Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-166

Í66. országos ülés 1907 június 3-án, hétfőn. 483 Kérem módosításaim elfogadását. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Szereday Aladár! Szereday Aladár: A 45. §. c) pontjához kívánok egy módosítást benyújtani a végett, hogy ezen a) pont oly értelemben módosíttassák, hogy a gazda a cselédet nemcsak abban az esetben bocsáthassa el, ha az neki, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízottjának tulajdonában, hanem akkor is, ha cselédtársának tulajdonában szándékosan vagy ^vétkes gondatlanságból jelentékeny kárt okoz. Én azt gondolom, t. képviselőház, hogy e módosítás üdvös hatása két irányban fog a gyakorlati életben megnyilvánulni: először hogy a cselédnek cselédtársaival szemben felmerülhető kártérítési esetei a minimumra fognak redukálódni, másrészt hogy a hűséges cselédnek jó szolgálati viszonyában szemben a gazdájával a legritkább esetben fog zavar előállani. Engedje meg a t. képviselőház, hogy az általam javasolt módosításnak üdvös voltát és szükségességét egy, a gyakorlati életből merített, rövid példával is tüzetesebben megvilágíthassam. Pl. egy gazdaságban, a mely sertéstenyésztéssel foglalkozik, egy számadó kondás mellett, a kire egy száz anyakoczából álló nyáj gondozása, tenyésztése és ápolása van bízva, a melynek évi szaporulata 500 — 550 malacz között váltakozik, segítségül 6-—8 úgynevezett sertésbojtár működik. Ezek felett rendelkezik a számadó kondás és a sertések körüli teendőket a saját belátása szerint osztja be. Ez a számadó kondás, a ki ilyen értékes állatok gondozására és tenyésztésére nagy felelősség mellett vállalkozik, mindenesetre igen nagy gyakorlati szakavatottsággal kell hogy birjon, és daczára annak, hogy egy ilyen számadó kondás a legtöbb esetben még a nevét sem tudja leirni, mégis a gazdaságnak egyik legbecsültebb és mondhatni egyik legjobban dotált alkalmazottja. Ennek a fix fizetésén és fix konvenczióján kívül még a konvenczionális sertésekből magukból évenként 1000—2000 koronáig terjedő jövedelme van. Oly javadalmazás ez, a melyet talán Mezőfi Vilmos képviselő ur is kielégítőnek fog találni, a melyet azonban a gazda is szívesen juttat neki, mert azon állatok után, a melyek e kondás gondozására vannak bízva, húzza jövedelmének legnagyobb részét. Megtörténhetik, t. ház, hogy ezen kondásnak a körülötte lévő bojtárok egyike vagy másika az ő tulajdonában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból tetemes kárt okoz. A szakasznak mostani c) pontja szerinti intézkedése folytán a gazda a kártevőt azonnal el nem bocsáthatván, az az eset adhatja magát elő, elő is fordult és valószínű, hogy a jövőben is elő fog fordulni, hogy a gazdának legértékesebb cselédje, nem akarván többet ezen kártevő cseléddel szolgálni és magát további kárszenvedésnek kitenni, a gazdának a szolgálatot felmondja. Mi lesz ekkor a helyzet, t. képviselőház? Az, hogy mig egyfelől a gazda a kártevő gonosz cselédet el nem bocsáthatja, másfelől egy olyan cseléd hagyja faképnél, a kinek állását abban az időben is, a mikor a rendes cselédelszerzó'dés van, nehéz betölteni, évközben pedig majdnem teljes lehetetlenség. Én azt gondolom, t. ház, hogy a törvényjavaslatnak nem lehet az az intencziója, hogy a gazdát egy rossz cselédhez odalánczolja akkor, a mikor nemcsak az ő. hanem a többi cselédtársainak érdekeit is nemcsak veszélyezteti, de szándékosan meg is károsítja; hanem az kell, hogy intencziója legyen, hogy a gazdának oly jogokat biztositson, hogy az ilyen kártevő cselédet gazdaságából a legrövidebb idő alatt el távolithassa. Azt hiszem, t. ház, hogy ez nemcsak a gazdának, hanem nagyobb mértékben az illető cselédtársainak érdekében is történnék. Azért tehát bátorkodom egész tisztelettel a t. házat felkérni, kegyeskedjék elfogadni beadandó rövid módosításomat, a mely csak annyiból áll, hogy ezen c) pont második sorába a »megbizottjának« szó után ezen két szó is beillesztessék: »vagy cselédtársának«. Egry Béla jegyző: Förster Ottó! Förster Ottó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem számítottam arra, hogy egy hajóban fogok a t. szocialista urakkal hajózni, s hogy ezt rej)aráljam, nem engedhetem magamat a humanizmusban túllicitálni. Én elég humánusnak tartom a 45. §. h) pontjának akként való szövegezését, hogy ha a cseléd »figyelmeztetés daczára« követi el az ott felsoroltakat. Mert ha azt kívánjuk meg, hogy a cseléd többször figyelmeztettessék, akkor egyszeri figyelmeztetésnek semmi eredménye nem lesz. Maradjunk meg tehát azon humanizmus mellett, a melyet az életben, a gyakorlatban úgyis alkalmazunk és csak azt vegyük be a törvényjavaslat 45. §. h) pontjába, hogy: »ha a cseléd a gazda vagy családtagja figyelmeztetése daczára égő gyertyával, tűzzel vigyázatlanul bánik«. (Helyeslés.) Elnök: Ha seki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kíván szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! Mezőfi Vilmos t. képviselőtársamnak a 45. §. b) pontjára vonatkozólag beadott módosítását nem fogadhatom el azért, mert ez a pont az iránt intézkedik, hogy ha a cseléd alkalmaztatásának természetével merőben ellenkező, szándékosan sértő magatartást tanusit. Hogy a gazda tartozzék azt tűrni, hogy a cseléd szándékosan sértő, provokatív magatartást tanúsítson vele szemben, az lehetetlen dolog. (TJgy van!) Ezen módosítás mellett a gazdaságban a rendet fentartani nem letne. (TJgy van!) De nem fogadhatom el a d) ponthoz tett módosítást se, mert ez a módosítás felesleges. A mi az f) pontot illeti, arra nézve megjegy61*