Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-162
162. országos ülés 1907 májas 28-án, kedden. 343 helyzetben, maradni más emberek, a társadalom érdekében. (Helyeslés.) Ennyit elvárhat a magyar haza minden honpolgárától. Ezt tetszetős okoskodással, elvi felfogással, jogászi okoskodással megdönteni és koczkáztatni nem szabad és nem lehet. (Elénk helyeslés.) Midőn megköszönöm a t. ház szives türelmét, kijelentem, hogy én tisztán a gazdasági cselédek, a kisbirtokosok és a bérgazdák érdekében szólaltam fel, mert magam is gazdálkodom és ismerem a viszonyokat. Nagyon kérem a t. házat, fogadja el az eredeti szöveget. (Élénk helyeslés.) Elnök: Ki következik? Darányi Ferencz jegyző: Gaal Gaszton! Gaal Gaszton: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselő urak közül igen sokan azokat a felszólalásokat, a melyek itt a házban a gazdasági, nevezetesen az aratási munkásokra vonatkozólag elhangzottak, vonatkozásba akarták hozni a cselédügygyei. Ez csak azt bizonyítja, hogy a felszólaló uraknak igen kevés fogalmuk van arról, hogy mi a gyakorlati gazdálkodás. ( ügy van !) Tökéletesen osztom mindazt, a mit akár gr. Andrássy Gyula miniszter ur, akár ÍSTávay Lajos t. képviselőtársam az arató- és rövidebb gazdasági munkára szegődött munkások kivándorlására nézve elmondottak, mert kétségtelen, hogy azok az emberek, kik csak időleges, bizonyos fix határidőhöz kötött munkára szegődtek, egész évre vissza nem tarthatók azért, mert ők esetleg júniusban aratni kötelesek. Ha valaki januárban kimegy Amerikába, az júliusban még mindig visszajöhet aratási kötelezettségének teljesítésére és ez nem elég jogczim arra nézve, hogy az illető költözködési jogát, a mely rá nézve januárban okvetlenül fennáll, megszorítsuk azért, hogy június hónapban aratási munkát teljesíthessen. Ebben a t. felszólaló urakkal teljesen egyetértek. Egészen más kérdés azonban a cselédkérdés. A cseléd — nagyon jól tudjuk — nem készpénzben, hanem legnagyobb részben terményekben, sőt földszolgálmányban, állattartásban és negyedévenként előre kapja ki fizetését. Hát t. Mezőfi képviselő ur, most előáll az : az eset, hogy ón a cselédemnek kiadom a konvencziót, egy hold földet, kiadom neki a feles- és harmados-földeket és mindazokat a szolgálmányokat, a melyeket a cseléd négy hónap alatt kihasznál, de a melyek egész évi fizetéséhez tartoznak, és akkor, október 24-én, mikor a fertály van, mikor ezek a földtermények többnyire mind leszedettek és a cseléd azokat már értékesítette, és a mikor egy negyedévi gabona-konvenczióját is előre kiadom, az a cseléd, ha történetesen arra az időre útlevélről gondoskodott, másnap összecsomagolja kis czókmókját, mert a többi holmiját már értékesítette, és családját otthagyva, kivándorol Amerikába. Nohát, t. képviselő urak, ha ezt a viszonyt ismerték volna, azt hiszem, nem foglalták volna el azt a merev álláspontot ebben a kérdésben, melyet elfoglaltak és nem mondták volna, hogy ez tisztán hatalmi kérdés. Nem, t. képviselő ur, az jogos követelés, hogy a cseléd annak a szerződésnek, a melyért én őt előre megfizetem, becsületes megtart köteleztessék. (Helyeslés.) Azután, t. képviselő ur, azt méltóztatott mondani, hogy a törvénynek ezen intézkedésében egy hajszálnyi recziproczitás sincs. Hát azt kérdem a t. képviselő úrtól, mit szólna hozzá, ha ennek a törvénynek alapján megtehetném én, mint birtokos, hogy holnap eladom birtokomat, útlevelet váltok Amerikába, kiköltözködöm és összes cselédeimet váratlanul szélnek eresztem? Nagy Sándor: Megteheti! (Zaj.) Pető Sándor: Kaphat útlevelet és megteheti ! (Nagy zaj.) Gaal Gaszton: A gazda elmehet, de a cselédet nem eresztheti el. A gazda a cselédet nem bocsáthatja szélnek, a cselédnek exisztencziáját nem teheti tönkre, ha ki is megy Amerikába, pedig az analóg eset, a mely az urak felfogásának megfelel, az lenne, hogy én eladom birtokomat, és 25—30 vagy 100 cselédet is kenyér nélkül hagyhatok! Ismétlem, ez volna az analóg eset, de mivel ezt a törvény a gazdának nem engedi meg, tehát megvan a recziproczitás, megvan az egyenlőség a törvényben és azért hasonló esetek, hasonló visszaélések ellen a cselédekkel szemben a gazdát is biztosítani kell. Csak ezeket akartam a t. képviselő ur felvilágosítására felhozni, mert azt hiszem, hogy ha ezeket egész tárgyilagosan és minden szenvedély nélkül, a való élet szempontjából nézi, ugy, a mint az tényleg van, ő sem fog arra a roppant merev álláspontra helyezkedni, melyet az előbb 'elfoglalt. Ott van egyébiránt a kereskedelmi forgalom, ott van a pénzforgalom. A pénz is áru, a pénz forgalmának is szabadnak kellene lenni és mégis koidátoztuk azt is az uzsoratörvény meghozatalával, mert egyes visszaéléseket csakis a jogi korlátok felállításával lehet megakadályozni. Teljesen, hasonló t. képviselő ur, ez az eset is. Mi az egyéni szabadságnak nagy elvét, a szabad költözködést, a kivándorlást nem akarjuk megakadályozni, de az előbb emiitett nagy elveknek megóvása szempontjából a szerződésben vállalt kötelezettség becsületes beváltását kívánjuk, (Elénk helyeslés.) mert e nélkül semmiféle emberi társadalmat, semmiféle államot fentartani, vezetni és a boldogulás útjára vinni nem lehet. Ezeket voltam bátor előadni, különben kijelentem, hogy Beniczky Elemér és Petrogalli Oszkár t. képviselőtársaim módosításaihoz hozzájárulok, mert azokkal a kivándorlás csak a legelső a szolgálati évben van korlátozva és mert
