Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-150

150. országos ülés 1907 április 27-én. szombaton. 53 ügyi miniszter ur igenis egy nagy ujitást léptetett életbe, illetőleg kivan életbeléptetni, a melyről más helyen nyilatkozott is a miniszter ur és a mely ismeretes is a szakkörök előtt, — legutóbb a balatoni vasút kapcsán a t. báz közlekedésügyi bizottságában is felmerült — hogy t. i. a miniszter ur szakítani kivan azzal a vasútépítési politikai rendszerrel, a mely a közforgalom szempontjából fontos vasutakat a helyi érdekű épités körébe utalja. (Élénk helyeslés a bal- és a jobboldalon.) Az államvasuti rendszerrel, a mely azt hiszem, hogy teljes mértékben bevált, (Élénk helyeslés balfelM.) nem fér össze az olyan magánvasuti hálózat, a mely az államvasuti hálózat szférájába vág bele, (Élénk helyeslés balfelöl.) a mely elvonja a forgalmat az államvasuti forgalomtól a magán­vállalkozás javára olyképen, a.\mint ma már a helyi érdekű vasutaknak egész nagy tömege — hogy igy fejezzem ki magamat — csak ugy épült fel, hogy az államvasút kénytelen volt lemon­dani a maga természetes forgalmáról, átengedni a helyi érdekű vasutaknak olyan forgalmat, a melyet pénzértékben egyenht ki, holott semmi­féle közgazdasági indok nem szólt volna a mellett, hogy azt a vasutat magánérdekeltség épitse, ellen­kezőleg, minden érdek a mellett szólt volna, hogy az a vasút államvasuti hálózat gyanánt épüljön ki. (Élénk helyeslés baljelöl.) Ennek az akcziónak, illetőleg iránynak, a melyet a kereskedelemügyi miniszter ur inaugurált, első lépése volt a balatoni vasút és folytatása követ­kezni fog abban a mértékben, a melyben a j)énzügyi eszközök a miniszter ur rendelkezésére fognak állani. (Általános helyeslés.) De hogy a helyi érdekű vasutépités a maga természetes medrében se zavartassák meg és hogy abban is tényleg a közgazdasági és közforgalmi érdekekre helyeztessék a súly, a kereskedelemügyi miniszter ur felszólította egyrészről az állam­vasutakat, másrészről az ország összes törvény­hatóságait, kamaráit és mezőgazdasági érdekelt­ségeit : jelölnék meg azokat a helyi érdekű vas­utakat, illetve vonalakat, a melyeknek épitése helyi gazdasági érdekből szükséges, (Élénk helyes­lés a baloldalon.) hogy ezek alapján a kereske­delemügyi miniszter ur egy programmot készíttet­hessen, a melynek kettős iránya legyen : az egyik arra vonatkozik, hogy melyeket kell azokból a vonalakból az államvasuti rednszerrel kiépíteni, tehát melyekből kell tisztán az államvasuti háló­zatot kifejleszteni és melyeknek kiépítése tényleg kívánatos, hogy aztán tárczájának egész súlyával és a rendelkezésére álló eszközöknek erejével azok­nak a vasutvonalaknak kiépitését támogassa és szorgalmazza, hogy ilyképen a vasutépités ne magánvállalkozásnak eredménye legyen, (Élénk helyeslés baljelöl.) hanem a tényleges szükségnek következménye. Nem azért, mintha a magán­vállalkozás iránti animózitás vezetné a miniszter urat vagy minisztériumát ebben a kérdésben; nem, t. ház, mert ez ferde irányzat volna ; hiszen ezer okunk van a magánvállalkozást éleszteni és bátorítani, hanem azért, hogy azok a visszaélések, a melyek a helyi érdekű vasutépitkezés terén van­nak, (ügy van I baljelöl.) csirájukban elfőjtassanak, (Élénk helyeslés a baloldalon és jobbjelöl.) hogy ne egyesek érdekében épüljenek fel a vasutak, hanem a köz, az érdekelt közönség érdekében. (Élénk helyeslés és taps a ház minden oldalán.) Ebből méltóztatik látni, t. ház, hogy Somogyi t. barátom felszólalása, illetve az általa felvetett kérdés tárgytalan. A t. képviselő ur a tarifa­politikát illetőleg, a mint előbb méltóztatott korrigálni, azt kívánja, hogy az államnak kezében legyen a tarifapolitikára való befolyás. T. náz! Vasúti törvényeink, a melyek igen gyéren van­nak, de a melyeknek sorozatát a kereskedelemügyi miniszter ur még ez év folyamán egy szerves törvénynyel fogja kiegészíteni, (Helyeslés bal­jelöl.j t. i. a viczinális vasúti törvénynyel, (Helyes­lés.) mely ismét uj irányt lesz hivatva behozni a viczinális építkezésekbe, a tarifapolitikája a a kereskedelemügyi miniszternek teljes befolyást biztosítanak. Ennél messzebb menni, mint a meddig ez idő szerint a kereskedelemügyi miniszter a niagáuvasutak tarifapolitikájára is befolyást gya­korol, a tulajdonjog szempontjából nem lehet. Hiszen a tarifapolitikába való befolyást a vasutak­nak a közgazdaság szolgálatába való állítása teszi szükségessé és ebben a tekintetben panasz a fennálló viszonyokat illetőleg nem lehet, mindössze talán csak annyiban, és a képviselő ur felszóla­lása talán csak ezt a részt illethette volna, hogy a helyi érdekű vasutak tarifája sokkal magasabb, mint a mennyit bizonyos gazdasági érdekek elbírnak. Ebben a tekintetben segíteni vajmi nehéz ; de nem lehet segíteni rajta, mert elvégre az illető társaságok befektetett tőkéjének gyümölcsözte­tése is közgazdasági kérdés, és méltóztatnak tudni, hogy ama tőkéknek nagy része, a mely törzsrész­vények alakjában jegyeztetik, igen tekintélyes, túlnyomó része értéktelen papiros, a mely az állam­nak és az érdekeltségnek, a mely 35%-át bizto­sítja a tőkének törzsrészvények alakjában, eddigelé nagyon kevés jövedelmet hoz. Ha tehát azokat a tarifákat még leszállítjuk, akkor még rosszabb lesz a helyzet millió és millió tőkebefektetésnek gyümölcsöztetése tekintetében és igy ebben az irányban igen nagy óvatosság szükséges. Rátérek egy ujabban kedvencz témára, a mely a sajtóban is, de itt a házban is többször hozatott szóba: a magyar államvasutak igazgatá­(Halljuk ! Halljuk .') A miniszter ur ismétel­ten irtait arra a kiváló tekintélyre és elismert névre, a melyet a magyar királyi államvasutak a külföldön szereztek maguknak, sőt arra is, hogy külföldi vasutigazgatóságok, midőn reform előtt állottak, igy legutóbb az olasz vasutak, a magyar királyi államvasutak igazgatását választották pél­dául és annak szervezetét igen sok vonatkozás­ban és igen sok részletében átvették. A való tényállás eltagadása lenne, a mit pedig sem a miniszter ur, sem magam elkövetni

Next

/
Oldalképek
Tartalom