : Kelenföld—Győr 1) Ez csak kisérletkép történt, de a budapest—marcheggi vonalon, tehát mégis Bécs felé állíttatott fel először. Szunyog Mihály : T. ház ! Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót és bocsánatot kérek, hogy néhány perczig a t. képviselőház idejét igénybe veszem. Köszönettel vagyok az államtitkár ur iránt, hogy oly szép szavakkal honorálta felszólalásomat, azonban két dologban felszólalásom valódi értelmét meg kell magyaráznom. Az államtitkár ur az államvasutak financziális helyzetére vonatkozólag azt mondja, hogy az államnak szüksége van arra az üzleti feleslegre, a melyet az államvasutak évenkint produkálnak,