Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

196 157. országos ülés 1907 törvény, a mely szivünkbe vésve kell hogy legyen, s ez a legerősebb törvény, a mely a gazdaosz­tályt is kell hogy vezesse (Helyeslés.) — ele intézkedni szükséges a rossz gazdák, rosszlelkű gazdák — azok is vannak, fájdalom — ( ügy van !) és intézkedni szükséges a rosszlelkű cselédek­kel szemben. (Igaz! Ugy van!) Én értem azt, hogy gazdatársaim bizonyos fokig nyomott hangulatban vannak; én értem és tudom azt is, hogy mikor az ember nyomott hangulatban van, akkor ideges, akkor érzékeny; én értem, hogy a mi országunkban, a hol a politikai átalakulást, a gazdasági átalakulást, a szocziális átalakulást az egyes birtokosoknak és az egyéni gazdaságnak oly nehéz volt rögtönö­sen követni, a gazdaosztály nehéz viszonyok közt lévőnek érzi magát. De én nem gondolnám, hogy helyes volna, hogy ennek a nyomott han­gulatnak súlyát a cselédek érezzék meg; én nem gondolnám, hogy helyes volna az, hogy azok érezzék meg, a kik hozzánk legközelebb állanak, a kik a mi gazdasági munkánknak részesei. Mi magyar gazdák nem feledhetjük el, hogy Magyarországon a magyar gazdák, azok­nak egyenes utódai,akikmég jobbágyaik irányában is mennyi nemességet, mennyi nemes érzést tanusitottak. Mert méltóztassanak összehasonlí­tani a mi viszonyainkat más országok történeti viszonyaival, s akkor méltóztatnak látni, hogy azok a kegyetlen vonások, a melyek más orszá­gokban voltak, az a hűbéri rendszer idegen volt a magyar jogban. (Igaz! Ugy van!) S azok­ban a táblabirákban is, a kik az uri széket gyakorolták, volt bizonyos patriarchális vonás. És a mikor eljött az a nagy idő, a mikor a népkép­viseleti rendszer behozatott, az a parlament, a mely a privilegizált osztályokból állott, s amely Mezőfi Vilmos képviselő ur és társai szerint osztályparlament lett volna, parlament magához emelte az egész népet és az alkotmány sánczaiba az egész Magyarországot bevezette. (Igaz! Ugy van!) Zakariás János: A szocziálisták nélkül! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: A kormányoknak főtulajdonsága kell hogy legyen az előrelátás és a hölcseség. Ez az előrelátás azt parancsolja, hogy idejekorán belássuk azon reformokat, azon szocziális engedményeket, a melyeket meg kell tennünk és ne várjunk be keserves tapasztalatokat. (Helyeslés.) A történet azt tanítja, hogy ha az államok és törvény­hozások hibát csináltak, hibájuk leginkább az volt, hogy a mi engedményeket kellett tenni szocziális vagy politikai téren, azokat nem tet­ték meg a maguk idejében, (Igaz! ügy van!) nem tették önként, hanem csak mikor kicsikar­tattak, a mikor vaserővel és vaskénytelenség­gel kellett megadni, a mikor tehát az enged­mény már egész erkölcsi értékét elvesztette. (Élénk helyeslés és zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! május 17-én, pénteken. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: És, t. ház, nem szabad felejteni azt sem, hogy a nemzetek súlyát meghatározza részben anyagi és szellemi erejük, de meghatározza másrészt népességük száma. Példákra nem kívánok hivat­hozni, de nemzetek emelkednek, mert szaporod­nak és nemzetek csökkennek tekintélyben, mert megfogynak. És nem szabad elfelejteni, hogy ha a statisztika adatait a kezünkbe veszszük, akkor azt látjuk, hogy a magyar faj propagativ erejét a munkás- és cselédosztály képviseli, az egy­gyermekrendszer és a két-gyermekrendszer, a nitdy más osztályokban előfordul, a mi munkás­. és cselédosztályunknál alig alig fordul még elő. (Igaz! ügy van!) Hát, t. ház, már most legyen szabad, szem­ben a támadásokkal, melyek a szocziálisták oldaláról jönnek, mégis utalnom arra, hogy főleg mely intézkedések azok, a melyek az 1876-iki törvénynyel szemben a cseléd helyzetét kedvezőbbé teszik. (Halljuk! Halljuk.!) A lakásról és gyógyításról nem kívánok beszélni, mert e két kérdésről mások bőven beszéltek. De itt van a gyermekekre nézve 12 évnek mint korhatárnak megállajutása. Itt van a robotnak és urdolgának eltörlése. Ki van mondva, hogy a járandóságok elfogadására való kötelezés tilos. Ki van mondva, hogy a járandó­ságoknak szeszesitallal való megváltása tilos, (Élénk helyeslés és felkiáltások a középen: Ez fáj!) A vásárlási kényszer tilos. Éjjeli nyugalmu­kat biztosítani kell. Tiszta szemű, megrostált, jó minőségben adandó ki a terményben' járandó­ság ; utalványnyal, bárczával a cselédet kifizetni nem szabad. (Helyeslés.) A szegődményes föld jól megművelve adandó nekik át. A termés ingyen szállítandó a cseléd lakására. Tüzelőt a gazda köteles szolgáltatni. Ingyen fuvart kap­nak az őrlésre; az őrlési kényszer nincs meg­engedve. Temetési segélyt kapnak ugy a csa­ládfő, mint a családi tagok. A vasár- és ünnep­napi munkaszünet biztosíttatik. Az iskolai tandijat a gazda viseli. Kamatszedési és váltó­vételi tilalomfállittatik fel. Beszerzett árukkal való üzérkedés tilos. A visszatartási jog meg­határoztatik. A bér és járandóságok, továbbá ingóságok a végrehajtás alól mentesittettnek. Ki beszélt erről az urak közül? Hol irták ezt meg becses lapjaikban ? Erre kérnék szives felvilágosítást, (ügy van! Ugy van! Zaj.) Végrehajtás és csőd esetére a cseléd követelése előnyben részesittetik. A cseléd halála esetén családjának azonnal ki kellett mennie; most egy hónapig ellátást kap és ott maradhat. Ezt sem olvastam sehol. A gazda halálával a szerző­dés nem szűnik meg, átmegy az örökösökre. A házi fegyelem csak a 18 éves koron alól lévő cselédre alkalmazható. A motozási jog eltöröl­tetik. Hát, t. ház, így néz ki ez a jobbágytörvény, derestörvény, hóhértörvény, rabszolgatöryény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom