Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-162

332 162. országos ülés 1907 májas 28-án, kedden. korút, és erre a miniszter ur nem válaszolt, I illetve ugy tekintette felszólalásomat, félremagyarázván az én szavaimat, mintha tisztán az önrendelkezési jogról, tehát a dolog magánjogi részéről beszéltem volna. Legyen szabad ezzel szemben elmondanom azt, hogy a gyámi törvény megmondja az atyai hatalomról szóló fejezetben, azután később a gyám kötelességéről szóló fejezetben, gondolom a 80. §-ban, hogy a kiskorú a hatóságok előtt csak az atya, illetőleg a gyám által képviselhető. Ha már most a miniszter ur ugy gondolja, hogy a felnőtt 18—20—24 éves cseléd az ő ügyében a törvényes képviselő mellőzésével léphessen fel, ezen végrehajtási rendeletet a miniszter urnak kibocsátani nem lehet, mert ezen kérdést törvény szabályozza, törvény által szabályozott kérdésekben pedig a miniszter ellenkező rendeletet nem adhat ki. Ha már most ez a javaslat igy marad, mi áll elő ? Azt mondja a gyámi törvénynek 3. §-a (olvassa): » Kiskorúak, kik éltük 14. évét betöltötték, arról, a mit szolgálatuk és munkájuk által szereznek, szabadon rendelkezhétnek.« A sommás eljárásról szóló törvény 7. §-a azt mondja, hogy az a kiskorú, a ki saját szerzeménye tekintetében lép fel a biróságnál, a törvényes képviselő nélkül indithatja meg a pert. Ez a törvényjavaslat ellenben beszél kártéritési követelésekről és azt mondja, hogy a 100 forintot meghaladó kártéritési követelések bírósághoz tartoznak. A gyakorlatban, ha ez a javaslat szószerint törvénynyé válik majd, hogyan lesz a dolog ? A gazda is követhet el a kiskorú cseléd hátrányára kárt, és a sommás eljárásról szóló törvény 7. §-a alapján beperelheti tehát a gazdát a kiskorú, a mikor 2—300 korona kártérítésről van szó és személyesen járhat el; ha pedig 100 koronánál kisebb a kár és a kártéritési követelés a jelen javaslat értelmében a közigazgatási hatóság körébe tartozik, akkor a kiskorú nem járhat el személyesen, hanem törvényes képviselőjének beleegyezésével; ha pedig a gazda bűntettet vagy vétséget követ el a cseléd kárára, akkor a büntetó'törvénykönyv 113. §-a értelmében az a 16-ik évet meghaladott kiskorú megteheti a magánvád inditványát, nem a hivatalos feljelentést a gazda ellen, azonban hogy ha kihágást követ el a gazda a kiskorú cseléd kárára, akkor nem teheti meg inditványát a gazda ellen maga a kiskorú, hanem törvényes képviselőjének kell azt megtenni. Elnök : Nagyon kérem a képviselő urat, hogy mivel a ház már letárgyalta a 3. §-t és ő csak a házszabályok 215. §. b) pontja értelmében kért szót, t. i. hogy szavai félremagyarázását röviden helyreigazítsa, méltóztassék ezen rendelkezést szem előtt tartva bővebb polémiától tartózkodni. Bozóky Árpád : Befejezem mondanivalómat és kiemelem azt, hogy a miniszter ur félreértette szavaimat, mert akkor, a mikor én szól- , tam a kiskorúak rendelkezési jogáról, nemcsak magánjogi dologról beszéltem, hanem beszéltem a kiskorúnak a hatóság előtti képviseltetéséről is, és azt állítottam és most is azt állítom és azt hiszem, hogy e tekintetben indokolt az az állitásom, hogy a mikor sokkal fontosabb ügyekben meg van engedve a kiskorúnak bizonyos esetben, hogy ő maga intézze el az ügyeit a bíróság és hatóságok előtt, sokkal inkább megengedhető lenne, hogy kisebb jelentőségű ügyekben, cselédügyekben, pl. 5 frtnyi bér iránt indítandó ügyekben ő maga, a törvényes képviselő mellőzésével járhasson el. Miután a törvényjavaslat sorsáért tartalmáért leginkább a szakminiszter ur felelős, nagyon kérem a miniszter urat méltóztassék módot találni arra, hogy ez hiba valahogyan kiköszörültessók. Különben kérem módosításomat elfogadni. Elnök: Ki következik? Egry Béla jegyző: Kelemen Samu! Kelemen Samu: T. ház! A törvényjavaslat 4. §-ának második bekezdéséhez módosítást kívánok benyújtani: Ez a bekezdés azt mondja (olvassa): »A szerződésnek a törvénynyel s más jogszabályokkal ellenkező megállapodásai érvény tel ének.« Ez a »más jogszabályokkal« kifejezés olyan határozatlan, olyan általánosságban van tartva, hogy ellenkezik azzal a szabatossággal, a melyre szükségünk van, a mikor törvényt alkotunk. Épen azért én ezt következőképen kérem helyettesíteni (olvassa): »A szerződésnek a törvénynyel és a törvényes jogkörben kibocsátott rendeletekkel ós szabályrendeletekkel ellenkező megállapodásai érvénytelenek.« Kérem, méltóztassék ezen módosításomhoz hozzájárulni. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Várady Károly jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A Bozóky Árpád t. képviselőtársam indítványához hasonlatos indítványt vagyok bátor előterjeszteni, és már előre kijelentem, hogy a mennyiben az én indítványomat nem méltóztatnék elfogadni, hanem Bozóky t. képviselőtársam indítványához a ház hozzájárul, a magam inditványát visszavonom. Az én indítványom is arra vonatkozik, hogy a 4. §. második bekezdésénél a következő szavak szúrassanak be (olvassa): »Kiskoruval a gazda csak a kiskorúnak törvényes gyámja közbejöttével szerződhet. Törvényes gyám nemlétében, vagy más akadály esetén: az elsőfokuhatóság előtt kötendő meg a szerződés a kiskoruval.« Ezzel az inditványnyal azt óhajtom elérni, hogy bármi akadálya is van annak, hogy a törvényes gyám nem kötheti meg a szerződést, •— például nagyon távol lakik •— a szerződés mégis törvényes hatóság előtt köttessék meg, miután a törvényben olyan rendelkezések vannak, a melyek ezt a mezőgazdasági cselédre nézve nem teszik feltétlenül szükségessé.