Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-160

160. országos ülés 1907 május 25-én, szombaton. 275 körében mozogni és '- a netáni személyes meg­támadtatásra válaszolni, de polémiába bocsát­kozni ezen a czimen a képviselő ur jogositva nincs. (Helyeslés.) Bródy Ernő: Befejezem azzal, hogy a demokrácziát a magam számára kisajátítani nem akarom, de igen örülök, mikor a házban demokratikus felszólalásokat nemcsak a demo­kraták, hanem más pártok részéről is hallok. Buza Barna (szólásra jelentkezik). Elnök: Milyen czimen kivan a képviselő ur nyilatkozni ? Buza Barna: Félreértett szavaim helyre­igazítása czimen. Elnök: A képviselő ur félreértett szavait röviden helyreigazithatja. Buza Barna: T. ház! Bródy Ernő t. kép­viselőtársam azon kijelentését, hogy ő Irányi Dániel emlékét kisajátítani és lefoglalni nem akarja, tudomásul veszem. Megvallom, hogy mi­után a t. képviselő urak már a fővárost kisajá­tították a maguk számára, jogosult volt az a következtetés, hogy tényleg tovább akarnak menni a kisajátításban és Irányi Dánielt is maguknak akarják kisajátítani. (Mozgás a közép hátsó padjain.) Örülök rajta, hogy nem így Van, de megjegyzem, hogy nem jól értette meg azt, a mit én Irányi Dánielről mondottam. Mert én világosan Irányi Dániel nyilatkozatát olvastam fel és abból állapítottam meg, — azt hiszem, nem is lehet máskép megállapítani — hogy igaz, hogy Irányi Dániel többet indítvá­nyozott, de ebből a felolvasott nyilatkozatából kétségtelenül megállapíthatónak tartom, hogy ha az akkori belügyminiszter felállt volna és azt mondotta volna, hogy Irányi Dániel indítványá­nak ezt a részét elfogadja és abból ennyit kon­czedál, Irányi Dániel ó szerint a nyilatkozata szerint ehhez kétségtelenül szívesen hozzájárult volna. Bródy Ernő: Most fordul meg Irányi Dániel a sírjában. (Nagy zaj.) Buza Barna: Mert kétségtelen, hogy Irányi Dániel demokrata volt, liberális volt, de a mel­lett józan ember volt, és ebben különbözik t. képviselőtársaimtól, a kik a demokratizmust, ezt a szerintük újszülött gyermeket gondozásukba vették és tartják .. . . Elnök: Kérem, a képviselő ur méltóztatott szót kérni félremagyarázott szavainak rövid helyreigazítására. Ez pedig már túllépi azt a kört. Tehát ezen a czimen nem engedhetem, hogy a képviselő ur igy folytassa tovább. Buza Barna: Három szóval befejezem felszó­lalásomat. Ha, így tartják a demokrata képvi­selő urak ezt a gyermeket, azt hiszem, az lenne méltányos, hogy ők tiltassanak el legalább öt évre ennek a gyermeknek a tartásától. (De­rültség.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után). Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytat­juk a tanácskozást. Ki következik ? Hammersberg László jegyző : Hodzsa Milán! Hodzsa Milán: T. képviselőház! Nem fogok beleavatkozni abba a kanapépörbe, a mely lefolyt itt szemeink előtt Irányi Dánielről; nem fogok még kísérleteket sem tenni oly irányban, hogy Irányit én is kisajátítsam. Azonban egy sze­rény megjegyzést mégis koczkáztatok. Ne mél­tóztassanak megfeledkezni t. képviselő urak, se Bródy Ernő, se Buza Barna t. képviselőtársaim arról, hogy Irányi Dániel azokat a módosításo­kat nem az 1907. esztendőben, hanem 1867-ben tette meg és hogy igy a haladásnak az a szel­leme, a melyről itt szó volt, ezelőtt 31 eszten­dővel nyilatkozott meg. És én azt hiszem, hogy ha Irányi Dániel 31 esztendővel ezelőtt olyan irányú módosításokat tett az akkor szőnyegen forgott javaslathoz, ma, 31 év multán, 1907-ben nagyon valószínű, még haladóbb szellemű módo­sításokkal állana elő és ha ő volna ma a füg­getlenségi párt elnöke, akkor pártelnöki rendre­utasitásban részesítené Buza Barna t. képviselő­társamat azért, mert a házifegyelemről szólva, olyan reakeziós nézeteket hangoztatott, mint a milyeneket tőle hallottunk. Egyébként eleve is kijelentem, hogy igen röviden kívánok szólni. Nem fogom előhozni azokat az érdemleges argumentumokat, a melye­ket már részint pártom szónokai, részint más ellenzéki pártok szónokai előhoztak, sőt kizáró­lag azért szólok, hogy egynéhány megjegyzést tegyek a t. földmivelésügyi államtitkár ur teg­napi beszédére, a melyben a szocziálizmussal és a sztrájkkal foglalkozott. Előrebocsájtom azon­ban, hogy akármennyire és akárhányszor érvé­nyesitik is velünk szemben azt a szemrehányást, hogy ismétlésekbe bocsátkozunk, én újólag ki­jelentem, hogy ennek a képviselőháznak nincs mandátuma arra, hogy ilyen természetű javas­latokkal álljon elő. Kötött marsrutája van ennek a parlamentnek. Legyünk már egyszer ezzel tisztában. Vannak ennek a parlamentnek vál­lalt kötelezettségei, a melyek sokkal előbbre valók, mint a szőnyegen fekvő törvényjavaslat. Nincs mandátumunk arra, hogy ilyen irányú szocziálpolitikai javaslatokat keresztülvigyünk, nem kaptunk erre nézve mandátumot sem azok­tól, a kiknek ma van választói joguk, de fő­képen nem azoktól az érdekeltektől, a kik nem is adhattak mandátumot arra, hogy az ő ügyük­ben itt tanácskozzunk. Förster Ottó: Nincs utasítás! Hodzsa Milán: Nem utasításról beszélek, de bizonyos erkölcsi kötelezettségeket mégis csak ránk ró a közvélemény megnyilvánulása. Két­féle, nem utasítás, hanem véleménynyilvánítás fekszik előttem. Kaptam az egyiket az érdekelt gazdáktól, a másikat a munkásság részéről. 35*

Next

/
Oldalképek
Tartalom