Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-149

149. országos ülés 1907 április 26-án, pénteken. 31 legesekké válnak. A kocsihiányon tehát szerény nézetem szerint nemcsak a kocsiállag szaporításával, hanem azon okok kutatásával és megszüntetésével kell segíteni, a melyek ezt előidézik. Két dolog van, a mire különösen fel akarom hivni az igen t. kereskedelemügyi kormány figyelmét. A kocsiálláspénz és a kocsibirság nagyon kicsiny, ugy hogy tudtommal külföldi vasutak, mikor kocsihiányban vannak, szívesen megfizetik azt a rendkívül kicsiny kocsibirságot, de még egyes magyar vasutak is, melyek nincsenek állami kezelésben, csak azért, hogy a kocsikat használhassák, a mi lényegesen nagyobb kárt okoz az államvasutnak, mint a mekkora a kocsibirság. A kocsibirság és a kocsiálláspénz lényeges felemelését ajánlom tehát a kereskedelemügyi kormánynak. A mi pedig a javaslatnak az állomások kibővítésére és vágánylefektetésre vonatkozó irányzatát illeti, ezen csak egy hosszú időre létesített programra végrehajtásával lehet segíteni. A mai befektetés, mint azt az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur éj>en tegnap volt szives beismerni, csak ideig-óráig segit és ezzel a mostani befektetéssel, ezen ideig-óráig való segítéssel semmit sem fogunk elérni. Egy nagyszabású beruházásra van szükség, hogy államvasutainknak épen produktív képességét nemcsak felemeljük, hanem megtartsuk. Már pedig, ha egy uj beruházás lesz szükséges és az elő lesz terjesztve, akkor ezek a mostani beruházások semmit sem fognak érni, teljesen kárba vesznek. (Zaj.) Ahhoz a beruházáshoz képest, a mi be fog következni és a mely teljesen uj alapokra lesz hivatva fektetni az államvasutak szervezetét, teljesen kárba vesznek. A kocsigyártásra vonatkozólag van néhány észrevételem. Az első a kocsik típusaira vonatkozik. Allamvasutaink ma 10 és 15 tonnás kocsikat használnak. A külföld e tekintetben jóval előbbre van, a mennyiben 20 és 30 tonnás, sőt Amerika 40 és 50 tonnás kocsikat gyárt és hoz forgalomba. A vasúti kocsik teherbírásának fokozása több szempontból igen előnyös. A legfontosabb az a szempont, hogy a nagyobb teherbírású kocsi holt súlya a hasznos súlyhoz arányítva sokkal kisebb, mint a kisebb kocsié. Egy 10 tonnás kocsinak a hasznos súlya az egész súlynak 50°/

0-a, egy 30 tonnás kocsinak a hasznos súlya már 70°/o, mig ellenben egy 40—50 tonnás kocsi hasznos súlya az egész súlynak 75%-át teszi. Lényegesen nagy különbség az, hogy a hasznos súly 50 vagy 75°/o, mert ez a hasznos súly az, a mely fizet. A másik körülmény az, hogy a nagyobb kocsik előállítási ára nem nő teherbírásuk arányában. Hogy csak egy példát hozzak fel, a teherbírásnak 30%-os emelése a kocsi előállítási árának csak 10°/

0-os emelésével jár. A fentartási költségek aránylagosan szintén kisebbek. Elismerem, hogy a nagy teherbírású kocsik alkalmazásának vonalaink nagy részénél akadálya van. a mennyiben meglehetős silány épitésűek a mi vonalaink és a nagy teherbírású kocsikat vonalaink legnagyobb része nem bírná el. A vonalak átalakításra szorulnak. Különben egy vonalunk, a becs—marcheggi — mert mi természetesen mindig Bécs felé megyünk — góliát-sinekkel van ellátva. Ez a legjobb vonalunk, hogy lehetőleg minél többet szállíthassunk Bécsbe. Szterényi József államtitkár: Hát a fiumei? Somogyi Aladár: Ez csak a legújabb időben, a bécsi vonal után lett átalakítva. A szajol - ujszászi vonal szintén góliát-sinekkel lett ellátva, de ez is a bécsi után létesült már. Ennélfogva a vonalak alépítménye átalakításra szorul. Miután pedig szerény nézetem szerint a fiumei vonalon a második vágány kiépítése elkerülhetetlen, ennélfogva vagyok bátor felhívni a kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét arra, hogy esetleg, a mennyiben az államvasutak czéloznák ilyen nagyobb teherbírású kocsik építését, jó lesz ezt a vonalat már erre az esetre kiépíteni. A kocsigyártásnál felhívom a t. kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét egy másik esetre. A borra az olaszok Németországban meglehetős nagy vámot fizetnek, az olasz bor nagy vámmal van sújtva. Az olasz élelmesség azonban ezen ugy segit, hogy építtet nagy, hatalmas vasúti kocsikat, melyek körülbelül 40 tonna teherbírási képességgel bírnak, s melyeken két óriási hordó van, összetörik a szőlőt és az mint gyümölcsszállitás megy, a melyre minimális vám van Németországban szabva. Ezt a magyar termékek érdekében is meg lehetne tenni, és ily módon gyümölcsszállitás czime alatt ugyanazt az eredményt érhetnék el szőlősgazdáink, mint az olaszok. Ezek a nagy teherbírású kocsik használhatók volnának olyan vonalakra, melyeken vonatok indulnak közvetlenül a külföldre, mint pl. az újvidéki u. n. salátavonatok, élelmiszer szállító vonatok egyenesen Berlinbe. Ily teherbírású kocsik kifizetnék magukat ezeken a vonalokon. A költségvetésnél az államvasutak tétele kapcsán bátor voltam a kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét felhívni a tarifák revideálására azért, mert az államvasutaknak nagyobb bevételre van szüksége. Megindokoltam ezt annak idején azzal, hogy az államvasuti hivatalnokok fizetésrendezése azon a czimen, hogy nincs pénz, késedelmet ne szenvedjen. Szterényi József államtitkár: Nem fog szenvedni ! Somogyi Aladár: Reméljük is. Hangsúlyozom most is, hogy kiviteli törekvéseinknek figyelembe vételénél tarifáink revidiálása is elkerülhetetlen. Díjszabási ügyben vannak szabályok és for-