Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

328 161. országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. lezettsége, ne letessen a gyermeket cselédül alkalmazni, azután ez már igenis lehetséges. (Igás ! TJgy van!) Mindenki tudja, hogy a gazdaságban Tannak olyan foglalkozások, melyeket a 12 évet betöltött gyermek fejlődésének hátránya nélkül már egészen jól elvégezhet. (Igaz! TJgy van!) Mindenki tudja azt is, ki a gyakorlati élettel foglalkozik, hogy ha a 12 éves korhatárt felemeinők 15 évre, ezáltal a legszegényebb embereket, magukat a cselédeket sújtanék, (Igaz! TJgy van!) mert a cseléd az ő gyermekeiben segítséget és anyagi támaszt is talál. (Igaz! TJgy van!) Hogy ha az,a gyermek a 12-ik évét elérte, akkor már szüleinek a háztartás fentartásánál segítségére van. Kérem tehát, hogy Mezőfí képviselő urnak ezen indítványát elvetni méltóztassék. (Helyeslés.) A harmadik bekezdésre nézve Bozóky képviselő ur tett javaslatot, a melynek értelme, ha jól fogtam fel, az, hogy 18 éven túl, ha mindjárt kiskorú is a cseléd, szolgálati viszony tekintetében őt már bizonyos önálló rendelkezési jog illesse meg. A kiskorúak ilyen irányú rendelkezési joga tekintetében az 1877 :XX t.-czikkben van már rendelkezés, t. i: van bizonyos önállóság adva oly kiskorúaknak, kik már kenyerüket maguk keresik. A mi pedig az eljárás megindítását illeti, ez az eljárási szabályokra tartozik; az eljárási szabályokban fogok is gondolni erre, és ennélfogva nem látnám szükségesnek, hogy ezen kérdés itt, a törvényben magában szabályoztassék. Vásárhelyi Dezső képviselőtársamnak, mint a földmivelésügyi bizottság előadójának javaslatához hozzájárulok, és pedig azért, mert azt hiszem, hogy a gyakorlati életben sokat segít az, ha világosan kimondatik, hogy a szolgálati cselédkönyv előmutatásával történt beszegődés a gazdára nézve azt a jogi védelmet állapítja meg, hogy a beszegődés a törvényes képviselő beleegyezésével történt. Xem félek attól, a mit Ernszt képviselőtársam mond, hogy ezzel mintegy kijátszható lenne a törvényes képviselő, mert hiszen az előző szakaszban világosan ki van mondva, hogy 12 éven felüli kiskorú részére szolgálati cselédkönyvet csak a törvényes képviselő beleegyezésével lehet adni, s a szolgálati cselédkönyv magának a törvényes képviselőnek adandó át. A mi Mezőfi képviselő urnak azt az indítványát illeti, hogy 18 éven alul se adassék meg a gazdának a házi fegyelem joga, méltóztassék megengedni, erre azt mondhatom, hogy lehet, hogy filantróp-szempont vezeti a képviselő urat, .de a gyakorlati élettel egyáltalán nem számol. (Igaz! TJgy van!) Hiszen a gyakorlati élet az, hogy mikor a szülő vagy gyám elhozza gyer.mekét, hogy cselédül beszegődtesse, egyszersmind megkéri a gazdát, hogy azután azt a gyermeket szigorú felügyelet alatt tartsa, (Igaz! TJgy ! van!) és hozzáteszi, hogy addig ő igyekezett a '• gyermekre ügyelni, és ha most majd nem lesz a gazdának felügyelete alatt, akkor az ilyen kiskorú cseléd egészen magára lesz hagyatva. (Igaz! TJgy van!) Ez tehát semmi embertelenséget nem jelent ; ez azt jelenti, hogy azt a házi fegyelmet, azt a felügyeletet, azt a nevelést valakinek kell gyakorolnia, (Igaz! TJgy van!) és miután nincs helyben a szülő, ennélfogva a gazda lesz hivatott azt gyakorolni. Nagy György t. képviselőtársam indítványát szintén kérem, méltóztassanak elvetni, mert ilyen alakban, a mint ő azt formulázta, a gazdákkal szemben sok szekatúrákra adna alkalmat. Különben is figyelmeztetem t. képviselőtársamat arra, hogy nemcsak az 1877 : XX. t.-czikkben van intézkedés az iránt, hogy a házi fegyelem csak a gyermek egészségének hátránya nélkül gyakorolható, hanem magában ebben a törvényjavaslatban is épen Návay Lajos alelnök ur indítványára az 58. §. c) pontjában az a rendelkezés van, hogy kihágásnak minősíttetik és mint ilyen büntettetik »az, a ki a gyermekcseléddel kegyetlenkedik, illetve a gyermek-cselédet olyan munka teljesítésére kényszeríti, mely annak testi erejét felülmúlva, egészségét és testi fejlődését veszélyezteti«. Ebben, azt hiszem, meg lehet nyugodni. Pető t. képviselőtársam indítványozza, hogy az 1876. évi törvényből a 31. §-t, a mely a kiskorú egészségének, fejlődésének oltalmazását czélozza, vegyük fel. Az imént felolvastam a törvényjavaslat 58. §-ának c) pontját, de ha ez nem volna elég, ott van a 23. §. is, a mely világosan megmondja, hogy köteles a gazda ügyelni arra, hogy a cselédet testi erejét meghaladó vagy egészségét veszélyeztető munka ne terhelje és hogy a cselédnek pihenésre is megfelelő idő adassék. A mit Pető t. képviselőtársam indítványoz, ezek szerint már benne van a javaslatban. Eelhozza Pető t. képviselőtársam és javaslatába felveszi, hogy az iskoláztatás iránt is kell intézkedni és bead erre nézve módosítást. Ez is felesleges, mert erre is gondoltunk. A 32. §-ban világosan benne van, hogy köteles a gazda módot és ' lehetőséget nyújtani arra, hogy a szolgálatában álló tankötelesek az 1868 : XXXVIII. törvényczikknek teljesen megfelelően, rendesen járhassanak iskolába. A mi a 46. §. törlését illeti, — erre nézve Fenyvesi képviselőtársam is adott be javaslatot — kérem, méltóztassanak legjobb belátásuk szerint eljárni. Csak figyelmeztetem a t. házat, hogy a 46. §. a kiskorú cselédek védelmét is jelenti és pedig meglehetősen fokozott mértékben, mert a 46. §. b) pontjában az van mondva, hogy felmondás nélkül elhagyhatja a cseléd a szolgálatot, ha a gazda a házi fegyelem, alatt nem álló cselédet tettleg bántalmazza . . . Bozóky Árpád: De tizennyolcz éven alul