Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

Í67. országos ülés 1907 június h-én, kedden. 503 mivelésügyi bizottság szúrt be, vagyis hogy a sztrájkmozgalmat csak a gazda feljelentésére lehessen a hatóság elé vinni. (Zaj.) Módosításom ugy hangzik, hogy a szakasz második sorából e szavak: »az 57. §. második pontjában« hagyassanak ki, vagyis az eredeti szöveg állíttassák helyre, szemben a földmivelésügyi bizottság szövegével. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányi László: T. képviselőház! Ugy Hammersberg László t. barátommal, valamint Mezőfi Yilmos t. képviselőtársammal is tökéletesen egyetértek abban, hogy a hivatalból való eljárásnak csak akkor szabad helyt adni, ha valóban közérdek van veszélyeztetve. A mikor azonban kizárólag a gazda és a cseléd közötti, egészen magántermészetű érdekekről van szó, akkor hatósági beavatkozást engedélyezni, hivatalból való eljárásnak helyt adni, csakugyan nem volna helyes. Mondhatom, nem szívesen látnám, ha épen a jelenlegi többség, a mely a múltban olyan gyakran és igen kellemetlenül érezte azokat a törvény keretein belül mozgó szekatúrákat, a melyeket a szolgabirák (Igaz! Ugy van! a 'baloldalon.) és egyáltalában a közigazgatási hatóságok a vidék lakosságával szemben akár politikai okokból, akár bizonyos személyes indokok által vezettetve, alkalmaztak, ha most ez a többség iktatná törvénybe és megállapítaná a kihágásoknak egy olyan egész sorozatát, a melyekkel azután a hatóság tetszése szerint ugy agyon vexálhatja a gazdaközönséget, a hogy neki tetszik, (ügy van!) Ha ezen eseteket, a melyek e szakaszban fel vannak sorolva, egyenként vizsgálat tárgyává teszem, elismerem a közérdek fenforgását például a 3. §. esetében, a mely arról szól, hogy 12 éven aluli cselédet megfogadni nem szabad. Igenis, itt közérdek forog fenn. A 6. §. esetében is elismerem a közérdek fenforgását, a mely a cselédkönyvek átvételéről szól. Ezáltal biztosíttatik az, hogy a cselédkönyvek kezelése, használata rendes módon folyik, ugy, a mint a törvény kívánja és a cselédkönyvnek használata nemcsak a gazdának érdekében áll, a ki megfogadja a cselédet, de annak is, a ki jövőben meg akar maradni, mert a cselédkönyv annak a cselédnek egész múltját, élete folyását igazolja. Elfogadom a 7. §-nál is, a mely megtiltja, hogy bizonytalan időre köttessék le valamely cseléd szabadsága, tehát bizonytalan időre szóljon a cseléd szerződése. Elfogadom a 8. §-nál, a mely az úgynevezett robotot tilalmazza. Elfogadom a 9. §-nál, mert itt is a közérdeket látom megvédve, a mely azokról a bizonyos jancsibankókról szól, (Helyeslés.) a járandóságoknak előre való eladásáról. A 10. §-ban is közérdeket látok megvédve, a mely a gazdánál való vásárlás vagy bizonyos czégnél való nem vásárlás kikötésének tilalmazását mondja ki. A törvényjavaslatnak e felsorolt szakaszai mind olyan esetekre vonatkoznak, melyekben ilyen kikötések folytán a törvény szerint a szolgálati szerződés érvénytelenné válik. A közérdek fenforgását látom általánosan kultúrai szempontból a 29. §-ban is. a mely a gazdának kötelességévé teszi a cseléd gyermekeinek iskoláztatását. Tehát a 29. §-ra való hivatkozást fentartandónak vélem. Továbbá közérdek szempontjából a 34. §-t is meg tudnám védeni, a mely a cselédnek kamattal, váltóval való kiuzsorázása ellen szól, talán oly viszonyok közt, a mikor a cseléd nagyon megszorult anyagi helyzetben hajlandó volna magát minden ilyen súlyos feltételnek, kamatnak, váltónak alávetni. Ebben az esetben az a cseléd nem volna kéjDes a saját megvédéséről gondoskodni. Itt tehát helyet engedek a hivatalból való eljárásnak és büntetésnek. Továbbá közérdek fenforgását látom az 51. §-ban is, a mely a cselédkönyvek kitöltéséről szól. De bocsánatot kérek, ha a cselédkönyv kitöltésére vonatkozó szakaszt itt felveszszük, akkor ellenmondás van magában a törvényben. Mert az 51. §. azt mondja, hogy ha a bejegyzés nem mond igazat, a hatóság azt kiigazítja a cseléd panaszára megindított eljárás eredményéhez képest. Ennek következtében itt tulajdonképen mégis csak a cseléd panaszára van helye az eljárásnak, és ennek következtében az 51. §-t el kell ejteni. (Mozgás.) De az 52. §. a minősítésre vonatkozik, ott a hatóság hivatalból obszerválhatja, hogy a gazda helytelen minősítést irt be a cselédkönyvbe, a mi nézetem szerint nem helyesen, de a törvényjavaslat által tilalmazva van. Ily esetben tehát megindíthatja hivatalból az eljárást. Az 52. §-ban tehát még szintén látom a közérdeket fenforogni. A legnagyobb közérdeket látom azonban fenforogni abban a szakaszban, a melyben Mezőfi t. képviselőtársam nem akarja azt látni. De én azt a tapasztalatot szereztem mindenféle sztrájkügyben, hogy a sztrájkoknak rendezése rendszerint nem válik azoknak a felizgatott munkásoknak sem hasznára. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Nagyon sok olyan embert láttam én, a ki kenyerét vesztette a sztrájk miatt és hosszú időkön át a legnagyobb nyomorúságnak volt kitéve azért, mert egyszer akarata ellenére sztrájkolt. Épen ez az, a miben iszonyú lelkiismeretlenség nyilatkozik meg azok részéről, a kik ezeket a sztrájkokat rendezik, a munkásokat felizgatják, őket ilyen módon munkától és kenyértől megfosztják, és mikor bajba jutnak, a faképnél hagyják. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezek ellenében is közérdekből meg kell vedel-