Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-158

158. országos ülés 1907 hiszem, hogy a gazdaosztály semmit sem fog veszíteni azáltal, hogy a káromkodás lehetetlen lesz, és hogyha ezen magyar nemzeti sajátság ezentúl jogi akadályokba fog ütközni. T, ház! Én azt hiszem, hogy minden józa­nul gondolkozó embernek csak örülni kell azon, ha a munkásosztály kikéri magának és nem tűri azt, hogy akárcsak a rend, akárcsak a dorgálás ürügye alatt becsületében gázoljanak. Hiszen a cselédi viszony kétségtelenül az em­berek között létesít egy gazdaságilag függő viszonyt, de ennek nem szabad a jogegyenlőség rovására történnie és nem szabad a törvény előtti egyenlőségnek nagy elvét sértenie. T. képviselőház! Azt mondják, hogy ezen intézkedésekre azért van szükség, hogy a rossz cselédek ellen lehessen védekezni; a többi intéz­kedésekre pedig azt mondják, azért van szük­ség, — a gazdákra irányuló intézkedésekről van szó — hogy a rossz gazdák ellen a cselédeket megvédjük. Én azt hiszem, t. ház, hogy ez a törvény a rossz cselédek ellen védelmet nem fog nyújthatni. Hiszen a rossz cselédek ellen sem­mivel sem lehet védekezni. Ha rossz egy cseléd és annak a gazdának mindenképen kárt akar okozni, hiába tiltom el őt a sztrájktól, hiába tiltom el őt attól, hogy vendéget fogadhasson, mondjuk egy szocziálista agitátort, a maga házában, sztrájkolhat és rosszat csinálhat ő a nélkül is. Hiszen ismeretes a sztrájknak fogalma és ujabb alkalmazása, a mely nem ab­ban áll, hogy nem áll munkába a munkás, hanem kárt okoz a gazdának, a rábízott anya­got elrontja, ugy hogy a gazda kénytelen őt el­bocsátani. Azt hiszem, hogy ez a sztrájk sok­kal veszedelmesebb, mint a mely abban nyilvá­nul, hogy kiáll a munkából. Már pedig, azt hiszem, hogy ezen sztrájkkal szemben védekezni lehetetlen. T. ház! A házi fegyelem nem állhat abban, hogy a bántalmazás, a verés jogát is megenged­jük, hiszen ma már mégis csak fejlődött annyira a czivilizáczió, hogy a botbüntetés és általában a bántalmazás egyéb nemei, mint neve­lési eszközök, anakronizmussá lettek. És hiába fogja a törvényhozás erre a gazdának megadni a jogot, mert ha abban a munkásban, illetőleg cselédben lesz emberi önérzet, akkor a tényleges életben oly magatartást fog tanúsítani, hogy annak a gazdának el fog menni a kedve attól, hogy ezen jogával éljen. (Mozgás balfelöl.) Az erre vonatkozó jogot törvénybe iktatni nem lehet. T. ház! Véleményem szerint ez a törvény­javaslat halva született, mert vagy olyan válto­zásokon fog keresztülmenni, a melyek a törvény­javaslat alapelveit fogják érinteni, vagy maga az élet fog ugy elbánni vele, hogy semmi sem marad belőle. De ettől eltekintve, azt hiszem, hogy időelőtti ezen törvényjavaslat beterjesztése, mert lehetetlen addig helyes szocziálpolitikát KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IX. KÖTET. május 23-án, csütörtökön. 217 csinálni, a mig jó, helyes és igazságos közigaz­gatást nem léptetünk életbe. Mostani szolga­biráinkkal, mostani rendőrkapitányainkkal soha­sem fogunk helyes szocziálpolitikát csinálhatni. Hiszen ez a törvényjavaslat a közigazgatásra nagy és széles jogkört ruház, s azt lehet mon­dani, bíráskodási joggal ruházza fel a közigaz­gatást olyan kérdésekben, a melyeknek helyes elbírálására a jelenlegi közigazgatás képtelen. Hogy valaki bíráskodhassak, ahhoz első­sorban objektívnek és függetlennek kell lennie, már pedig jelenlegi közigazgatásunkból hiány­zik az objektivitás és a függetlenség. Ugyan mit várhatunk közigazgatásunktól és annak a főszolgabírónak bíráskodásától, a midőn ily esetek is előfordulnak. (Halljuk!) Egy szoczia­listát elítélt elsőfokon a főszolgabíró 15 napi elzárásra, mert engedély nélkül hivott össze gyűlést. Ezen határozat megfelebbeztetvén, az alispán másodfokon pénzbüntetésre változtatta az Ítéletet. A terhelt erre felebbezett a bűnös­ség kérdésében a belügyminiszterhez, a ki az ítéletet a felebbező fél hátrányára változtatta meg és a 15 napi elzárást, vagyis az első­biróság ítéletét hagyta helyben. Bocsánatot kérek, t. ház, de a jog alapelveivel ellenkezik az, hogy égy határozatot annak a terhére vál­toztassanak meg, a ki felmentése érdekében felebbezett. (Mozgás és ellenmondások halfelöl.) Ez a kérdés, bocsánatot kérek, jogilag szabá­lyozva nincs, hanem a tényleges életben igenis igy van, mert közigazgatásunkban nem a jog­elvek uralkodnak, hanem az önkény. (Mozgás balfelől.) A felemlített esetben pl. ha az illető nem felebbezett volna, helybenmaradt volna a másodfokú ítélet és nem hozhatoit volna a miniszter súlyosabb ítéletet. (Mozgás és zaj balfelöl. Halljuk !) Azt hiszem, t. ház, hogy a mi közigazga­tásunk még nem érett arra, hogy ilyen fontos hatáskört ruházzunk rá, hiszen a sztrájk eltil­tásáról szóló paragrafus oly szerencsétlenül van szövegezve, hogy annak alapján mindenkit el lehet ítélni. Még azt is meg lehet büntetni ennek a paragrafusnak az alapján, a ki a még el sem szer­ződött munkást akarja kapaczitálni. Pedig mielőtt elszerződött volna, r nem lehetséges szerződés­szegésről beszélni. És mégis azt mondja, »a ki a szerződni óhajtó cselédet szóval, vagy tettel bántalmazza^. (Felkiáltások a középen: Terro­rizmus czéljaból.) Terrorizmus ? Bocsánatot kérek, hiszen az elszerződni hajlandó cselédet nemcsak kizárólag abból a czélből lehet bántalmazni, hogy ne szerződjék. De ettől eltekintve szerző­désszegésről nem lehet szó, a mig el nem szegő­dött. Addig nem lehet a sztrájkra való izgatás alá venni azt, a ki szóval vagy tettel bántalmaz valakit. Mert akkor elkövetheti a becsületsértés vagy a testisértés bűncselekményét és meg lehet büntetni a büntetőjog alapján. Mire kell tehát itt egy önálló kihágást statuálni, a mely magában 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom