Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

502 167. országos ülés 1907 június h-é.n, kedden. Ugyanehhez a szakaszhoz Giesswein Sándor képviselő ur határozati javaslatot nyújtott he. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Giesswein Sándor képviselő urnak határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kéi em azokat, a kik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva kijelentem, hogy a képviselőház Giesswein Sándor képviselő ur határozati javaslatát nem fogadja el. Következik az 58. §. Egry Béla jegyző (olvassa az 58. §-t). Elnök : Az előadó urak nem kivannak szólni. Ki következik szólásra? Darányi Ferencz jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: Nem kivánok szólni. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltőztatik-e az 58. §-t a munkásügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 59. §. Egry Béla jegyző (olvassa az 59. §-t). Darányi Ferencz jegyző: Mezőíi Vilmos! Mezőfi Vilmos: Nem kivánok szólni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 59. §-t a munkásügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen/) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 60. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 60. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 60. §-t a munkásügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 61. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 61. §4). Elnök." Az előadó urak nem kivannak szólni. Egry Béla jegyző ". Hammersberg László! Hammersberg Lászlő: T. képviselőház! (Halljuk!) A törvényjavaslat ezen szakasza taxatíve sorolja fel azon szakaszokat, a melyek esetében a bennük foglalt rendelkezésekbe ütköző cselekmények vagy mulasztások miatt hivatalból van helye az eljárásnak, valamint azon szakaszokat, a melyek alá tartozó esetek fenforgása esetén csak a sértett fél panaszára van helye a hatóság előtti eljárásnak. Azt gondolom, hogy e rendelkezések azon alapelvhői indulnak ki, hogy ott, a hol közérdek, az általános humanitás, a jogrend vagy a közerkölcsiség érdeke forog szóban, ott legyen joga a hatóságnak beavatkozni és hivatalból észlelni a kihágásokat, mulasztásokat vagy cselekményeket; olyan esetekben pedig, a melyek csak az illető egyénnek magánérdekét érintik, az illető magánegyén panaszára legyen helye a hatóság előtti eljárásnak. Talán több olyan rendelkezése is van a törvényjavaslat eddig letárgyalt részeinek, melyben igazán nincsen a közérdek veszélyeztetve, hanem csak a magánérdek, melyekben tehát nem volna hivatalból való eljárásnak helye, hanem csakis a magánfél panaszára lehetne azt meginditani. Azt gondolom azonban, hogy a legtöbb inkonvenienczia abból származnék, ha a 22. §-nak, vagyis a betegápolásról és gyógyításról szóló szakasznak rendelkezéseit is azok közé soroznók, a mely rendelkezésekbe ütköző cselekmények vagy mulasztások miatt a hatóságnak joga legyen hivatalból beleavatkozhatni a cseléd és gazda közötti viszonyba. Ha a hatóságnak megadnék ezt a jogot, ez mende-mondák, pletykák, vagy Isten tudja mi alapján zaklatásokra vezethetne. Másrészt pedig a cselédnek, a ki a betegápolást illetőleg sértve érzi magát jogaiban, a ki ugy véli, hogy a gazda e részben nem teljesítette vele szemben kötelességeit, módjában legyen panaszra menni és a hatóság segélyét igénybe venni. De nézetem szerint túllőnénk a czélon azzal, hogy a hatóság hivatalból is beavatkozhassak az ilyen ügyekbe. Ezért azt a módosítást vagyok bátor javasolni, hogy a szakasz első sorából ezen szám: »28« hagyassák ki. (Helyeslés.) Elnök." Ki következik? Egry Béla jegyző: Okolicsányi László! Darányi Ferencz jegyző: Mezőfi Vilmos! Okolicsányi László: T. képviselőház!... (Zaj.) Elnök: Bocsánatot kérek, Mezőfi Vilmos képviselő urat illeti előbb a szó. Mezőfi Vilmos: T. ház! Mindenekelőtt jelzem, hogy az előttem szólott t. képviselőtársamnak módositványát nem fogadhatom el. Ha azonban a ház azt elfogadná és kivenné ezt a hivatalból üldözendő cselekmények sorából, magánérdeknek deklarálván azt, akkor nekem is volna egy hasonló kérésem az igen t. földmivelésügyi miniszter úrhoz. (Halljuk!) Az t. i., hogy az 57. §. második pontjából azokat a szavakat, a melyeket a földmivelésügyi bizottság szúrt be a szakasz rendelkezésébe, szintén méltóztassék kihagyni. Én ugyanis azzal, a mit Hammersberg László a köz- és magánérdekről elmondott, teljesen egyetértek, ahhoz hozzájárulok, de az 57. §. második pontjában én nem köz-, hanem magánérdeket látok. (Ellenmondások balfelöl.) Mert magánérdeke a gazdának, hogy ha a cselédei elégedetlenkednek, sztrájkolnak, ő jelentse ezt be a szolgabirónái és követelje azokra nézve a törvényben megszabott eljárást és büntetést. Ha tehát a Hammersberg László t. képviselőtársam indítványát, a mely a gazdákra nézve előnyös, a cselédekre nézve pedig rossz, el méltóztatnak fogadni, akkor legalább tessék a cselédek javára is kihagyni azt, a mit a föld-