Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-167
506 Í67. országos ülés J9Ö7 junias í-én, kedden. Okolicsányi László képviselő ur a 28-on kivül ki akarja még hagyatni az 5., 13., 24., 30., 33., 41., 51. és 53. számokat. Kérdem a t. képviselőházat: móltóztatik-e Okolicsányi László képviselő urnak ezt a módositását elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a képviselőház Okolicsányi képviselő urnak módosítását nem fogadja el. Következik Mezőfi Vilmos képviselő urnak az a módositása, hogy a 61. § második sorából ezek a szavak: »az 57. §. II. pontjában« hagyassanak ki. Kérdem a t. kéjjviselőházat: méltóztatik-e Mezőfi Vilmos képviselő urnak ezt a módositását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténili.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a képviselőház Mezőfi Vilmos képviselő ur módositását nem fogadja el. Hátra van még gr. Thorotzkai Miklós képviselő urnak módositása, a mely azt czélozza, hogy a harmadik sorból az »a) és b) pontjaiban « hagyassák ki és az »58. §.« helyett tétessék: »58. §-ban«. Kérdem a t. képviselőházat: méltóztatik-e gr. Thorotzkai Miklós képviselő urnak ezt a módositását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem ennélfogva, hogy gr. Thorotzkai Miklós képviselő ur módositása elfogadta tik. Következik a 62. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 62. §4). Elnök : Az előadó urak nem kívánván szólni, ki következik? Egry Béla jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. képviselőház! Ezen szakaszhoz módositványt ajánlok a t. ház figyelmébe, a melynek czélja az, hogy a jelen törvényjavaslatban meghatározott, legsűrűbben csak az illető egyénekre nézve érdekes, különben pedig fontossággal nem bíró viták, peres ügyek ne legyenek a végtelenségig felebbezhetők olyan esetben, mikor a két alsófoku hatóság egybehangzóan ítélkezett. Törvényhozásunkban tudvalévőleg külön törvényt hoztunk arra, hogy a kisebb ügyekben, és pedig ugy a polgáriakban, mint a bűnvádiakban két egybehangzó határozat ellen további felebbezésnek helye ne legyen. Ezen törvényjavaslat szerint azonban, ha itt a 62. §-ban erről intézkedés nem történnék, az a lehetőség maradna fenn, hogy a legkisebb dologban a miiiiszterig lehetne felebbezni. Legyen szabad egy példával, hogy ugy mondjam, ad absurdum vinnem e lehetőséget. (Halljuk !) E törvény szerint, ha az eddig elfogadott szakaszok életbelépnek, előfordulhat az a kérdés, hogy egy lakásban, a melybe egy cselédnek I be, vagy a melyből kikeli vonulnia, van-e ragadós ! betegség vagy sem; hogy valamely szolga, cseléd szolgálatkóptelen-e vagy sem; hogy ä . bért, a, 5 gazda a törvényben előirt mennyiségben és minőr ségben kiszolgáltatta-e vagy nem, hogy a,< cseléd valamely rovott előéletű vagy büntetendő cselek| ményt elkövetett egyént vagy köztudomás szerür; 1 csirkefogót, tolvajt jogosultan vagy jogtalanul fogadott-e be a lakásba, a gazda tilalma ellenére vagy nem; hogy a gazda elég időt adott-e a ; cselédnek az éjjeli nyugvásra;, hogy kapott-e a nem lakásba befogadott, mondjuk, ostoros : legény elegendő élelmezést; hogy a gazda adott-e | elegendő szegődményes földet: nem kevesebb-e az egy pár négyszögöllel; adott-e neki elég tűzifát vagy pl. a tegnap, vitatott 33. §. esetében fenforog-e a becsületsértés vágy sem; hogy túllépte-e a gazda a dorgálási határt, vagy hogy egyhavi felmondás, eseteiben • vajjön az a cseléd engedély nélkül távozott-e el; vagy ivasnak adta-e magát; vagy hogy a felmondás nélküli elbocsátások esetében vájjon vigyázatlanul járt-e el a cseléd, vagy rosszra csábitott-e valakit a szolgálatadó családjából? Mindezen esetekben, t. képviselőház, a mostani szövegezés szerint a miniszterig lehetne felebbezni. Akár a sommás eljárásban, akár a ; bűnvádi eljárásban tudjuk, hogy bizony nem ilyen csekély jelentőségű, hanem sokkal fontosabb ügyekben ia korlátozta már- , a törvényhozás a felebbezés jogát.. Én tehát azt hiszem, hogy ezen esetek mind olyanok, a melyek nem érdemlik meg, hogy három hatóság foglalkozzék velük két egybehangzó alsófoku határozat esetén. A törvény egyetlen esetét azonban kivenném ez alól; ez a most megszavazott 57. §,,. a mely a sztrájkra való izgatásról szól, a mely szakasz tudvalevőleg az 1898 : II. törvényezikk, 65. §-ának alkalmazásával fogadtatott el és a mely lehetőséget enged arra nézve, hogy valakit, a szolgabíró személyes, szabadságától megfőszszon és azonnal becsukathasson, mielőtt még jogerős ítélete volna hozzá. Az ilyen esetben csakugyan meg kell engednünk, hogy a felebbezés a miniszterig történhessék ; de a többi esetet olyannak tartom, a melyekre nyugodt lélekkel kimondhatja, a képviselőház, hogy két egybehangzó határozat esetén további felebbezésnek helye ne legyen. Igaz ugyan, hogy e javaslat 64. § j a szerint az eljárási szabályokat a földmivelésügyi miniszter a belügyi és az igazságügyminiszterrel egyetértve rendeletben állapítván meg, hallottam azt az ellenvetést, hogy hiszen majd- a miniszter ezt, hogy- két egybehangzó határozat ellen mely , esetekben ne. lehessen felebbezni, rendeletben is megállapíthatja; de én. a miniszternek ezt a jogot.nem vagyok hajlandó megadni, nemcsak azért, mert hiszen ha az egyik miniszter rendeletben ezt elrendeli, akkor a másik miniszter egy pár év,, egy.; pár hónap múlva meg is változtathatja, de nem adom meg a jogot különösen azért, mert hogy ha polgári
