Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-160

290 160. országos ülés 1907 csendőrség épugy védte a román jelöltnek programmbeszéde alkalmával a rendet, mint a magyar jelölt beszéde alkalmával; vagy máskor, a mikor a magyarok tényleg felkérték, kogy kortesszolgálatot tegyen és kisérje a korteseket házról - házra, a csendőrség ezt megtagadta. (Helyeslés.) Az pedig, hogy a csendőrség állandó összeütközésben lett volna a katonasággal, szintén túlzás. Voltak ugyan nézeteltérések, de a vizsgálat megtörtént és az a csendőrségnek adott igazat. (Olvassa): »Van-e tudomása a honvédelmi miniszter urnak arról, hogy Karulya községben a kirendelt csendőrség a békésen viselkedő néj)re lőtt és így minden ok nélkül megölte Pap Kosztánt és Göncz Juont és súlyosan megsebesítette Pop Zackariet, Bercz Kosztánt és Costin Juont stb. azon okból, hogy a kirendelt csendőrség a román nyelvet nem értvén, a román néppel értekezni nem tudott s igy a nyelv nem értése következtében tiszta sejtelemre a békés polgárokra lőtt ?« A honvédelmi miniszter úrral egyetértőleg a válaszom erre az, hogy szintén teljesen hamis alapokon áll ez az állítás. A dolog egészen másképen történt. A magyar választók mentek a választás színhelyére és a románok megtámadták őket. Kevés csendőr volt jelen, és akkor a csendőröket megtámadták, két csendőrt megütöttek, a fegyverükhöz nyúltak és a fegyverüktől meg akarták- fosztani a csendőröket. Akkor, a mikor figyelmeztették tolmács által a tömeget, hogy oszoljanak szét, akkor, a mikor már veszélyben volt az a pár csendőr, akkor lőttek a csendőrök. A vizsgálat megállapította, hogy jogos önvédelemből használták a fegyvert. (Mozgás a közép hátsó padjain.) A vizsgálatot a csendőrparancsnokság teljesítette, kihallgatta az összes odavaló lakosságot. (Zaj a közép hátsó padjain.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: A vizsgálatot nem végezheti más, mint a csendőrparancsnok. (Folytonos zaj a közép hátsó padjain.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Ezekben válaszoltam az egyes pontokra. És még csak egy megjegyzésem van, az, hogy épen ezek a választások győztek meg engem annak szükségéről, hogy mindenüvé, a hol nemzetiségi jelölt van, a választásokra nagy számú csendőrt rendeljek ki. Ez az intézkedés nagyon erősen megtámadtatott a t. képviselő urak részéről. Itt már többször voltam abban a helyzetben, hogy megmondjam, hogy épen ezen itteni jelenetek az okai ennek az intézkedésnek, mert tapasztaltam, hogy ott, a hol nincsen kellő _ csendőrség, ott fordulnak elő ilyen esetek. (Élénk helyeslés.) És akkor megint panaszkodnak, ugy hogy minden választásnál egész biztos, hogy van mindenféle panaszra május 25-én, szombaton. okuk: ha nincsen csendőr, akkor azért, mert előfordul a szenvedélyek összeütközése, ha pedig van, akkor telekiabálják egész Európát, hogy csendőrökkel választatunk. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a belügyminiszter ur válaszát az interpeUáczióra tudomásul venni, igen vagy nem. (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a belügyminiszter ur válaszát tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter ur válasza Hodzsa Milán képviselő urnak a nyitravármegyei képviselőválasztási névjegyzékek tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! Hodzsa Milán képviselő ur a következő két pontból álló interpellácziót intézte hozzám (olvassa,): 1. » Van-e a belügyminiszter urnak tudomása arról, hogy Nyitra vármegye egyes választókerületeinek képviselőválasztói névjegyzékeiben az egyes hivatalosan kiadott eredeti példányokban sok választó neve különféleképen el van ferdítve? 2. Ha erről a belügyminiszter urnak tudomása nincs, hajlandó-e ez iránt a vizsgálatot elrendelni és kiderittetni, hogy a választók neveinek elferdítése kinek a mulasztása, esetleg kinek az utasítása folytán történt ?« T. ház! Én ilyen vizsgálat elrendelését nem láttam szükségesnek. Nem láttam szükségesnek azért, mert a t. képviselő ur egyáltalában nem tudta beigazolni, hogy vádja alapos és alapos ok nélkül ilyen vizsgálatot megindítani óriási hiba volna. Hiszen miről van szó? 23.000 választó van abban a névjegyzékben. Ennyit kellene végigvizsgálni, hogy kiderüljön, vannak-e ott tévedések. Hiszen megvolt az idő, a mikor az illetők panaszszal élhettek volna; hiszen a Curia dönt ebben és végeredményben nekem jogom sincs, hatásköröm sincs azt felülvizsgálni, abba beleavatkozni és csak fegyelmi vizsgálat alapján nézhetném meg, hogy van-e itt valami visszaélés. De hogy meggyanúsítsa valaki a központi választmányt, erre kellenének adatok. Azok, a melyeket a képviselő ur felhozott, teljesen tévesek, ugy hogy meggyőztek engem arról, hogy a következmények valószínűleg szintén tévesek lennének. A t. képviselő ur ugy akarta előadni, hogy a választások eredményét ezek a hamisítások befolyásolták, és azt állította, hogy a szeniczi választásnál 450, Verbón pedig 650 választó utasíttatott vissza azért, mert rosszul volt beírva a nevük. Ez tényleg olyan nagy szám lett volna, hogy talán megokolta volna azt, hogy megvizsgáljam a dolgot. De ezek az állitások teljesen légből kapottak. (Felkiáltások: Mint rendesen !) Mint rendesen. Szeniczen 83, Verbón 8 utasít-