Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-166
482 166. országos ülés 1907 június 3-án, hétfőn. akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 45. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 45. §4). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Egry Béla jegyző: Buza Barna \('Nincs itt!) Darányi Ferencz jegyző: Mezőíi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. ház! A 45. §. b) pontja meghatározza, hogy a gazda felmondás nélkül bocsáthatja el cselédjét, ha az a gazdát vagy családtagját bántalmazza stb., továbbá azt mondja: »vagy ha alkalmaztatásának természetével merőben ellenkező, szándékosan sértő magatartást tanusit«. Már a munkásügyi bizottságban bátor voltam hivatkozni arra, hogy én ezt nem értem. Az igen t. földmivelésügyi miniszter ur, ha jól emlékszem, erre azt méltóztatott ellenvetni, hogy ez annyit tesz, hogy tiszteletlenül viselkedik, ha pl. a gazda a gazdaságba jön s ő nem veszi le a kalapját, akkor tehát elbocsátható. Én most sem értem ezt, mert ez a meghatározás erre a tiszteletlenségre nem vonatkozik és azt nem fedezi, de ez tág teret nyit, hogy ebben bármi a világon elférjen, mert a gazda a világon mindenre azt mondhatja, hogy a cseléd oly magatartást tanúsított, mely az ő alkalmaztatásának természetével merőben ellenkezik. Az előző szakaszok egyikénél alaposan tárgyaltuk azt és több képviselő ur, igen okosan, szorosan meg akarta határozni, minő jogczim mellett lehet a cselédet egy hónapra elbocsátani, itt pedig súlyos dologra, rögtöni elcsapatásra adunk jogot a gazdának egy — nézetem szerint — teljesen értelmetlen mondat alapján. Ezért bátor vagyok kérni, hogy ezen b) bekezdésnek második részét méltóztassék egész terjedelmében kihagyni és csak a következő maradjon meg benne: »ha a cseléd a gazdát, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre megbízottját tettleg bántalmazza«. (Felkiáltások: Meg kell várni, mig a gazdát felpofozza !) Hammersberg László: És izgat vagy lázit! Mezőfi Vilmos: Előttem az eredeti szakasz fekszik, az eredeti szakaszban az »izgat és lázit« nincs benne, ezt csak később a földmivelésügyi bizottság vette be. Hammersberg László: Egészen helyesen! Mezőfi Vilmos: Én tisztelettel ellenzem ennek a két szónak bevételét, (Zaj.) mert elég súlyosan lesznek büntetve az izgatók és lázítók az 57. §-ban és máshol. Nem értem, mit jelent ez, ha ellenük izgat vagy lázit. Ha pl. egy cseléd beszól a bérespajtásával és annak mond valamit, hogy a gazda ilyen vagy olyan, akkor már rögtön el lehessen csapni ? Hát nem értem ezt az »izgat és lázit« kifejezést. A d) pont azt határozza meg, hogy a bűntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elitélteket rögtön elbocsáthatja a gazda. Ez ellen nem emelek kifogást; épen csak a könynyebb mégérthetés kedvéért, nehogy ez a szakasz azt a vélelmet kelthesse egyik vagy másik gazdában, hogy akkor is elbocsáthatja a cselédet, ha az büntetett előéletű, t. i. évekkel előbb követett el valamit, a miért nyolcz napnál hoszszabb szabadságvesztésre ítélték, tehát mondom a biztosabb mégérthetés kedvéért bátorkodnám kérni az igen t. miniszter urat, kegyeskednék ahhoz hozzájárulni, hogy a 45. §. d) pontjába a »ha« szó után tétessék be: »a szolgálati idő tartama alatt«, vagyis abban az időben követ el valamely helytelen dolgot, a mikor szerződésileg le van kötve a gazdának. Tehát ha büntetett előéletű, ez ne legyen ok arra, hogy rögtön elcsapják. Hammersberg László: Nem, de tavaly ítélték el, mikor másnál szolgált, az idén pedig végrehajtják. Elnök: Csendet kérek! Kérem Hammersberg László képviselő urat, ne méltóztassék most szónokolni; joga van azután beszélni. Mezőfi Vilmos: Az f) pont az 1876: XIII. t.-czikknek terminus technicus-át használja, mikor azt mondja, hogy rögtön elcsajjható a cseléd, ha ő vagy családtagjai a gazdának családtagjait roszra csábítják. Tisztában vagyok vele, hogy ilyen alkalmazott, a ki tényleg valami rossz dologra akarja gazdájának serdületlen gyermekeit csábítani, nem tartható abban a gazdaságban. De ez a »rossz« szó maga nem határozza körül azt a fogalmat, a mit a törvény megalkotói körülhatározni akarnak. Azt értjük rossz alatt, hogy ha erkölcstelen dologra akarja elcsábítani, vagy a büntetőtörvénykönyv által körülirt, súlyos beszámítás alá eső rossz cselekedetre akarja rábeszólni. Kérem tehát, méltóztassék ezt a pontot ugy módosítani: »ha a cseléd maga vagy családtagja a gazdának családtagjait erkölcstelenségre, vagy a büntetőtörvény könyv rendelkezéseibe ütköző cselekedetre csábítja*. Mert ez a szó »rossz« a gazda szemében lehet olyan dolog, a mit mi ártatlannak tartunk, pl. valamely tiltó rendelkezésével szemben a cseléd azt a gyermeket elcsábítja s most rögtön elcsaphatja. Végül a h) pont azt határozza meg, hogy elbocsátható a cseléd, ha égő gyertyával, lámpással, tűzzel vigyázatlanul bánik. Ezt is értem és természetesnek tartom, hogy ilyen tűzveszedelmet előidézni akaró cseléd ne tűressék meg egy gazdaságban. De ez igen tág magyarázatra adhatna alkalmat. Ha az a cseléd véletlenül rágyújt, meggyújt egy gyufát valahol a magtár mellett, akkor e szakasz szerint joga van a gazdának őt elcsapni. Kérem tehát, méltóztassék beszúrni e szavakat, hogy: »ismételt figyelmeztetés ellenére is«, vagyis az esetben van joga a gazdának rögtön elcsapni a cselédet, ha már figyelmeztette, hogy itt vagy ott vigyázzon a lámpásra, gyertyára vagy gyufára és ő még sem vigyáz.
