Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

161. országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. 317 den végezhetek. Gaal Gaszton t. képviselőtársam mai beszédében összeszedte azokat a gravameneket, sérelmeket, nehézségeket, melyek ebből a törvényből kifolyólag a gazdák vállait fogják nyomni. Ezek: elsősorban az adónak a kérdése. Erre vonatkozólag azonban már beismerte a képviselő ur, hogy a bizottságokban történt módosítások folytán ez a kérdés igazában véve tárgytalanná vált, tehát ezt levehetjük a napirendről. Másodsorban a családtagok gyógykezelésének a kérdése, a melyben ő a maga részéről — és ezt nem is lehet eltagadni — igazán erős megterheltetést lát. Azonban, t. képviselőház, nyilt titok, hogy az előző tanácskozások folyamán az eredeti javaslaton ebben a tekintetben is oly lényeges változások történtek, a melyek remélhetőleg a gazdáknak kevésbbé liberális tagjait is ki fogják elégiteni. A mi az orvosi fuvarnak a kérdését illeti, erre vonatkozólag a t. földmivelésügyi miniszter ur kijelentette, hogy a belügyminisztériumban az idevonatkozó törvényjavaslat, a mely a közegészségügy rendezésére vonatkozik, munkában van, tehát ez mielőbb a ház elé is fog kerülni. A tanitás kérdésénél pedig már egy előző alkalommal utalt arra a kultuszminiszter ur, hogy ő igyekezni fog az ingyenes oktatás tárgyában legközelebb törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. Ezen az alapon tehát, t. uraim, talán szabad nekem konstatálnom azt, hogy a gazdák részéről támasztott legtöbb felszólalásnak alapja most már elesett, vagy hogy legalább is azok a panaszok, a melyek emeltettek, nagyrészben meggyengültek. Az utóbbi napok folyamán, t. képviselőház, Mezőssy államtitkár ur felszólalásán kivül különösen két másik felszólalás ragadta meg az én figyelmemet. Az egyik a Veres József, a másik pedig Csernoch János t. képviselőtársam felszólalása volt. Ezek a t. képviselőtársaink, a kik hivatásuknál fogva is sokszor érintkeznek a néppel, ismerik annak pszichológiáját, vágyait és ambiczióit, teljes nyugalommal és a meggyőződésnek melegségével jelentették ki, hogy ők maguk részéről a javaslatot elfogadják, sőt annak minél előbb törvényerőre emelését kívánják azért, hogy az izgatásoknak mihamarább eleje vétessék. Azt hiszem én is, hogy ebben a tekintetben tökéletesen igazuk van, és nem is kételkedem abban, hogy az ő álláspontjukat ebben a dologban a képviselőház is el fogja fogadni. Bevégzem rövid felszólalásomat. (Sálijuk ! Halljuk!) Be akarom végezni azzal, t. képviselőház, hogy a nyomor, a szenvedés, és ennek nyomában a bűn: mindig megvolt és mindig meglesz az emberi társadalomban. És ha valaki méltányos akar lenni, akkor nem mondhatja azt, hogy a nyomor és szenvedés ma nagyobb volna, mint volt azelőtt, hajdanában. Mert épen ellenkezőleg történik. A tulajdonnak a szaporodása az alsó rétegeknek vagyoni jólétét is emeli, őket olyan kényelembe helyezi és olyan jóléttel látja el helyenként, a miről előbb álmodozniuk is alig volt lehetséges. Azonban, t. képviselőház, nagyon rosszul szolgálják a társadalmak és a nemzetek ügyét azok, a kik, holott az egyes rétegek evidenter egymásra vannak utalva az ö munkájukban és gazdasági tevékenységükben, ezeket a rétegeket egymás ellen uszitani, egymással harezba keverni igyekszenek. Az én felfogásom, t. uraim, a mit nagyon erősen lehetne bizonyítani a gazdasági életből vett érvekkel, az, hogy a nagy uradalomnak megvannak a maga nagy előnyei a munkásokra nézve, már csak azért is, mert a munkásokat jobban tudja fizetni, mint a kisgazda, vagy a közép-birtokos. De arra is utalnom kell, hogy pl. az emelkedő gabonaárakkal kapcsolatosan — nálunk és másutt is — rendesen együtt jár a cselédbérek emelkedése. Ez arra enged következtetni, a mire én már szintén reflektáltam, hogy nekünk tulajdonképen egy egységes, nagy és a nemzet összes agrárérdekeit felkaroló politikára van szükségünk. (Igaz! TJgy van!) Ha ezt a politikát sikerülni fog megteremtenünk, akkor a gazdának vállai egészen könnyen el fogják birni azon terheket, a melyeket ezen törvény, vagy esetleg más hozandó törvények rájuk fognak hárítani. (Helyeslés jobbfelöl.) En abban a hitben, hogy az az időpont, a mikor ez elérkezik, már nincs messze, bátor vagyok teljes nyugalommal és a meggyőződés erejével általánosságban elfogadásra ajánlani a törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés.) Elnök : A földmivelésügyi bizottság előadója nem kívánván szólani, a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a gazda ós a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a munkásügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat, a kik általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot a munkásügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnénk, be kell jelentenem, hogy a t. földmivelésügyi miniszter ur kérte, hogy a jelen törvényjavaslat részletes tárgyalásának folyama alatt Bartőky József miniszteri tanácsos ur a képviselőházban megjelenhessen ós a tanácskozásban a házszabályok 214 §-a értelmében részt vehessen. (Helyeslés.) Méltóztatik e kérelemnek helyt adni ? (Igen!) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás, még pedig a törvényjavaslat czime. Felkérem Darányi