Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-149

149. országos ülés 1907 április 26-án, pénteken. 31 legesekké válnak. A kocsihiányon tehát szerény nézetem szerint nemcsak a kocsiállag sza­porításával, hanem azon okok kutatásával és megszüntetésével kell segíteni, a melyek ezt elő­idézik. Két dolog van, a mire különösen fel aka­rom hivni az igen t. kereskedelemügyi kormány figyelmét. A kocsiálláspénz és a kocsibirság nagyon kicsiny, ugy hogy tudtommal külföldi vasutak, mikor kocsihiányban vannak, szívesen megfizetik azt a rendkívül kicsiny kocsibirságot, de még egyes magyar vasutak is, melyek nin­csenek állami kezelésben, csak azért, hogy a kocsikat használhassák, a mi lényegesen nagyobb kárt okoz az államvasutnak, mint a mekkora a kocsibirság. A kocsibirság és a kocsiálláspénz lényeges felemelését ajánlom tehát a kereske­delemügyi kormánynak. A mi pedig a javaslatnak az állomások kibő­vítésére és vágánylefektetésre vonatkozó irány­zatát illeti, ezen csak egy hosszú időre létesí­tett programra végrehajtásával lehet segíteni. A mai befektetés, mint azt az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur éj>en tegnap volt szives beismerni, csak ideig-óráig segit és ezzel a mostani befek­tetéssel, ezen ideig-óráig való segítéssel semmit sem fogunk elérni. Egy nagyszabású beruházásra van szükség, hogy államvasutainknak épen pro­duktív képességét nemcsak felemeljük, hanem megtartsuk. Már pedig, ha egy uj beruházás lesz szükséges és az elő lesz terjesztve, akkor ezek a mostani beruházások semmit sem fognak érni, teljesen kárba vesznek. (Zaj.) Ahhoz a be­ruházáshoz képest, a mi be fog következni és a mely teljesen uj alapokra lesz hivatva fektetni az államvasutak szervezetét, teljesen kárba vesznek. A kocsigyártásra vonatkozólag van néhány észrevételem. Az első a kocsik típusaira vonat­kozik. Allamvasutaink ma 10 és 15 tonnás kocsikat használnak. A külföld e tekintetben jóval előbbre van, a mennyiben 20 és 30 tonnás, sőt Amerika 40 és 50 tonnás kocsikat gyárt és hoz forgalomba. A vasúti kocsik teherbírá­sának fokozása több szempontból igen előnyös. A legfontosabb az a szempont, hogy a nagyobb teherbírású kocsi holt súlya a hasznos súlyhoz arányítva sokkal kisebb, mint a kisebb kocsié. Egy 10 tonnás kocsinak a hasznos súlya az egész súlynak 50°/ 0-a, egy 30 tonnás kocsinak a hasznos súlya már 70°/o, mig ellenben egy 40—50 tonnás kocsi hasznos súlya az egész súlynak 75%-át teszi. Lényegesen nagy különb­ség az, hogy a hasznos súly 50 vagy 75°/o, mert ez a hasznos súly az, a mely fizet. A másik körülmény az, hogy a nagyobb kocsik előállítási ára nem nő teherbírásuk ará­nyában. Hogy csak egy példát hozzak fel, a teherbírásnak 30%-os emelése a kocsi előállí­tási árának csak 10°/ 0-os emelésével jár. A fen­tartási költségek aránylagosan szintén kisebbek. Elismerem, hogy a nagy teherbírású ko­csik alkalmazásának vonalaink nagy részénél akadálya van. a mennyiben meglehetős silány épitésűek a mi vonalaink és a nagy teher­bírású kocsikat vonalaink legnagyobb része nem bírná el. A vonalak átalakításra szorul­nak. Különben egy vonalunk, a becs—marcheggi — mert mi természetesen mindig Bécs felé megyünk — góliát-sinekkel van ellátva. Ez a legjobb vonalunk, hogy lehetőleg minél többet szállíthassunk Bécsbe. Szterényi József államtitkár: Hát a fiumei? Somogyi Aladár: Ez csak a legújabb idő­ben, a bécsi vonal után lett átalakítva. A szajol - ujszászi vonal szintén góliát-sinekkel lett ellátva, de ez is a bécsi után létesült már. Ennélfogva a vonalak alépítménye át­alakításra szorul. Miután pedig szerény néze­tem szerint a fiumei vonalon a második vágány kiépítése elkerülhetetlen, ennélfogva vagyok bátor felhívni a kereskedelemügyi miniszter ur figyel­mét arra, hogy esetleg, a mennyiben az állam­vasutak czéloznák ilyen nagyobb teherbírású kocsik építését, jó lesz ezt a vonalat már erre az esetre kiépíteni. A kocsigyártásnál felhívom a t. kereskede­lemügyi miniszter ur figyelmét egy másik esetre. A borra az olaszok Németországban meglehe­tős nagy vámot fizetnek, az olasz bor nagy vámmal van sújtva. Az olasz élelmesség azon­ban ezen ugy segit, hogy építtet nagy, hatal­mas vasúti kocsikat, melyek körülbelül 40 tonna teherbírási képességgel bírnak, s melyeken két óriási hordó van, összetörik a szőlőt és az mint gyümölcsszállitás megy, a melyre minimális vám van Németországban szabva. Ezt a ma­gyar termékek érdekében is meg lehetne tenni, és ily módon gyümölcsszállitás czime alatt ugyanazt az eredményt érhetnék el szőlősgaz­dáink, mint az olaszok. Ezek a nagy teher­bírású kocsik használhatók volnának olyan vona­lakra, melyeken vonatok indulnak közvetlenül a külföldre, mint pl. az újvidéki u. n. salátavona­tok, élelmiszer szállító vonatok egyenesen Berlinbe. Ily teherbírású kocsik kifizetnék magukat ezeken a vonalokon. A költségvetésnél az államvasutak tétele kapcsán bátor voltam a kereskedelemügyi minisz­ter ur figyelmét felhívni a tarifák revideálására azért, mert az államvasutaknak nagyobb bevé­telre van szüksége. Megindokoltam ezt annak idején azzal, hogy az államvasuti hivatalnokok fizetésrendezése azon a czimen, hogy nincs pénz, késedelmet ne szenvedjen. Szterényi József államtitkár: Nem fog szen­vedni ! Somogyi Aladár: Reméljük is. Hangsúlyo­zom most is, hogy kiviteli törekvéseinknek figye­lembe vételénél tarifáink revidiálása is elkerül­hetetlen. Díjszabási ügyben vannak szabályok és for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom