Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-157
157. országos ülés 190 szabályozza, s a mely a sztrájk jogától és a sztrájk szabadságától fosztja meg a gazdasági cselédet. Az idő sokkal előrehaladottabb, semhogy ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozhatnék. Hiszen majd lesz alkalom reá, — ha ugyan lesz alkalom — mert szeretem hinni, hogy az ünnepi szünetek el fogják temetni ezt a javaslatot és ha azután tényleg szükség van a cseléd-viszonyokat szabályozó törvényre, egy jobbat, egy modernebbet, egy körültekintőbbet fog ide hozni a miniszter ur. Hát én a magam részéről teljesen Giesswein képviselőtársam álláspontjára helyezkedem, és én magam is ellenzem a törvénynek azon intézkedéseit, a melyek még in principio is lehetetlenné akarják tenni a sztrájkolásnak, vagyis a munkafeltételek javitásának lehetőségét. Ha még ehhez hozzáveszszük, t. ház, azon csodálatos, a gyakorlati élettel semmikép sem számoló intézkedéseit a törvénynek, hogy léptennyomon, akárhová lép az ember, mindenütt kikandikál a kihágásnak meg a vétségnek a réme, hogy mindenütt le vannak rakva azok a kis petárdák, a hol, ha a gazda rossz és rosszhiszemű — mert olyan is van — könnyen megbotolhatik a cseléd és itt 3, ott 5, amott 8 napban "szabják meg a cselédnek panasz emelésének idejét, ha sérelmét, baját orvosoltatni akarná. A panaszát csak akkor orvosolják, ha 3 vagy 5 nap alatt, ha 8 nap alatt fordul az illetékes hatósághoz. És ha meggondoljuk, t. ház, azt, hogy a közigazgatási hatóság feje, a szolgabiró — nem is beszélve arról, hogy sokkal több érintkezési pontja van vele a gazdának, mint a cselédnek — messze lakik a gazdaság területétől és nem ugorhat át a szolgabíróhoz az a cseléd mindig a panaszával, ha pedig elmegy, akkor megint belebotlik egy kihágásba, mert elhagyta a gazdaságát és esetleg a gazda beleegyezése nélkül távozott: azt az altruizmust nem kérem ugyanis a gazdától, hogy adjon engedélyt a távozásra, esetleg fuvart és egyéb kényelmi eszközöket azért, hogy panaszt emelhessen a főszolgabirónál a gazdája ellen. Ha mindezen intézkedéseket figyelembe veszszük, akkor, azt hiszem, nem nevezi senki igazságtalannak és tulszigorunak a kritikát, — hogy mi a legteljesebb erővel és a legnagyobb mértékben ellenezzük a törvényjavaslatot és azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy bár az igen t. miniszter ur megígérte, hogy a jövőben jó lesz, (Derültség.) Hitelesítették : Bottlik István s. k. naplóbiráló-bizottsági május 17-én, pénteken. 20? a mit csak lehet és a mit csak akarnak : minden módositást el fog fogadni, csak ne bántsák az ő javaslatát, csak ereszszék keresztül az általános vitán sértetlenül és bántatlanul, én azon nézetemnek adok kifejezést, hogy az igen t. miniszter ur ezen javulását és megtérését, — mert másnak, mint megtérésnek, nem minősithető, mert elvégre a miniszter ur az eredeti javaslatot terjesztette be a képviselőház elé, mert politikailag és parlamentáris szabályok szerint bizonyos közösség van az eredeti javaslat és az igen t. miniszter ur között, bármiként is igéri. . , Egy hang (balfelől) : Azt nem Ígérte ! Pető Sándor : Minden lehető módositást . . . Zakariás János: A kisgazdák érdekében mondta ; ne tessék ferdíteni. Pető Sándor : Azért azt hiszem, ebből a javaslatból prédikácziós halott nem lesz, ebből a javaslatból jó cselédtörvény, a mely kielégítse a gazdákat és a cselédeket, nem lehet, és csak egy szolgálatot tehetne az igen t. miniszter ur . . . Mezőfi Vilmos : Visszavonni! Pető Sándor: . . . nem a cselédeknek és nem egy társadalmi rétegnek, hanem a cselédeknek és a gazdáknak egyformán . . . Mezőfi Vilmos: Visszavonni! Pető Sándor : . . . a mire nézve különben azt hiszem, csaknem osztatlan a közvélemény, hogy visszavonná a javaslatot. Próbáljon máskor egy jobbal szerencsét, ez rossz és elfogadhatatlan. (Helyeslés a középen.) Elnök: Az idő előrehaladván, a tárgyalást félbeszakítjuk. Előterjesztést kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Tekintettel a közelgő pünkösdi ünnepekre, azt javaslom, hogy a ház holnaptól, május 18-dikától kezdve egészen május 23-dikáig, csütörtökig ülést ne tartson, ugy hogy a legközelebbi ülés lenne csütörtökön, 1907. év május 23-án délelőtt 10 órakor. (Helyeslés.) Ennek napirendjén lenne : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, másodszor a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak ezen javaslathoz hozzájárulni % (Igen !) Akkor ezt határozatkép mondom ki és az ülést bezárom. (Felkiáltások balfelől: Boldog ünnepeket !) (Az ülés végződik d. u. 1 óra 50 perczkor.) Czibur Bertalan s. k.
