Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

64 150. országos ülés 1907 és azt mondja, hogy ha most 100 milliót elvonnánk az államháztartástól, a mennyi most az államvasutak üzleti feleslege, ez az államháztartásra nagy kárral jár. Erre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy az a 100 millió, a mi az államvasutak üzleti feeslege, nem esik mind az államháztartás javára, mert hiszen annak a száz miihónak egy nagy része a vasutba befektetett tőke kamatoztatására szükséges, a mi pedig viszont az államháztartás terhére esik. Én épen igy gondoltam a háztartás elkülönítését, hogy a vasút maga kamatoztassa a befektetett tőkét, és a mi megmarad, azt fordítsa a vasút a maga czéljaira. A szénre vonatkozólag is bátor vagyok az államtitkár ur által félremagyarázott szavaimat helyreigazítani. Én t. i. a fekete kőszénről beszéltem és megjegyeztem, a mint a naplóban is látható, hogy a barna szénről, a melyből 60 millió állíttatik elő Magyarországon, én nem beszélek, a mennyiben ennek hőfejlesztő képessége kevesebb, tehát ezt a forgalom gyorsítása és tökéletesítése szempontjából nem tartom megfelelőnek. A kőszénről beszélvén azt mondtam, hogy kőszenet Magyarországon 1905-ben 10,880.000 métermázsát produkáltak, ellenben 16 millió métermázsát importáltak az országba, az államvasutak szénszükséglete pedig 20—30 milliót tesz ki évenként. Mindjárt megjegyeztem, hogy a barna szénre nem gondolok, mert a barna szenet csak az államvasutak csekélyebb fontosságú vonalain tartom megengedhetőnek. Ezt azért mondottam, mert a fokozott gyorsaság mellett a vasutaknak megterhelését csökkenteni kell. Pedig tudjuk, hogy a barna szénnek a kalóriája kisebb lévén, abból sokkal nagyobb mennyiség szükségeltetik ugyanazon czélra, mint a kőszénből, már pedig, ha a vonat gyorsaságát fokozni akarjuk, akkor minden felesleges tehertől meg kell a vonatot szabadítani. A fekete és barna szén közti különbség oly nagy, hogy sokkal nagyobb mennyiség szükséges a barna szénből és igy a forgalom gyorsítását jobban előmozdítom, ha fekete szenet használok. Ezt voltam bátor megjegyezni. Elnök: Van valaki szólásra feljegyezve ? Ha nincs, kérdem a t. házat: kíván-e valaki a javaslathoz hozzászólni ? Ha nem kivan, akkor a vitát bezárom. Az előadó uré a szó. Ha az előadó ur nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. ház a m. kir. államvasutak és a m. kir. posta- és távirdaintézet részére beszerzendő forgalmi eszközök, valamint a m. kir. államvasutak állomásain és vonalain szükséges beruházás költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. íprilis 27-én, szombaton. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czimet olvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Szólni senki sem kívánván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a czimet változatlanul elfogadni ? (Igen !) A czim változatlanul elfogadtatott. Következik az 1. §. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök : Kubik Gyula ! Kubik Gyula: T. ház! A kereskedelemügyi kormány megnyilatkozásai, melyek e törvényjavaslattal szemben történtek, a legnagyobb megnyugvást fogják kelteni az egész országban. Hálásan veszem tudomásul, hogy ily részletesen méltóztatott foglalkozni a felszólalásokkal. Azon kifejezését azonban az igen t. államtitkár urnak, hogy az én kritikámat élesnek jelezte az államvasutakkal szemben, bátor vagyok odamódositani, hogy az talán csak határozott volt, de tárgyilagos. Élesnek méltóztatott mondani. Szterényi József államtitkár: Nem személyileg mondtam. Kubik Gyula : Hogy ehhez jogom volt, nem hivatkozom semmi másra, mint az igen t. államtitkár ur azon nyilatkozatára, hogy az államvasutak egész szervezetét meg fogják változtatni, mert az egyik szervezeti tagozat felszívta a másiknak a hatáskörét és ezen hatásköri elszívással előállott az államvasutak szervezetében az a körülmény, hogy felelősségért azután senkit sem lehetett megkeresni, mert mindenki a másiknak hatáskörében dolgozott. Igazam volt továbbá abban is, és azzal is igazolt engem a t. államtitkár ur, hogy a fegyelem helyreállítására vonatkozólag oly igazán őszinte és férfias . . . Elnök; Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, most a részletes tárgyalásnál vagyunk, még pedig az 1. §-nál; méltóztassék tehát ehhez szólni . . . Kubik Gyula: Bocsánatot kérek, itt a felhatalmazásról van szó. Elnök : ... és ne méltóztassék általános polémiába bocsátkozni az államtitkár úrral beszédével. A házszabályok értelmében ehhez a képviselő urnak nincs joga, nagyon sajnálom, de kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni és kérni, hogy szorosan ragaszkodjék az 1. §-hoz. Kubik Gyula : Az 1. §-ban arról van szó, hogy 60 millió korona fordittassék postakocsikra, és gépkocsikra. Én a motorkocsikra vonatkozóikig azt a propozicziót tettem, hogy azok is alkalmaztassanak, és ezzel szemben felhozta az igen t. államtitkár ur az adatokat. Én bátor vagyok megjegyezni hogy az arad— csanádi vasút a 21 és 27 kilométeres távolságra való szállításnál ugyanazzal a tarifával rendelkezik, melylyel a m. kir. államvasutak; 70 kilométernyi távolságra leszállítja a tarifát felére; 200 kilométernyi távolságra, leszállítja a tarifát egyharmad részre. Hogy ha csak ez a tarifáié-