Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

504 167. országos ülés 1907 június k-én, kedden. mezni nemcsak a gazdát, hanem a cselédeket is. Épen ezért az 57. §. második pontjára és az 58. §. a) és b) pontjára való hivatkozást a szakaszban benthagyandónak vélem. (Helyeslés balfelöl.) Ellenben a többi szakaszok, a melyekre itt hivatkozás történik, tökéletesen a cseléd s a gazda közti magánérdekekre vonatkoznak, és ha ezekben helyt adunk a hivatalból való beavatkozásnak, akkor a szekatúráknak egészen nyilt utat készítünk elő, és pedig olyan esetekben is, mikor nem is ellenőrizhető és pontosan meg sem határozható, hogy csakugyan forog-e fenn kihágás vagy nem, mikor maga a sértett fél nem is panaszol. Ilyen az 5. §., a mely a szerződésnek, a bérlevélnek Írásban való kiadását foglalja magában. Hiszen ez nincs is kötelezóleg kimondva a törvényjavaslatban, csak a cseléd kívánságára kell írásban kiadni a bérlevelet. Ha tehát a cseléd nem kívánja azt a bérlevelet, akkor miért adjunk bárkinek is jogot arra, hogy kihágási eljárást indíthasson? Ilyen a 13. §., a mely a cseléd befogadására vonatkozik. Ilyen a 24. §., a mely az élelmezésre vonatkozik, a mi teljesen ellenőrizhetetlen. Hiszen lehetséges, hogy a cseléd megeszik olyan ételt, a mit más ember a világért sem tudna megenni. De ha ő megeszi, ha jóllakik vele, ha meg van elégedve vele, miért adjunk akkor bárki másnak beavatkozási jogot egy ilyen tökéletesen belső és magántermészetű kérdésben? Ilyennek tartom azt is, a mit Hammersberg László barátom felhozott, a gyógykezeltetés ügyét. Ilyennek tartom továbbá a munkaszünetre vonatkozó 30. §-t is, valamint a 33. §-t, a mely a dorgálásról szól, és a mely a tegnap elfogadott Návay-féle módosítással iktattatik most be a törvényjavaslatba. A büntetőtörvénykönyv maga csakis a sértett fél indítványára ad helyet a bűnvádi eljárásnak becsületsértés és rágalmazás esetében. Már most itt, a gazda és a cseléd közötti viszonyban egy esetleges becsületsértés esetén hivatalból, vagy egy teljesen érdekeletlen harmadik személy feljelentésére lehessen kihágási • eljárást megindítani, azért, mert az a gazda esetleges dorgálásában bizonyos határon túl ment. Azt hiszem, ez is oly eset, hogy ha magának a sértett félnek nincs panasza, senki másnak nem lehet köze hozzá. Ide tartozik a 35. §. is, a melyre való hivatkozásnak itt azért sem lehet helye, mert a 35. §-ban arról van szó, hogy a mikor a gazda a leszámoláskor a cseléd által okozott kárt érvényesiti, vagyis azt beszámítja a cseléd követelésébe, akkor az illetékes hatóság előtt köteles a gazda követelésének megállapítása végett az eljárást megindítani. Ezen 35. §., ugy tudom, azzal a módosítással fogadtatott el, hogy a gazda csak azon esetben köteles a hatóság előtt megállapittatni követelését, ha ezt a 1 cseléd kívánja. Ennek következtében nincs helye többé a 61. §-ban a 35- §-ra való hivatkozásnak, mert ha a cseléd nem kívánja a hatóság előtt megállapittatni, hivatalból nem lehet a gazda ellen e miatt a kihágási eljárást megindítani. Továbbá a 41. §., a mely arról szól, hogy ha a cseléd meghal, a gazda köteles az ő családját még egy hónapig lakással és egy hónapra való járandósággal ellátni. Azt hiszem, ez is olyan rendelkezése a törvénynek, a melynek megtartására maga a sértett fél kötelezheti a gazdát, ezek egészen magántermészetű követelések, ez joga a hátramaradottaknak, és nem lehet helye ebben az esetben a hivatalból való eljárásnak. Epén így csak magánpanaszra üldözhetőnek tartom a cselédkönyv hamis kitöltését is, vagyis az 51. §-ban foglalt kihágást, melyről előbb szóltam, a melyről az 51. §. kimondja, hogy csak a cseléd panaszára megindított eljárás alapján van helye a kiigazításnak. Végre az 53. §., mely a szolgálati bizonyítványra vonatkozik, szintén olyan, a mely semmiféle közérdeket nem érint. Ha ez a bizonyítvány oly természetű, hogy azt a cseléd magára nézve sérelmesnek találja, akkor ő maga tegyen panaszt e miatt; ez is tehát csak a sértett fél indítványára volna üldözhető. Ennélfogva én annak az elvnek, a melyet előttem Hammersberg barátom és Mezőn képviselő ur kifejtettek, hogy csak közérdekből legyen megengedhető bizonyos esetekben a hivatalból való eljárás, konzekvens keresztülvitelét óhajtanám elérni azáltal, hogy a 61. §-ban a hivatkozás az 5., 13., 24., 28., 30., 33., 35., 41., 51. és 53. szakaszokra töröltessék, vagyis hagyassák ki. Ajánlom ezen módosítást elfogadásra. Elnök : Szólásra ki következik ? Egry Béla jegyző: Gr. Thorotzkai Miklós! Gr. Thorotzkai Miklós: T. ház! Én épen ellenkező helyzetben vagyok, mint előttem felszólalt két t. képviselőtársam, mert én nem törölni akarnék azokból az esetekből, a melyekben a 61. §. szerint hivatalból üldözendő a kihágás, hanem arra kérném a t. házat, méltóztassék ezt a jegyzéket még egy ponttal megtoldani. Ugyanis kimaradt, szerintem helytelenül, azok közül az esetek közül, a melyeknek fenforgásánál a kihágás hivatalból üldözendő, az 58. §. c) pontja, t. i. eset, mikor ; a gyermekcseléddel kegyetlenkedik a gazda. Én azt hiszem, hogy ha mi humánusak akarunk lenni, azt az esetet, mikor a gyermekkel kegyetlenkedik a gazda, elsősorban kell hogy hivatalból üldözendő cselekménynek minősítsük, {Helyeslés.) mert nem lehet a gyermekre bizni, hogy a hatósághoz szaladjon és igazát keresse. (Helyeslés.) Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék a következő módositványomat elfogadni: »A 61. I §. harmadik sorában az »a) és b) pontjaiban«