Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

167. országos ülés 1907 június í-én, kedden. 499 ő szerződésszegést követ el, ellenben súlyosan bünteti azt a szerencsétlen cselédet, a ki — mint Pető Sándor t. képviselőtársam kifejtette — öt évre leszerződik és a harmadik évben megváltozván az életkörülményei, magasabb bért követel, s a kire ezt a szakaszt rögtön rá lehet húzni ? Befejezem felszólalásomat egy nagy hazafi szavaival. Ezzel tartozom magamnak és a t. képviselőháznak már azért a sok tolakodó felszólalásért is, a melyet okoztam. B. Wesselényi Miklós, ez a nagy hazafi, a ki az 1832-ik évi országgyűlésen, mikor a jobbágyság felszabaditásáról volt szó, szószerint a következőket mondta (olvassa): »Nem nézhetem tovább azt az igazságtalanságot, a mely a parasztot a földesurával való viszonyban sújtja; csak a munka övé, de gyümölcséből semmi sem. A paraszt hordja földesura helyett a terheket, sőt nincs egy kalász búzám, a melyre a perzselő nap heve az ő verejtékét nem szárította volna, neki kell az idő viszontagságaival küzdeni, ő tikkad nehéz munkában a forró nyár hevében és didereg a csattogó hidegtől száraz kenyere és szigorú eledele mellett, a mig én a hűs árnyékban benyelek és az ő munkája után szerzett pénzzel ékesitett szobában vendégeskedem abból, a mit ő szántott, kapált, aratott.« (Mozgás és zaj.) Ha ezt szivükbe vésik, t. ház, akkor ezt a szigorú sztrájkparagrafust, a mely lehetetlenné teszi, hogy a mezőgazdasági munkás valaha is helyzetén javítson, nem fogják megszavazni. (Mozgás és zaj.) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik? Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kíván nyilatkozni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. ház! Mindenekelőtt Mezőn Vilmos t. képviselő ur szavaira kívánok reflektálni. (Halljuk!) Magát az egész kérdést nem akarom felölelni; teljesen egyetértünk t. i. abban, hogy ez a kérdés kimerítően meg lett tárgyalva az általános vita alkalmával, (Helyeslés.) és e szerint nincsen szükség arra, hogy ezt a tárgyalást megismételjük. (Helyeslés.) T. képviselőtársam nagy tévedésben van, a mikor minden szolidaritást kivétel nélkül magasztal. Én azt hiszem, t. ház, hogy tiszteletet érdemel és kalapot kell emelni a jó és nemes dolgokban való szolidaritás előtt, (Igaz! Ugy van!) de hogy ha a szolidaritás előtt feltétlenül meg kellene hajolni, akkor a bűntettekre való összebeszélést is honorálni kellene. (Helyeslés.) Ennélfogva én azt hiszem, disztingválnunk kell, s a jóban el kell ismernünk és meg kell hajolnunk a szolidáris eljárás előtt, de annál inkább kell hibáztatnunk a rosszban és gonoszban való szolidaritást. (Igaz! Ugy van!) T. képviselőtársam azt emiitette, hogy nem tartja méltányosnak, hogy a részes az 57. §. szerint külön büntettessék. A képviselő ur ugy látom nem volt jelen akkor, a mikor gr. Thorotzkai Miklós képviselőtársunk beszélt. Gr. Thorotzkai Miklós t. képviselőtársam azt az indítványt tette, hogy a tárgyalás alatt lévő szakasz második részének ide vonatkozó passzusa igy szóljon (olvassa): »az a cseléd pedig, a ki összebeszélés folytán ilyen okból szerződésének teljesítését megtagadja«. Ezáltal ez a rendelkezés mindenesetre szabatosabb kifejezést nyer. Azt mondja t. képviselőtársam, miért nem mérünk egyenlő mértékkel a gazdáknak és cselédeknek ? Én azt hiszem, hogy ha végigtekintünk a törvényjavaslat egész tárgyalásán és azt látjuk, hogy a cselédek mennyi humánus kivételes kedvezményben és intézkedésben részesülnek, (Igaz! Ugy van! balfélől.) és a másik oldalon nincs egyéb, mint hogy a szerződési jognak adjunk nagyobb erőt és nagyobb hatályt, akkor ezt az egyenletességet a gazda szempontjából nagyon is megtartottuk. A mi azt illeti, hogy nem intézkedtem arról, mi történik akkor, ha a gazda sztrájkba lép, — mert azt jogellenes sztrájknak nevezni a gazda részéről, hogy összeállanak a gazdák és szervezkednek, hogy maguknak munkásokat honnan szerezzenek, nem lehet, ezt én egyáltalában jogtalan eljárásnak nem tartom, {Helyeslés halfelöl.) — megjegyzem, hogy az intézkedést arra az esetre, ha a gazdák egyesülnének arra, hogy szerződéseiket cselédeikkel szemben megszegjék, azért hagytuk ki, mert eddig még ilyen eset nem fordult elő, (Felkiáltások balfelöl: Nem is fog előfordulni!) és nem is fog egyhamar előfordulni. Visontai Soma: De feltételezni lehet! Okolicsányi László: Amúgy is büntettetik! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Amúgy is büntettetik. De hogy ha minden feltevés ellenére ez tömegesen előfordulna, legyen meggyőződve t. képviselőtársam arról, hogy akkor e tekintetben is intézkedni fogunk. (Helyeslés.) Griesswein Sándor t. képviselőtársain és utána Pető Sándor képviselő ur is ugy fogták fel a dolgot, mint hogyha arról volna itt szó, és az volna czélja ennek a szakasznak, hogy a gazdáknak munkásokat biztosítsunk. Erről egyáltalán nincs szó. Ezen szakaszokban arról van szó, hogy a szerződések erejét biztosítsuk. Arról van szó, hogy azokat, a kik a szerződés felbontására lázítanak, sújtsuk. És — mert Pető Sándor t, képviselőtársam felvetette azt a kérdést, hogy hol van itt a munka szentségének védelme, — arról is van szó igenis, a mit már Ernszt Sándor t. képviselőtársam is igen helyesen kifejtett, hogy a dolgozni akaró 63*