Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-160

160. országos ülés 1907 Minthogy azt a cselédtörvényt csak május 13-ika után fogja tárgyalni a képviselőház, van még arra is idő, hogy kerületetek országos kép­viselőjét is felszólítsátok arra, hogy a derestör­vény ellen szavazzon. Ne törődjetek azzal, milyen párti a kép­viselőtök, hanem a mellékelt levelet írjátok alá minél többen, választók és jogtalanok, keres­kedők, iparosok, földmívesek stb. és tegyétek azután borítékba és legkésőbb május 13-ig postán küldjétek a kerület képviselőjének czimére. Ha a lakását nem tudnátok, akkor czimezzétek a levelet: » Képviselőház, Budapest.* Megkapja ugy is.« Hát ez nagyon szép. így csinálják a nagy vihart. Hanem van még egy érdekes passzus, a mely aztán bizonyos üzleti szempontokat is tüntet fel. (Mozgás. Halljuk! Halljulc!) Azt mondja ugyanis (olvassa): » Elvtársak, cseleked­jetek ! Ezt a kis munkát ne sajnáljátok; hogy a nagy küzdelemnek a derestörvény ellen mi lesz az eredménye, azt meg fogjátok olvasni a Szabad Szó-ban. (Mozgás.) Előfizetési ára negyed­évre 1 korona 20 fillér. Megrendelhető: Buda­pest, VII. István-út 67 szám.« (Elénk derültség balfelöl.) Hát már most tudom, t. képviselőház, hogy én miért kaptam két teljesen egyenlő szövegű felhívást Heves városából és Karácsond köz­ségből. Még tovább megyek. Van ebben a két felhívásban egy természetrajzi csoda. Nevezete­sen a hevesi kérvényen — tulajdonképen nem kérvény, hanem rendelet jellegével bir — van 165 aláírás. Természetrajzi csoda, s első pilla­natra szembe tűnik, hogy a 165 aláíró az ég kegyelméből mind teljesen egyenlő irástudási képességgel van megajándékozva, hogy tehát itt egyetlenegy eredeti aláírás nincsen, legfeljebb azé, a ki azután merészkedett 164 társának nevét erre az okmányra egyszerűen ráhamisitani. Ugyanez az eset megvan a karácsondi 61 alá­írásnál is, ezeket is teljesen egyenlő Írással ajándékozta meg az ég, vagy pedig valaki me­részkedett társainak nevét egyszerűen erre az okmányra is ráhamisitani. Most már nagyon jól méltóztatik látni, hogy mi tudjuk, honnan jő az a nagy vihar. Azt kérdezem én már most t. képviselőtársamtól, lehetséges-e az, hogy ma, a XX. században azon hevesvármegyei 226 ember közül egyetlenegy sem tud irni, holott abban a vármegyében csak római katholikus felekezeti iskola több mint 800 van, azonkívül van ott más felekezeti iskola is? Hát nem tudták-e azok az okmányt kiállító urak azt, hogy ha valaki azt akarja, hogy az ő aláírásának súlya, értéke, becse legyen akkor, ha irni nem tud, keze keresztvonását kell rátennie az iratra két tanú előtt ? Mindez nem történt meg, hanem valaki egyszerűen ráhami­sitotta az okiratra társainak nevét. Azt kérdem én, helyes ós megengedhető-e, hogy egy kép­viselőt törvényhozói működésében ilyen együgyű, május "25-én, szombaton. 283 1 közönséges hamisítványokkal akarnak némelyek irányítani, félrevezetni, sőt esetleg még terrori­zálni is? Mezőfi Vilmos: A vasutasok százával kül­denek levelet! Hellebronth Géza: Tény az, hogy én azt a vihart, a melyet az igen t. képviselőtársam, mint a javaslat elleni legfőbb argumentumot volt szives múltkori beszédében a fejünkhöz vagdalni, a cselédek részéről egyáltalán nem látom, hanem igenis látom azt a szocziálista és az ezzel rokon haladópárti sajtóban. Azt hiszem és megengedem, hogy ez a nagy harag, ez a nagy ellenszenv és vihar az igen t. szo­cziábsta vezér urak lelkében valóban háborog, mert látják, hogy talajt veszítenek; mert érzik, hogy ezzel az alkotással a magyar állam ismét egy hatalmas fegyvert fog kivenni az üzletszerű agitáczió kezéből. Es hogy a bizalmat miképen iparkodnak megszerezni, igen t. képviselő ur, — már engedelmet kérek, hogy épen a sze­mélyét aposztrofálom — azt mutatja ez a ke­zeimhez jutott másik, ilyenfajta felhívás. Neve­zetesen az igen t. földmivelésügyi miniszter ur nagyszabású beszédében többek között azt mon­dotta hogy: »különben bátor vagyok azt kérdezni Mezőfi t. képviselőtársamtól, hogy hol és mikor nyert ő a cselédektől megbízást; nagyon kí­váncsi volnék látni elevenen azokat a cseléde­ket, a kik őt megbízták, de a mig a cselédek­től nyert ezt a megbízást elénk nem terjeszti, addig őt a legjobb akarattal is megbizásnélküli ügyvivőnek kell tekintenénk. Hogy az igen t. földmivelésügyi miniszter urnak teljesen igaza volt, a midőn ezt mondta, az kitűnik abból, hogy ezen beszéde után roha­mosan indult meg az újjászervezett szocziálde­mokrata sajtó munkája; ezrével nyomatták a »Testvérek« czimű felhívásokat, a melyek alá a »magyarországi újjászervezett szocziáldemokrata­párt vezetősége* van írva, .és a melyekben fel­hívják az országban levő elvtársakat, hogy tömegesen írják alá ezeket a mellékelt bizalmi nyilatkozatokat ... Mezőfi Vilmos: Be is mutattam. Hellebronth Géza: .. . s küldjék azokat Mezőfi Vilmos t. képviselőtársunkhoz, hogy ő ezekkel igazolhassa, hogy nem megbizásnélküli ügyvivő, hanem ő a cselédeknek atyja és való­ságos megbízottja. Mezőfi Vilmos: Be is fogom bizonyítani! Hellebronth Géza: Ha olyan okmányokat méltóztatik majd igazolásul felmutatni, a minő­ket az igen t. képviselő ur utasítása folytán nekem és képviselőtársaimnak küldtek, akkor ismét kénytelen leszek kijelenteni, hogy ezek­nek semmi értékük sincs, mert közönséges hamisít­ványok. Az igen t. képviselő. ur kifogásolja, hogy a törvényhozás ezt a cselédtörvény-javaslatot tár-, gyalja és törvényerőre akarja.emelni; megakarja 36*

Next

/
Oldalképek
Tartalom