Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

Í67. országos ülés 1907 június 4-e/í, kedden. 5li7 ügyekben az 1893: XVIII. t.-czikk szerint, bűnvádi ügyekben pedig az uj bűnvádi perrendtartás szerint, sőt, tovább megyek, már az 1907-ben hozott és szentesitett törvények szerint is a törvény szövegében kifejezetten benn van ez, nem látom okát, hogy'épen a cselédtörvényből miért hagyjuk ki ? Ettől az indoktól vezérelve a következő módositvány elfogadását mély tisztelettel ajánlom és kérem : (Sálijuk! Halljuk!) »Mondja ki a képviselőház, a 62. §-ban uj bekezdés gyanánt, hogy a másodfokú hatóságnak az elsőfoku hatóság határozatát helybenhagyó határozata ellen, további felebbezésnek az 57. §. 2. pontjába ütköző esetek — ezek a sztrájkra izgató esetek — kivételével, helye nincs.« (Helyeslés.) Elnök: Ki következik? Egry Béla jegyző: Návay Lajos! Návay Lajos: T. ház! Örvendek, hogy előttem szólott t. képviselőtársammal általában egyetértek a fórum-rendszerre vonatkozólag, azonban azt hiszem, hogy némi tekintetben félreértés áll fenn magyarázatában. Nevezetesen az 1901': XX. t.-cz., a mely a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről intézkedik, már magában foglalja, hogy közigazgatási ügyekben két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye nincs. Tehát azokban az ügyekben, a melyek a cseléd és gazda jogviszonyának megállapítására vonatkoznak, két egybehangzó határozattal szemben további felebbezésnek így sem lehet helye, és ez a paragrafus nem is kontemplálja, hogy ebben a tekintetben kivételt statuáljon általános, szentesitett és érvényben levő törvénynyel szemben. A kihágási eljárásra vonatkozólag az egyszerűsítés ez intézkedése azonban nincs még életbeléptetve; a nevezett törvény 13. §-a, a mely a kihágási eljárásra vonatkozik, eddig ugyanis még életbe nem lépett. A kihágásra vonatkozólag tehát a hármas fokozatú felebbezési rendszer az egész közigazgatási vonalon fennáll. A sztrájkparagräfus tekintetében, a melyre a t. képviselő ur hivatkozott, maga is szükségesnek tartja a háromfoku felebbezés lehetőségét. A magam részéről kérem tehát a szakasz változatlan fentartását, mert egészen helyes és megfelel a jelenlegi állapotnak. A kihágásokra Vonatkozólag, a mennyiben életbe fog léptetni az egyszerűsítési törvény 13. §-a, ez magától értetődőleg ez ügyekre is ki fog terjesztetni. Addig is nagy súlyt kell fektetnünk arra, hogy az adminisztativ tisztviselők egyforma szabályok szerint járjanak el. Ez az egyszerűsítés legfontosabb feltétele. Minthogy ez a szakasz teljesen megfelel a jelenlegi jogrendszernek, ós megnyugtathatja a t. képviselő urat az iránt, hogy az eljárás a gazda és a cseléd' között lévő kontencziózus ügyekben most is két egyforma határozattal befejezést fog nyerni: nem látom szükségét annak, hogy a- szakasz jelen szövege módosíttassák és kérem annak változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. ház ! Teljesen hozzájárulok Návay Lajos t. képviselő ur felszólalásához. E szakasz a munkásügyi bizottságban alapos vita tárgyát képezte. (Zaj. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk! Nem lehet hallani!) Ez teljesiti azt a kívánságot, hogy minden egyes esetben legyen jiárom fórum és meglegyen a kellő felebbezés. Én is kérem a munkásügyi bizottság szövegének teljes egészében való fentartását. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Horváth József (marosújvári) ! Horváth József (marosujvári): T. ház! Az én kérésem és módosításom nincs összefüggésben Mérey Lajos t. képviselő ur indítványával. (Halljuk! Halijuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Horváth József (marosujvári): Kérésem vonatkozik a szakasznak azon j>asszusára, a mely ekként szól: »az egyénenként száz koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálását is«. Ez t. i. a 63. §-ra vonatkozik, a melyre nézve bátor leszek majd indítványt tenni, hogy a szolgabiráknak egyáltalán ne adjuk meg a jogot, hogy ily kártérítési perekben ítélkezzenek, mert a szolgabirák, kik a polgári törvénykezési rendtartást és a magánjogot annyira nem ismerik, maguk sem kívánják ezt, sőt a munkatorlódás folytán sem tartják kívánatosnak, hogy a közigazgatási hatóságok elé utaltassanak ezek a magánügyi kérdések. A 63. §-nál bátor leszek ezért indítványozni, hogy e tekintetben . . . Elnök: Kérem, méltóztassék az indítványt akkor előterjeszteni, mikor a 63. §-nál leszünk, előbb azt meg nem engedhetem. Horváth József (marosujvári): Bocsánatot kérek, én most vagyok kénytelen ezt megtenni, mert hivatkozás van a 62. §-ban a 63. §-ra. Elnök : Most csak a 62. §-hoz nyújthat be a képviselő ur módosítást. Horváth József (marosujvári): Ezt meg kell indokolnom, mert különben nem lehet megérteni, miért javaslom ezen szavak kihagyását. A 62. §-ban benne van az, hogy az egyénenként száz koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálása az itt felsorolt hatóságok hatáskörébe tartozik. A 63. §. pedig azt mondja, hogy az egyénenként száz koronát meghaladó kártérítés iránti ügyek elbírálása a királyi bíróságok hatáskörébe tartozik. Tehát kénytelen vagyok megindokolni, miért kérem ezen passzus kihagyását a 62. §-ból. Indítványom igy hangzik: Indítványozom, hogy a 62. §. első bekezdésének utolsó soraiban ezen szavak: »az egyénenként száz koronát meg nem haladó kár követelések elbírálását is« hagyassanak ki. . 64*