Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

206 157. országos ülés 1907 május 17-én, pénteken. Mert abba a túlzásba semmikép sem akarok beleesni, a melybe e tekintetben Mezőfi Vilmos t. képviselőtársam esett, a ki ugy képzeli az általános választói jog birodalmát. . . Szokoly Tamás: Ne bántsa a czimboráját ! (Zaj. Elnök csenget.) Pető Sándor : ... a ki ugy képzeli az általános választói jog birodalmát, hogy a cselédeknek, vagyis függő viszonyban, szolgálati viszonyban, gazdái hatalom alatt élő cselédeknek is választási joga lesz. Lehet, hogy a mi kormányunk szuperliberalitása igy fogja megalkotni az általános választói jogot, én annak sem leszek ellensége, azonban ez idő szerint nem ismerek olyan törvényt, a mely a cselédnek választói jogot adna . . . Farkasházy Zsigmond: Igenis, a mezőgazdasági cselédnek adni kell ! Pető Sándor : . . . s a kik az általános választói jog alapján állnak, azok rendszerint ezt mint követelményt nem állítják oda, sőt a gazdái hatalom alatt álló cselédnek . , . Egy hang (balfelől) : Hátha birtoka van? Pető Sándor: Az más, ha birtoka van. De a gazdái hatalom alatt álló cselédnek nem kívánják megadni a választói jogot. Hát méltóztassék elképzelni, az az ipari munkás sem juthat ezen törvény következtében ilyen körülmények közt a választói joghoz ; holott, bocsánatot kérek, az nem él cselédsorban, mert az ipari munkásnak az a függése, a mely a mezőgazdasági munkásnál megvan, sohasem lesz meg. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök (csenget) : Markos Gyula képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy ne szóljon közbe, mert kénytelen leszek ellene a házszabályokat alkalmazni. Pető Sándor: A törvény 13. g-a is uj és erőszakos intézkedéseket tartalmaz, a melyek teljesen hiányzanak a régi törvényből. Ez a 13. §. eltiltja a cselédet attól, hogy a gazda engedelme nélkül magával hozza a gazdaságba az ő háziállatait. Hogy ezekre a háziállatokra a cselédnek exisztencziális okokból szüksége van, az kétségtelen. A régi törvény semmiféle tilalmat nem tartalmaz. A javaslat indokolása szerint ragályos betegségek behozatalát akarják ezzel megakadályozni. Igen szép intenczió, de akkor ugy lehetett volna szövegezni, hogy olyan háziállatokat nem liozhat be a cseléd, a melyek az állategészségügyi követelményeknek nem felelnek meg. Itt azonban csak egy általános tilalom van. A régi törvény 36. §-a szerint a cseléd, ha a szerződéses helyre be nem lépett, hatósági utón volt arra kényszerithető, esetleg kártérítésre volt kötelezhető. Az uj törvény 17. §-a tovább megy, mert nem elég a karhatalom, nem elég a kártérítés, hanem még 50 koronás, esetleg 10 napos büntetést is kreál. Igen lényeges a különbség a 18. §. és a régi törvény 36. §-a között. A javaslat 18. §-a ugyanis igen ártatlan intézkedés képében azt mondja, hogy szükség esetén a cseléd köteles minden munkát ellátni, olyant is, a melyre nem szegődött, a mely nem tartozik az ő munkakörébe. Ez az u. n. sztrájktörőkre vonatkozó intézkedés. A régi cselédtörvény 35. §-a sokkal szabatosabb, és a cselédre nézve sokkal kedvezőbben szabályozta ezt a kérdést, mert a régi törvény szerint csak a szakmányához tartozó munkát és csak rövid időre tartozik ellátni. Továbbá azt is mondja, hogy más gazdaságba az ő beleegyezése nélkül át nem helyezhető. A munkás javára szolgáló ezen körülírásokról az uj törvény 18. §-ában szó sincsen. Szabad legyen tehát ezt is azon igen nagy számú javaslat és eszme közül sorolom, a melyek lényeges javításra szorulnak a részletes tárgyalásnál. A 27. §-t nem értem meg egészen, hogy mit akar, mert nincsen semmi komoly értelme, hacsak nem az uraskodás, a hatalmaskodás értékének és jellegének feltüntetése, hogy eltiltja a gazdasági cselédet, ismétlem, minden komoly ok nélkül attól, hogy az általa megtakarított tüzelőt sem el nem adhatja, sem el nem ajándékozhatja. (Zaj.) Azt mondják, hogy lophatnak. Lehet, de nem értem' a szakaszt. (Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos: Ez a magántulajdon szentsége ? Pető Sándor: En nem vagyok képes a mélységekbe belátni, nem tudom, hogy tulaj donképen mit akarnak ezzel a szakaszszal; kerestem az indokolásban ép ugy, mint a 27. §-ban, olvasom a magam egyszerű eszével, de én ebből nem tudok mást kiolvasni, mint hogy korlátozzák az illető cselédet abban, hogy miként bánjék az ő egyéni, magántulajdonával, mit tegyen vele. A régi cselédtörvényben ez sincs benne. Azután van egy igen lényeges sérelem a 63. §-ban, a melyre nézve a régi cselédtörvényben szintén nem találunk semmit, illetve nem találunk helytelen és kedvezőtlen intézkedést. A régi cselédtörvény 119. §-a ugyanis — és ez különösen a jogászokat érdekli — a cseléd és a gazda közötti viszonyból származó kártérítési igények elbírálására a bíróságokat mondotta ki illetékeseknek, inig ezen uj javaslat 63. §-a még a kártérítési perek elbírálására is a közigazgatási hatóságokat mondja ki illetékeseknek. (Zaj. Elnök csenget.) Hát én a kártérítési perek elbírálását semmi esetre sem bíznám a közigazgatási közegekre és avval, ha akként intézkedünk, a mint a törvényjavaslatnak ez a szakasza intézkedik, megsértjük egyúttal azt az alkotmányjogi alapelvet is, a mely a bíráskodást a közigazgatástól elválasztja. Ez itt az első eset, hogy a kártérítési magánjogi per elbírálását a közigazgatási hatóságra bízzuk. Vlád Aurél: Elég rossz ! Elnök : Vlád Aurél képviselő ur talán lesz olyan szíves nézeteltéréseit a folyosón tisztázni, és itt nem zavarni a szónokot. (Helyeslés. Derültség.) Pető Sándor : Azt hiszem, rámutattam ezekben a törvényjavaslat néhány intézkedésére, a melyek sokkal kedvezőtlenebbek, mint a régi törvény intézkedései. A törvényjavaslatnak leglényegesebb része kétségtelenül SuZy Ét mely a szerződéses viszonyokat