Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

Í67. országos ülés 1907 június 4-e/í, kedden. 5li7 ügyekben az 1893: XVIII. t.-czikk szerint, bűnvádi ügyekben pedig az uj bűnvádi perrend­tartás szerint, sőt, tovább megyek, már az 1907-ben hozott és szentesitett törvények sze­rint is a törvény szövegében kifejezetten benn van ez, nem látom okát, hogy'épen a cseléd­törvényből miért hagyjuk ki ? Ettől az indoktól vezérelve a következő módositvány elfogadását mély tisztelettel aján­lom és kérem : (Sálijuk! Halljuk!) »Mondja ki a képviselőház, a 62. §-ban uj bekezdés gyanánt, hogy a másodfokú hatóság­nak az elsőfoku hatóság határozatát helyben­hagyó határozata ellen, további felebbezésnek az 57. §. 2. pontjába ütköző esetek — ezek a sztrájkra izgató esetek — kivételével, helye nincs.« (Helyeslés.) Elnök: Ki következik? Egry Béla jegyző: Návay Lajos! Návay Lajos: T. ház! Örvendek, hogy előt­tem szólott t. képviselőtársammal általában egyetértek a fórum-rendszerre vonatkozólag, azonban azt hiszem, hogy némi tekintetben félre­értés áll fenn magyarázatában. Nevezetesen az 1901': XX. t.-cz., a mely a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről intézkedik, már magában fog­lalja, hogy közigazgatási ügyekben két egybe­hangzó határozat ellen felebbezésnek helye nincs. Tehát azokban az ügyekben, a melyek a cseléd és gazda jogviszonyának megállapítására vonat­koznak, két egybehangzó határozattal szemben további felebbezésnek így sem lehet helye, és ez a paragrafus nem is kontemplálja, hogy ebben a tekintetben kivételt statuáljon általános, szente­sitett és érvényben levő törvénynyel szemben. A kihágási eljárásra vonatkozólag az egy­szerűsítés ez intézkedése azonban nincs még életbeléptetve; a nevezett törvény 13. §-a, a mely a kihágási eljárásra vonatkozik, eddig ugyanis még életbe nem lépett. A kihágásra vonatkozólag tehát a hármas fokozatú feleb­bezési rendszer az egész közigazgatási vonalon fennáll. A sztrájkparagräfus tekintetében, a melyre a t. képviselő ur hivatkozott, maga is szükségesnek tartja a háromfoku felebbezés le­hetőségét. A magam részéről kérem tehát a szakasz változatlan fentartását, mert egészen helyes és megfelel a jelenlegi állapotnak. A kihágásokra Vonatkozólag, a mennyiben életbe fog léptetni az egyszerűsítési törvény 13. §-a, ez magá­tól értetődőleg ez ügyekre is ki fog terjesztetni. Addig is nagy súlyt kell fektetnünk arra, hogy az adminisztativ tisztviselők egyforma szabályok szerint járjanak el. Ez az egyszerűsítés legfon­tosabb feltétele. Minthogy ez a szakasz teljesen megfelel a jelenlegi jogrendszernek, ós megnyugtathatja a t. képviselő urat az iránt, hogy az eljárás a gazda és a cseléd' között lévő kontencziózus ügyekben most is két egyforma határozattal be­fejezést fog nyerni: nem látom szükségét annak, hogy a- szakasz jelen szövege módosíttassák és kérem annak változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. ház ! Teljesen hozzájáru­lok Návay Lajos t. képviselő ur felszólalásához. E szakasz a munkásügyi bizottságban alapos vita tárgyát képezte. (Zaj. Felkiáltások: Hall­juk! Halljuk! Nem lehet hallani!) Ez teljesiti azt a kívánságot, hogy minden egyes esetben legyen jiárom fórum és meglegyen a kellő feleb­bezés. Én is kérem a munkásügyi bizottság szö­vegének teljes egészében való fentartását. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Horváth József (maros­újvári) ! Horváth József (marosujvári): T. ház! Az én kérésem és módosításom nincs összefüggés­ben Mérey Lajos t. képviselő ur indítványával. (Halljuk! Halijuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Horváth József (marosujvári): Kérésem vonat­kozik a szakasznak azon j>asszusára, a mely ekként szól: »az egyénenként száz koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírálását is«. Ez t. i. a 63. §-ra vonatkozik, a melyre nézve bátor leszek majd indítványt tenni, hogy a szolga­biráknak egyáltalán ne adjuk meg a jogot, hogy ily kártérítési perekben ítélkezzenek, mert a szolgabirák, kik a polgári törvénykezési rend­tartást és a magánjogot annyira nem ismerik, maguk sem kívánják ezt, sőt a munkatorlódás folytán sem tartják kívánatosnak, hogy a köz­igazgatási hatóságok elé utaltassanak ezek a magánügyi kérdések. A 63. §-nál bátor leszek ezért indítványozni, hogy e tekintetben . . . Elnök: Kérem, méltóztassék az indítványt akkor előterjeszteni, mikor a 63. §-nál leszünk, előbb azt meg nem engedhetem. Horváth József (marosujvári): Bocsánatot kérek, én most vagyok kénytelen ezt megtenni, mert hivatkozás van a 62. §-ban a 63. §-ra. Elnök : Most csak a 62. §-hoz nyújthat be a képviselő ur módosítást. Horváth József (marosujvári): Ezt meg kell indokolnom, mert különben nem lehet megérteni, miért javaslom ezen szavak kihagyását. A 62. §-ban benne van az, hogy az egyénenként száz koronát meg nem haladó kárkövetelések elbírá­lása az itt felsorolt hatóságok hatáskörébe tar­tozik. A 63. §. pedig azt mondja, hogy az egyénenként száz koronát meghaladó kártérítés iránti ügyek elbírálása a királyi bíróságok hatás­körébe tartozik. Tehát kénytelen vagyok meg­indokolni, miért kérem ezen passzus kihagyását a 62. §-ból. Indítványom igy hangzik: Indít­ványozom, hogy a 62. §. első bekezdésének utolsó soraiban ezen szavak: »az egyénenként száz koronát meg nem haladó kár követelések elbírá­lását is« hagyassanak ki. . 64*

Next

/
Oldalképek
Tartalom