Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

320 161. országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. tása van, szembe fogom állítani az eredeti szöveget Hammersberg László képviselő ur módosításával. A módosítás ekként hangzik: Darányi Ferencz jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 2. §. első bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Kimondom, hogy az első bekezdés nem fogadtatott el változatlanul. Méltóztatnak Hammersberg László képviselő ur módosítását elfogadni a 2. §. első bekezdésére vonatkozólag, igen vagy nem ? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Felteszem most a kérdést: méltóztatnak-e a 2. §. második és harmadik bekezdését, a melyek nem támadtattak meg, változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a határozatot ekként mondom ki. Következik a 3. §. Darányi Ferencz jegyző (olvassa a 3. §-t) Elnök: Kivan valaki szólni ? Vásárhelyi Dezső, a földmivelésügyi bizottság előadója: T. ház! A 3. §. negyedik bekezdésének első mondatához kérem a földmivelésügyi bizottság szövegezése szerint a következő mondatot felvenni (olvassa): »A szolgálati cselédkönyv előmutatásával történt beszegődés a gazdára nézve azt a jogi vélelmet állapítja meg, hogy a beszegődés a törvényes képviselő beleegyezésével történt.« Elnök : Ernszt Sándor képviselő ur kivan szólni. Ernszt Sándor: T. képviselőház! Vásárhelyi t. képviselőtársam, mint a földmivelésügyi bizottság előadója által benyújtott ezen módosítássá] szemben a munkásügyi bizottság azt az álláspontot foglalta el, hogy ez a paragrafusból egyszerűen kihagyassék. Az indok, a melyért a munkásügyi bizottság erre az álláspontra helyezkedett, az volt, hogy mi 12 éves gyermeket nem tartunk képesnek arra, hogy ő maga minden más segély közbejötte nélkül szerződést köthessen. Az a szöveg pedig, a melyet a földmivelésügyi bizottság t. előadója itt előterjesztett, azt foglalja magában, hogy a gyermek 12 éves korában mások nélkül is, tehát törvényes gyámja, vagy szülőinek közbejötte nélkül is köthet szerződést. Éber Antal: Nem azt jelenti! Ernszt Sándor: A munkásügyi bizottság tekintetbe vette azt, hogy egy 12 éves gyermek ilyen szerződés megkötésére nem képes, valamint nem képes a szerződés feltóteleit érett észszel megítélni, azért azt kívánta, hogy a mikor a gyermek szerződni akar, törvényes gyámja vagy szülői jelen legyenek. Ezért nem fogadtuk el azt, a mit a földmivelésügyi bizottság előadója előterjesztett, hanem az eredeti szöveget minden hozzátétel nélkül kívánjuk fentartani. Várady Károly jegyző: Mezőfi Vilmos! (Az elnöki széket Justh Gyula foglalja el.) Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! A 3. §. arról intézkedik, hogy mily korban köthet a mezőgazdasági cseléd szerződést és meghatározza, hogy 12 éves kiskorú már cselédszerződést köthet ós szolgálatba léphet. Az általános vita folyamán már kifejtettem, hogy ezt a kort nagyon alacsonynak tartom. Féltem a mezőgazdasági gyermekcselédnek testi fejlődését ós félek, hogy a törvény értelmében megkívánt iskolai kötelezettségnek sem lesz képes eleget tenni. Már a bizottságban is javasoltam tehát, hogy ez a kor meghosszabbíttassák olyképen, hogy 15 éves korig gyermek mezőgazdasági cselédnek ne szerződhessék. Az általános vita folyamán ezt a felfogásomat azzal okoltam meg, hogy nekünk arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb munkáskéz vándoroljon ki Magyarországból. Ha a gyermekmunkát megszorítjuk, arra fogjuk késztetni a gazdákat, hogy felnőtt embert szerződtessenek és azzal műveltessék a földet; ez által több munkáskézre lesz szükség, a gyermek pedig 15 éves korig fejlődhetik és iskolába járhat. Azt az ellenérvet, a melyet némely szónok ajkairól hallottam, hogy ennek a korhatárnak a kitolása azért felesleges, mert a mezőgazdaság egészséges munka, és a mit Gaal Gaszton t. képviselőtársam ma mondott, hogy Budapestről viszik le a görvélykóros gyermekeket vidékre, ellenben béresgyermekeket nem hoznak föl ide, hogy egészséget szívjanak magukba, csak látszólagos érvnek tarthatom. Mert én ismerek béresgyerekeket, a kik nagyon rossz színben vannak, a statisztikai adatok pedig a földmives nép gyermekeinek halálozási arányszámát egyszerűen ijesztőnek tüntetik föl, és a házban nekem bizonyára senkisem fog ellenmondani, ha állítom, hogy sokkal egészségesebb foglalkozás volna a béresgyerekre nézve az, ha munka helyett játékkal és tanulással foglalkoznék abban a korban, a mikor még fogékony a lelke, a szive arra, hogy okuljon és tanuljon az iskolában. Ezt talán senki sem fogja kétségbe vonni, senkisem fogja olyan könnyűnek venni azt a munkát, a melyet az a mezőgazdasági cseléd végez. Igen szivemre vettem a földmivelésügyi miniszter urnak beszédemre adott válaszában a sok szemrehányás között különösen azt, hogy én nem ismerem a cselédek életét, én nem vagyok hivatott arra, hogy a képviselőházban a cselédek képviselőjéül toljam fel magamat, sőt hogy meghatalmazásom sincs. Nem voltam erre elkészülve; • holnap azonban bemutatok több száz meghatalmazást, eredeti aláírásokkal, hogy meggyőződjék a miniszter ur, hogy valóban egy pár ezer cseléd adott nekem meghatalmazást, hogy érdekeiket a képviselőházban képviseljem. (Zaj. Elnök csönget.) De hogy visszatérjek e paragrafus intézke-