Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-167

167. országos ülés 1907 június 4-én, kedden. 491 tétben különösen szigorúak, hogy a törvényjavaslat abszolúte semmiféle gondoskodást nem tartalmaz arra, hogy mielőtt ezeket a szigorú intézkedéseket alkalmazná, mielőtt kimondaná a 60 napi vagy a 10 napi elzárást, hatóságilag megvizsgáltassék, (Zaj. Elnök csenget.) vájjon nincs-e a sztrájk csakugyan provokálva a rendesen alul való bér, túlszigorú munkaviszonyok, vagy esetleg inhumánus bánásmód által? Ezekből kiindulva, én ugyan, mint már az általános vita alkalmával kijelentettem ezt a szakaszt egyáltalán nem fogadom el, mindazonáltal, ha a t. ház azt elfogadni hajlandó volna, egy határozati javaslatot fogok előterjeszteni. Én e törvényjavaslatot elfogadása esetén is csak ideiglenesnek tartom, vagyis abban a nézetben vagyok, hogy ez csak ideiglenesen fog megállani, a miért is nem várható tőle áldás, nem várható tőle az, a mit sokan reménylenek, hogy t. i. ez a mezei munkások között a béremelésre, a munkaviszonyok javítására irányuló törekvést meg tudja szüntetni. Ezzel legfeljebb azt lehet elérni, hogy azok a törekvések visszanyomatnak, de a melyek egyik-másik helyen aztán nagyobb erővel, nagyobb vehemencziával fognak kitörni, a mi csak annál több kárt fog okozni az agrárviszonyok fejlődésében. Ezért azt a határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani, hogy utasítsa a ház a földmivelésügyi minisztériumot, hogy hat hónapon belül terjeszszen a ház elé törvényjavaslatot a mezőgazdasági munkások bérharczainak rendezésére felállítandó állandó munkatanácsok szervezése ügyében. (Mozgás.) Ezt vagyok bátor javasolni. Elnök: Következik ? Egry Béla jegyző: Nagy György! Nagy György: T. ház 1. Kérem a t. ház türelmét, hogy néhány perezre igénybe vehessem szives figyelmét és az 57. §. második bekezdéséhez rövid indokolással a következő módositványt adjam be. Indítványozom, hogy a második szakasz helyébe iktattassék a következő: »Kihágást követ el és az 1898: II. t.-cz. 65. §-ának alkalmazásával hatvan napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő ki az elszegődött vagy elszegődni hajlandó cselédet e miatt szóval vagy tettel bántalmazza, vagy az elszegődött cselédeket arra ösztönzi, csábítja, hogy elvállalt kötelezettségeik teljesítésének megtagadásával a gazdát engedmények megadására kényszerítsék. Azzal a cseléddel szemben, ki ilyen okból szerződésének teljesítését megtagadja, a gazdának joga van a szolgálati viszonyt a 45. §. e) pontja alapján előzetes felmondás nélkül felbontani és kárkövetelését a 49. §. alapján érvényesíteni.* Elismerem a helyzet nehézségét, a melyben akkor vagyok, a mikor e szakasz rendelkezései ellen szólalok fel, A földmivelésügyi miniszter ur kijelentette korábbi beszédében, hogy e szakaszhoz változatlanul ragaszkodik és annak elfogadását, vagy pedig egészben való eldobását kéri. Azzal indokolta a t. miniszter ur állásfoglalását, hogy a szakasz előzetes kompromisszum eredménye. Legyen szabad, t. ház, kifejezést adni azon nézetemnek, hogy akkor, a mikor egy helytelen, rossz gyakorlat folytán, a melyen a jövőben feltétlenül változtatni kell, a törvényhozás elé kerülő javaslatokat előzetesen is jóváhagyás végett a királynak bemutatják és itt a törvényhozás munkakörét, elhatározási szabadságát ezáltal szűkebb keretekbe szorítják, akkor e megszorítást még nehezebbé ne tegyék azzal, hogy az érdekelt körökkel, érdekelt felekkel előzetesen kompromisszumokat kötnek. Igaz, jól tudom, hogy ezzel szembem fennáll az ellenvetés, hogy a kompromisszum nem kötelezi a képviselőház tagjait, nem köti meg az egyes tagokat szabad elhatározásukban. De ki meri magára venni azt a nagy történelmi felelősséget, hogy a kompromisszum megtörésével, a kompromisszumban foglalt elvek megváltoztatásával esetleg oly válságot idézzen elő, a melynek végzetes következményei lehetnek; akkor idézzen elő ily válságot, a mikor nincs ereje, nincs hatalma, nincs tehetsége később utólag a gátakat elsöprő hullámokat a »Quos ego« békitő szavával lecsendesíteni, nincs módjában az így okozott hibát, ha hiba, jóvátenni, mulasztását, ha mulasztás, helyrepótolni. Épen azért mikor e szakasznál felszólalok, mert az általam imént kifejtettek alaj)ján a nagy felelősséget magamra vállalni nem akarom, módositványomat is ilyen értelemben, ilyen irányban terjesztem elő, mert az én véleményem az, és azt hiszem, hogy ez megfelel a helyes tényállásnak, hogy a kompromisszum elsősorban az izgatók, a, csábítók ellen irányul. Épen azért a törvényszakasznak azt a rendelkezését, a mely az izgatók, a csábítók megbüntetésére, az ellenük irányuló intézkedésre vonatkozik, a módosításomban is változatlanul benthagytam, épen csak a szöveg világossága kedvéért az »a miatt« szót szúrtam közbe a mondatszerkezetbe. A magam részéről még az izgatókkal szemben is itt, e törvényben az intézkedést azért tartanám feleslegesnek, mert a büntetőtörvény 177. §-a intézkedik ilyen esetekről. Nevezetesen a büntetőtörvény 177. szakasza kimondja, hogy magánosok elleni erőszak vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, a ki a munkabér felemelése vagy leszállítása végett valamely munkás vagy munkaadó ellen erőszakot követ el, azt szóval vagy tettel bántalmazza, vagy erőszakkal fenyegeti. Nem lenne semmi kifogásom az ellen, sőt 62*