Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-155
146 155. országos ülés 1907 vándorolni, ki fog vándorolni útlevél nélkül is. Egyszerűen megszökik. Minek akkor befeketíteni törvénykönyvünket ilyen megszorító rendelkezéssel, ha ugy sem használ í Minek a költözködés szabadságát, az egyéni szabadságot ilyen súlyosan béklyóba szorító magánjogi rendelkezéseket törvénybe iktatni % (Zaj.) Markos Gyula: Hogy lehet a szerződésszegőt pártolni ? (Zaj.) Elnök: Kérem Markos képviselő urat, ne zavarja a szónokot. Mezőfi Vilmos : Hogy lehet a szerződésszegőt pártolni ? Erre is válaszolok. Én nem pártolom a szerződésszegőt, de nem akarom a mi törvénykönyvünkbe bevenni azt, hogy a szabad költözködés joga paragrafusokban korlátoztassék és lehetetlenné tétessék. (Zaj.) Ha a szerződés megszegőre ilyen büntetés vár : ám jó. De akkor ne csak a mezőgazdasági cselédekre mondjuk ezt ki, hanem mondjuk ki az ipari munkásokra, a kereskedelmi munkásokra és az értelmiségi munkásokra is. Mondjuk ki minden magánjogi szerződésnél. Mert hiszen végre is a mi igazság a mezőgazdasági cselédekre, annak igazságnak kell lennie a magánjog egész területén is. (Zaj.) Én nem vagyok jogász, de hiszem, hogy e tekintetben egyetlen jogász sem fog engem megezáfolhatni. (Folytonos zaj.) Ha szabad a mezőgazdasági cselédet szuronynyal visszatartani, akkor szabad visszatartani azt a gyárigazgatót is, a ki szerződéssel vállalkozott valamely szolgálat megtételére és megszegi a szerződést és kivándorlásra útlevelet akar. (Zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Visszahozzák !) Van még nagyon sok ilyen illatos virágszál ebben a törvényjavaslatban, a mely mintegy bokrétába köti a személyes szabadságot. A személyes szabadság durva sértése, a mit kimond e javaslat, hogy a cseléd a gazdaságból nem távozhatik. (Felkiáltások jobb felől: Engedelem nélküli Ez természetes!) Én ezt sem tartom valami nagyon természetesnek. Ernszt Sándor: Ez nincs benne a javaslatban ! Mezőfi Vilmos: A gazda engedelme nélkül nem távozhat, az van benne. Ernszi Sándor: Ez már más! {Igaz! Ugy van ! Helyeslés.) Mezőfi Vilmos: A kettő között nem látok valami nagy különbséget, mert ha a gazda sohasem engedi meg a távozást, akkor a cseléd sohasem fog távozhatni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Mezőfi Vilmos: De akár különbség ez, akár nem: az egyéni szabadságnak kétségtelenül súlyos megsértése. (Elénk ellentmondások,.) Ha én valakit egy évre cselédnek felfogadtam, akkor az csak az ő munkaerejét adta el nekem, de .személyes mozgási szabadságáról le nem mondott, azt nekem el nem adta, azt én tőle meg nem vettem. (Zaj.) Én csak arra fogadtam fel, hogy dolgozzék, de azt a jogát, hogy odamenmájus lk-én, kedden. jen, a hova neki épen tetszik, ha munkáját elvégezte, nem vásároltam meg tőle. (Folytonos zaj.) Ez a személyes szabadság legelemibb és legtermészetesebb követelménye. (Zaj. Elnök csenget.) De, t. képviselőház, ez a javaslat a személyes szabadság tiszteletében és a cseléd egyéni jogainak respektálásában még tovább megy. Kimondja az egyik pontban, hogy a cseléd vendéget sem fogadhat a gazda engedelme nélkül. (Elénk helyeslés.) Ugron Gábor: Futóbetyárt és szocziálista vezért nem fogadhat! (Zaj. Felkiáltások a középen : Fővárosi vendégeket! Derültség.) Mezőfi Vilmos: Tehát vendéget sem fogadhat a cseléd, tehát rokonát sem. (Folytonos zaj. Felkiáltások: Elég volt! ÍJ Ijön le!) T. képviselőház! Természetesnek tartom, hogy itt nagy elfogultsággal találkozom. Hiszen a képviselő urak között sok a nagybirtokos, a kik gazdaszemüvegen nézik a dolgot. De tessék megkérdezni a cselédeket, hogy vájjon ők nem tartják-e személyes szabadságuk hallatlan korlátozásának azt, hogy ha valakit vendégül akarnak látni, hogy ha rokonuk vagy testvérük oda akar menni, (Zaj. Felkiáltások: Fővárosi vendégek!) akkor a gazda engedelmét kelljen ehhez előbb kikérniök? Különben a fővárosi vendég is csak olyan, mint a vidéki, (Ellentmondások. Elnök csenget.) és nagyon csalódnak t. képviselőtársaim, ha abban a hitben vannak, hogy ez a paragrafus azt a nem szeretett vendéget lehetetlenné fogja tenni, a melytől egyedül félnek, t. i. a szocziáldemokrácziát! (Mozgás.) Az a vendég: a szocziáldemokráczia, be fog hatolni a cselédek nyomorúságos viskóiba is, ha nem is a gazda engedelmével, de ezer és ezer csatornán. (Zaj.) De oda fog jutni. Meg fognak győződni arról, hogy a szocziáldemokrata szervezkedésre való törekvés be fog jutni a cselédek túlzsúfolt lakásaiba akkor is, hogy ha kancsukával vernék is ki azt a budapesti szocziáldemokrata agitátort, a ki esetleg a tanyára bemerészkednék. (Zaj.) Most bátor leszek a törvényjavaslat amaz intézkedéseire rámutatni, a melyek határozottan ósdiak és a melyekről azt állitani nem lehet, a mit az indokolások mindegyikében, ugy az eredeti törvényjavaslat indokolásában, mint a földmivelésügyi és munkásügyi bizottságok javaslatainak indokolásában olvasok, hogy ez a törvény »a szeretet« törvénye. Vájjon micsoda szeretet nyilvánul meg egy törvényben, a mely azt mondja, hogy 12 éves fejletlen gyermek már elszegődhetik cselédnek? Egy 12 éves gyermek, aki alig nőtt ki az édesanyja keze alól, már cselédnek állhat be a gazdához és már munkával gyötörhetik, (Zaj.) már akkor játszóidejétől megfoszthatják ? (Zaj.)
