Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

161. országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. 313 Bródy Ernő: Semmi közünk hozzá! Gaal Gaszton: Elhiszem, hogy a t. kép­viselő urnak semmi köze hozzá, de a demo­krata pártnak ... Bródy Ernő: Semmi köze hozzá! Gaal Gaszton; . . . valamely köze ehhez a laphoz köztudomás szerint van. Azt hiszem, ezt a t. képviselő ur sem tagadhatja. (Zaj.) Elnök (csenget): ösendet kérek! Gaal Gaszton: T. képviselő ur, ha én ezt a »Csalódás« czimű czikket olvasom, — méltóz­tassék egy kis figyelemmel lenni, hisz módjában lesz az általam felhozottakra válaszolni — mon­dom, ha ezt a czikket olvasom, a mely közvet­lenül az államtitkár ur beszéde után másnap jelent meg, engem is bizonyos csalódás fog el, mert látom, hogy azoknak a magas szocziálpoli­tikai eszméknek tulajdonképen igen praktikus üzleti háttere van. Méltóztassék meghallgatni. A czikk ezeket mondja (olvassa:) »Szomorúan kell tudomásul vennünk a tényt, hogy az állam­titkár immár nem a régi Mezőssy. Mert ha az volna, aligha csak kinövéseit látta volna azok­nak a szabadabb mozgalmaknak, a melyek min­den kulturállamban immár diadalmasan tartják bevonulásukat a törvénytárakba. Ha az volna, aligha dicsekedett volna azzal, hogy akkor, mikor Magyarország az ipari állammá fejlődés utján van, a mi szerinte is nagy nemzeti érdek, akkor előáll a földmivelésügyi miniszter egy javaslattal, a mely »a munkásnépet és a cseléd­séget« — a mint Mezőssy magát kifejezte — »odalánczolja az ősi földhöz, az ősi foglalkozás­hoz«. Holott épen ellenkezőleg az volna köte­lessége, hogy mennél mobilisabbá tegye ezt a munkásnépet épen az ipar érdekében. A régi Mezőssy legalább, azt hiszszük, nagyon proble­matikusnak tartott volna olyan iparpolitikát, a mely elvben lelkesedik nagy stilű iparért, tény­leg azonban megakadályozni törekszik, hogy az ipar megfelelő mennyiségű munkáshoz juthasson.« No hát, t. képviselőház, ne méltóztassék nekem munkásérdekről beszólni. Mert hogy ha az ipar érdekében — és ezt talán konczedálni méltóztatnak, hogy a kínálat és a kereslet közötti viszony szabja meg a munkabérkérdést — ez a demokratapárti közlöny . . . Bródy Ernő : Semmi közünk hozzá! (Zaj.) Gaal Gaszton :... azt hányja a szemére az igen t. államtitkár urnak, hogy nem mobili­zálja a cselédnépet és hogy nem szolgáltat ezen az utón kellő mennyiségű olcsó munkást az ipar számára: akkor ez a fellépés nem a cselédek érdekében történik, nem a helyes szocziálpoliti­kai szempont vezeti önöket, hanem osztályérdek, (Élénk helyeslés.) a mely a mezőgazdaság pusztu­lása révén az iparnak akar olcsóbb munkásokat szerezni. (Élénk helyeslés és tetszés.) Bródy Ernő: Semmi közöm hozzá! Gaal Gaszton : A mikor én ezt az öntudatos, ezt a konczentrált, ezt a minden tekintetben KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IX. KÖTET. tendencziózus, s czéljaiban sem erkölcsös táma­dást látom a magyar gazdaosztály ellen, a mikor azt látom, hogy ujságezikkekben, közbeszólások­ban is az urak tendencziózusan iparkodnak arra jogosultságot szert tenni, hogy a magyar föld­birtok, de különösen a nagybirtok osztozás és felosztás tárgyát képezhesse: akkor feltámad bennem a reakezió, ha ez egyáltalában reak­cziónak nevezhető, és én azt a magyar földet az utolsó csepp véremig, a lehetőséghez képest mindig védelmezni fogom. (Taps és helyeslés.) Hogy a nagyipar önöknek annyira tetszik, a mint nekem is tetszik és ha önök jogosultnak tartják, hogy a kisipart tönkretehesse, a mint hogy a nagyipar már magában véve is, kivéve ha alkatrészeket gyárt, a kisipart határozottan tönkreteszi: akkor én is indokoltnak és helyesnek találom a nagybirtoknak a fentartását, mint a mely egyedül képes a kisbirtoknak például szol­gálni, s a gabonaárak helytelen képződését meg­akadályozni és igy a kisgazda helyzetén is segiteni, mert én a magyarság, de különösen a kisgazda érdekében azoknak a fenmaradására különös súlyt helyezek, (Helyeslés.) nemcsak azért, mert magyar vagyok és mert csak annak a jogosultságát ismerem el itt ebben a országban, a mi magyar, (Helyeslés.) hanem az ország köz­gazdasága érdekében is, tehát ugyanannak az érdekében, a, mire a t. képviselő urak is támasz­kodnak. (Elénk helyeslés.) Ezzel végére értem felszólalásomnak. (Hall­juk ! Halljuk !) Csupán egy dologra kívánok még kiterjeszkedni, és itt bocsánatot kell kér­nem, ha talán szerénytelen volnék, a mikor a magam személye érdekében veszem igénybe pár perezre a t. ház figyelmét, de egy bizonyos mér­tékig jogot ad erre az a körülmény, hogy a tör­vényjavaslattal kapcsolatban, főleg a bizottságban kifejtett munkásságom alaryján, a t. magyar sajtó meglehetős sokat foglalkozott velem. (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, hogy mikópen vagyok is a dologgal. Mert ha visszaemlékezem egy, hóna­pokkal ezelőtt elmúlt vitára, a mikor a t. kép­viselő ur interpellálta meg Polónyi Géza volt igazságügyminisztert a sajtó kérdésében, és az egész ház úgyszólván unisono állt fel a sajtó ellen és mivel a földbirtokos osztály részéről egy magam nem vettem tudomásul a miniszter ur válaszát, akkor a sajtó egyrésze az egész házat legazemberezte és egyedül engeiu nevezett ki becsületes embernek. (Derültség.) Én azt a dicséretet sem érdemeltem meg, mert én akkor is csak meggyőződésemet követtem becsületesen, őszintén, nyiltan, még a közhangulat ellen is és mert akkor is csak kötelességemet teljesitet­tem. Ma is csak kötelességemet teljesitem és biztositom a t. képviselő urakat, hogy a köte­lesség teljesitésétői engem a sajtónak sem dicsé­rete, sem gáncsolása soha eltántoritani nem fog, mert biróul tetteimnél, cselekedeteimnél, néze­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom