Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

161. országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. 313 Bródy Ernő: Semmi közünk hozzá! Gaal Gaszton: Elhiszem, hogy a t. képviselő urnak semmi köze hozzá, de a demokrata pártnak ... Bródy Ernő: Semmi köze hozzá! Gaal Gaszton; . . . valamely köze ehhez a laphoz köztudomás szerint van. Azt hiszem, ezt a t. képviselő ur sem tagadhatja. (Zaj.) Elnök (csenget): ösendet kérek! Gaal Gaszton: T. képviselő ur, ha én ezt a »Csalódás« czimű czikket olvasom, — méltóztassék egy kis figyelemmel lenni, hisz módjában lesz az általam felhozottakra válaszolni — mondom, ha ezt a czikket olvasom, a mely közvetlenül az államtitkár ur beszéde után másnap jelent meg, engem is bizonyos csalódás fog el, mert látom, hogy azoknak a magas szocziálpolitikai eszméknek tulajdonképen igen praktikus üzleti háttere van. Méltóztassék meghallgatni. A czikk ezeket mondja (olvassa:) »Szomorúan kell tudomásul vennünk a tényt, hogy az államtitkár immár nem a régi Mezőssy. Mert ha az volna, aligha csak kinövéseit látta volna azoknak a szabadabb mozgalmaknak, a melyek minden kulturállamban immár diadalmasan tartják bevonulásukat a törvénytárakba. Ha az volna, aligha dicsekedett volna azzal, hogy akkor, mikor Magyarország az ipari állammá fejlődés utján van, a mi szerinte is nagy nemzeti érdek, akkor előáll a földmivelésügyi miniszter egy javaslattal, a mely »a munkásnépet és a cselédséget« — a mint Mezőssy magát kifejezte — »odalánczolja az ősi földhöz, az ősi foglalkozáshoz«. Holott épen ellenkezőleg az volna kötelessége, hogy mennél mobilisabbá tegye ezt a munkásnépet épen az ipar érdekében. A régi Mezőssy legalább, azt hiszszük, nagyon problematikusnak tartott volna olyan iparpolitikát, a mely elvben lelkesedik nagy stilű iparért, tényleg azonban megakadályozni törekszik, hogy az ipar megfelelő mennyiségű munkáshoz juthasson.« No hát, t. képviselőház, ne méltóztassék nekem munkásérdekről beszólni. Mert hogy ha az ipar érdekében — és ezt talán konczedálni méltóztatnak, hogy a kínálat és a kereslet közötti viszony szabja meg a munkabérkérdést — ez a demokratapárti közlöny . . . Bródy Ernő : Semmi közünk hozzá! (Zaj.) Gaal Gaszton :... azt hányja a szemére az igen t. államtitkár urnak, hogy nem mobilizálja a cselédnépet és hogy nem szolgáltat ezen az utón kellő mennyiségű olcsó munkást az ipar számára: akkor ez a fellépés nem a cselédek érdekében történik, nem a helyes szocziálpolitikai szempont vezeti önöket, hanem osztályérdek, (Élénk helyeslés.) a mely a mezőgazdaság pusztulása révén az iparnak akar olcsóbb munkásokat szerezni. (Élénk helyeslés és tetszés.) Bródy Ernő: Semmi közöm hozzá! Gaal Gaszton : A mikor én ezt az öntudatos, ezt a konczentrált, ezt a minden tekintetben KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IX. KÖTET. tendencziózus, s czéljaiban sem erkölcsös támadást látom a magyar gazdaosztály ellen, a mikor azt látom, hogy ujságezikkekben, közbeszólásokban is az urak tendencziózusan iparkodnak arra jogosultságot szert tenni, hogy a magyar földbirtok, de különösen a nagybirtok osztozás és felosztás tárgyát képezhesse: akkor feltámad bennem a reakezió, ha ez egyáltalában reakcziónak nevezhető, és én azt a magyar földet az utolsó csepp véremig, a lehetőséghez képest mindig védelmezni fogom. (Taps és helyeslés.) Hogy a nagyipar önöknek annyira tetszik, a mint nekem is tetszik és ha önök jogosultnak tartják, hogy a kisipart tönkretehesse, a mint hogy a nagyipar már magában véve is, kivéve ha alkatrészeket gyárt, a kisipart határozottan tönkreteszi: akkor én is indokoltnak és helyesnek találom a nagybirtoknak a fentartását, mint a mely egyedül képes a kisbirtoknak például szolgálni, s a gabonaárak helytelen képződését megakadályozni és igy a kisgazda helyzetén is segiteni, mert én a magyarság, de különösen a kisgazda érdekében azoknak a fenmaradására különös súlyt helyezek, (Helyeslés.) nemcsak azért, mert magyar vagyok és mert csak annak a jogosultságát ismerem el itt ebben a országban, a mi magyar, (Helyeslés.) hanem az ország közgazdasága érdekében is, tehát ugyanannak az érdekében, a, mire a t. képviselő urak is támaszkodnak. (Elénk helyeslés.) Ezzel végére értem felszólalásomnak. (Halljuk ! Halljuk !) Csupán egy dologra kívánok még kiterjeszkedni, és itt bocsánatot kell kérnem, ha talán szerénytelen volnék, a mikor a magam személye érdekében veszem igénybe pár perezre a t. ház figyelmét, de egy bizonyos mértékig jogot ad erre az a körülmény, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban, főleg a bizottságban kifejtett munkásságom alaryján, a t. magyar sajtó meglehetős sokat foglalkozott velem. (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, hogy mikópen vagyok is a dologgal. Mert ha visszaemlékezem egy, hónapokkal ezelőtt elmúlt vitára, a mikor a t. képviselő ur interpellálta meg Polónyi Géza volt igazságügyminisztert a sajtó kérdésében, és az egész ház úgyszólván unisono állt fel a sajtó ellen és mivel a földbirtokos osztály részéről egy magam nem vettem tudomásul a miniszter ur válaszát, akkor a sajtó egyrésze az egész házat legazemberezte és egyedül engeiu nevezett ki becsületes embernek. (Derültség.) Én azt a dicséretet sem érdemeltem meg, mert én akkor is csak meggyőződésemet követtem becsületesen, őszintén, nyiltan, még a közhangulat ellen is és mert akkor is csak kötelességemet teljesitettem. Ma is csak kötelességemet teljesitem és biztositom a t. képviselő urakat, hogy a kötelesség teljesitésétői engem a sajtónak sem dicsérete, sem gáncsolása soha eltántoritani nem fog, mert biróul tetteimnél, cselekedeteimnél, néze40