Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

161. országos ütés 1907 május 27-én, hétfőn. 327 távol van és nem ott lakik, a hol a kiskorú és minden haszontalanságért az apát vagy a törvényes képviselőt előrántani bajos, mert ez ugy a gazdára nézve, mint a kiskorura nézve hátrányos: helyénvalónak találnám mindezekből kifolyólag azt, hogy tegyünk különbséget már a törvényes képviselet terén is a 18 évet meg nem haladott és a 18 évet meghaladott cseléd között. Mondjuk ki ugyanis, hogy a 18 évet meg nem haladott cselédek nem járhatnak el sem a szerződés kötésénél, sem a hatóságoknál a törvényes képviselő mellőzésével, de a 18 évet meghaladott cselédek személyesen is eljárhatnak. Ez megfelel a sommás eljárásról szóló törvénynek és az életnek is, mert 19—20—21 éves fiatal emberek már kellő értelemmel birnak abban a tekintetben, hogy szerződjenek és ha leszerződtek, akkor miképen egyesitsók jogaikat a gazdájukkal szemben a hatóság előtt. Ennélfogva a harmadik bekezdés helyett ezt indítványozom (olvassa): »A 18-adik évet meg nem haladott kiskorú részére szolgálati cselédkönyvet csak törvényes képviselőjének beleegyezésével lehet adni.« Tehát olyan cseléd részére, a ki 18-adik évét már meghaladta, a törvényes képviselő mellőzésével is lehetne cselédkönyvet adni. Ennek az az értelme, hogy annak a fiatal embernek, a ki már 18 évnél idősebb cseléd akar lenni és a törvényes képviselője ez ellen tiltakozik, módjában van, hogy cseléd lehessen és ezt ne gátolhassa meg a törvényes képviselő. (Olvassa): »A cselédkönyvet ily esetben a hatóság a törvényes képviselő kezébe adja. A kiskorú cselédet 18 éves koráig annak törvényes képviselője képviseli. A 18-adik évet meghaladott kiskorú cseléd a jelen törvény által szabályozott minden esetben személyesen járhat el.« Hangsúlyozom, hogy nem feltétlenül kell, hogy személyesen járjon el, hanem csak megengedem, hogy ő személyesen eljárjon. A fegyelmi jog tekintetében a következők az aggályaim. Először is kijelentem, hogy Gaal Gaszton t. képviselőtársamnak azt a nézetét, hogy minden gazdaságban szükség van házi fegyelemre, teljesen osztom és pedig szükség van nemcsak a 18-adik évet meg nem haladott cselédekkel szemben, hanem a 18-adik évet meghaladott cselédekkel is, és igy a 3. §-nak ezt az utolsó bekezdését a gazdákra nézve is károsnak tartom, mert azt mondja, hogy a kiskorú cseléd 18 éves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll. Ez igy nincs jól, a 18-adik évet meghaladott cseléd is álljon a gazda házi fegyelme alatt. Azonban más kérdés az, — • és teljesen osztom Pető Sándor t. képviselőtársamnak aggályait, — hogy mi az a házi fegyelem. Ezt tessék megszoritani, és mondjuk ki majd, hogy a testi sértésig nem mehet. Azonban azt kimondani, hogy házi fegyelme nincs a gazdának a cseléddel szemben, vagy azt mondani, hogy 18 éven felül nincs, 18 éven alul azonban van, képtelenségnek tartom. Különben is a házi fegyelem kérdése szerintem nem tartozik ezen 3. §-ba, mert itt arról van szó, hogy hogyan bánjunk el a kiskorúakkal, a 12 vagy 18 évet meghaladt kiskorúakkal. Ha a házi fegyelemről akarunk intézkedni, tegyük azt külön szakaszban. Lesz még a t. háznak ós a miniszter urnak is módja e tekintetben egy helyes szakaszt csinálni, a mely a házi fegyelmet minden cselédre kiterjeszti, azonban nem engedi meg azt, hogy a házi fegyelem az ok nélkül való brutalitásig menjen. Én tehát indítványozom, hogy a 3. §-nak utolsó bekezdése teljesen mellőztessék. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy később annak helyén a házi fegyelemről egy bölcs, okos szakaszt hozzunk, még pedig ugy, hogy a házi fegyelem a gazdaság körében és annak érdekében minden cselédre kiterjesztessék. Tisztelettel kérem a kéj>viselőházat, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző: Molnár^ János! Molnár János: T. képviselőház! Én csak néhány szót vagyok bátor szólni a 3. §. utolsó bekezdésére vonatkozólag. Nem vagyok egy véleményen Pető Sándor képviselő úrral, a ki azt állítja, hogy csak az apának vagy az őt helyettesítő gyámnak volna házi fegyelemre joga a gyermek felett. Én ugy tudom, hogy a természeti jog alapján is köteles a gazda a cselédnek gondját viselni, és ha köteles gondját viselni, akkor természetes, hogy felette fegyelmi hatalmának is kell lennie. Ezen szempontból, meg pedagógiai szempontból is azt kívánom, hogy az utolsó bekezdés megmaradjon, mert képzelhetetlennek tartok olyan állapotot, hogy 13—14—15 esztendős fiuk vagy leányok ki legyenek véve a gazda fegyelmi hatalma alól. Hozzájárulok tehát ahhoz, hogy a harmadik szakasznak utolsó bekezdése, mely ugy szól, hogy »a kiskorú cseléd 18 éves koráig a gazda házi fegyelme alatt áll«, megmaradjon. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Talán méltóztatnak megengedni, hogy én a 3. §. bekezdései sorában reflektáljak a javaslatokra, azért, hogy a t. háznak könnyebben legyen módjában eligazodni. (Helyeslés.) A 3. §. első bekezdésére nézve Mezőfi Vilmos képviselő ur azt az indítványt tette, hogy a 12 éves cselédek helyett 15 éves cselédek tétessenek. A 12 évet a gazdasági gyakorlati . viszonyokra való tekintettel vettük fel, mert a 12 évvel van az elemi iskoláztatás befejezve, (Helyeslés.) ugy gondolkoztunk tehát, hogy addig, niig tart az elemi iskoláztatás köte-