Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

Í57. országos ütés 1907 májas 17-én, pénteken. 185 fel, hogy kicsinyes és apró cselekedetekben morzsolják le azt az időt, a melyet a sors részükre szánt, hogy a politikai életet vezessék. Én azt kivánnára a koalicziótól és ettől a kormánytól, hogy akkor, midőn ilyen válságos idők után átvették az ország kormányának vezetését, az áUamélet vezetését, uj nyomokon haladva, uj csapást vágva, nyissák meg az utat és necsak a politikai életben való résztvétel lehetőségét adják meg minden állampolgár részére, hanem egyúttal nyissanak utat az uj és modern politikai életberendezkedés minden ágának. Azonban ez a kormány ezt nem teszi meg, és a koaliczió, amely ezt a kormányt támogatja, megy a régi nyomokon tovább és nem veszi észre, hogy halad ugyan, de nem olyan irányban, a mely irányban az idő halad és nem veszi észre, hogy az idő nem fogja őt követni, hanem hogy neki kellene követnie az időnek nagy eszméit és gondolatait. Midőn ezen benyomást szerzem a koaliczió és kormány eddigi intézkedéseiből, felvetődik, ugy a mint felvettetett már nem egyszer, hogy hiszen a nagy kérdések megoldásához még nem jutottak el; azt az időt pedig, a mely addig rendelkezésükre áll, utóvégre is fel kell használni valaminek a cselekvésére. Ez igaz, csakhogy méltóztassék kegyesen figyelembe venni, hogy ennek a kormánynak és koalicziónak feladata kétségtelenül az általános választói jognak és az alkotmánybiztositékoknak megteremtése, és ha én elismerem, — ámbár nem szivesen teszem, de elismerem, hogy azt mondják, hogy túlzó álláspontra helyezkedem — hogy talán a kormány még nem tudott elkészülni ezen törvényhozási intézkedések megtételére, akkor is kérdem, hogy ilyen apró dolgokkal kell-e okvetlenül foglalkozniuk oly czélból, hogy a rendelkezésre álló időt felhasználják ? (Felkiáltások: Ez is szocziális alkotás!) Hogy milyen szocziális alkotás, arra majd rátérek. ISTeni áll-e önöknek nyitva a tér, hogy az egyesülési és gyülekezési jog terén alkossanak maradandót ? Hiszen magából abból a körülményből, hogy önök, a kik magukra vállalják az általános, titkos választói jog behozatalát, nem gondolnak egyszersmind a gyülekezési és egyesülési jog szabályozására, azt a meggyőződést merítjük, hogy önöknek egyáltalán nincsen komoly szándékukban az általános választói jog behozatala, mert önök épen olyan jól tudják, mint én és mindnyájan, hogy teljesen kizárt dolog egy országban az általános választói jog behozatala a nélkül, hogy előzőleg a gyülekezési -jog ne szabályoztassék. Elnök (csenget): Xérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz szólni. Maniu Gyula: Rögtön át fogok rá térni, csak a kérdést politikai szempontjából kivántam KBPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. IX. KÖTET. megvilágitani, (Mozgás.) hogy miért nem fogadhatjuk el a javaslatot. Vagy talán, ha ennek a kérdésnek a megvitatását sem találják időszerűnek, nem voltak-e más jóléti intézkedések, a melyeket megtehettek volna ? Nem álltak-e önök előtt az egészségügy mindenkit egyaránt érintő kérdései; nem állt-e ott a közbiztonság, a bevándorlás, a kivándorlás és más kérdések egész sorozata 1 (Zaj.) Miért nem tettek ezen kérdések terén valamit ? Mert nem akarnak uj csapáson menni; nem akarnak uj nyomokat hagyni az államélet vezetésében, hanem haladnak előre, lemorzsolva apró cselekedetekben az időt, felhasználva azokat az eszközöket és azt a hatalmat, a melyeket a sors önökre bizott egy politikai misszió czéljából. Ebből folyik az, hogy mi, azon párt, a melyhez tartozni szerencsém van, ezt a törvényjavaslatot nem fogadhatjuk el, mert véleményünk szerint a rendelkezésünkre álló idő oly törvényes intézkedések megtételére használandó fel, a mely törvényes intézkedések összeférnek e kormány átmeneti jellegével egyfelől, másfelől benfoglaltatnak abban a trónbeszédben, a mely a mi működési körünket kijelölte. Abban a trónbeszédben pedig meg vannak jelölve tüzetesen azok az intézkedések, a melyek megteendők, vagy pedig általános elvként vannak beállitva azok a kérdések, a melyek megoldásra várnak. T. képviselőház ! Ha én általánosságban kivánnám tekinteni azt, mi a feladata ennek a parlamentnek, körülbelül arra a következtetésre jutok, hogy e parlament feladata létezésünk biztosítása, nem pedig együttélésünk módozatainak megállapítása. Mi e parlament feladata ? Az, hogy az állami szuverenitás megnyilatkozásának módját és szerveit bizonyos irányban szabályozza, azoknak egymáshoz való viszonyát rendezze, nem pedig az, hogy ez a ház, a mely arra abszolúte nincs hivatva, az ország gazdasági és szocziális erőviszonyait szabályozza. (Ellenmondás és zaj.) Az én véleményem az, hogy ha már egyszer egy képviselőház, egy kormány, elismeri azt, hogy a mostani népkéj)viseleti 'rendszer nem alkalmas és nem megfelelő kifejezője a nép akaratának, hogy a nép tényleg az ország legfőbb fórumán ezen népképviseleti rendszernél nincs a maga egyénében képviselve, ha már egyszer elvként ezt elismeri és elismeri annak szükségét, hogy a parlamenti népképviseleti rendszer reformáltassék, azt hiszem, nem vagyok túlzó, sem nem mondok olyat, a mi természetszerűen nem folyik ebből a meggyőződésből, hogy ez a képviselőház nincs hivatva arra, hogy a nép minden rétegének és a különböző érdekköröknek kérdéseit azok egymáshoz való viszonyában szabályozhassa. Már pedig ez a törvényjavaslat ezt teszi. Ez a törvényjavaslat az állampolgároknak egymáshoz való gazdasági erőforrásait szabályozza, egymáshoz való viszonyát szabályozza. És szerény nézetem szerint, — lehet, hogy nem 24