Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-155

155. országos ülés 1'J07 május 24-én, kedden. 147 Azt hallottam és azt hallom, hogy maguk a cselédek, maguk a mezőgazdasági munkások, maguk a kisgazdák vennék zokon és tiltakoznának az ellen, ha az ő 12 éves gyermeküket nem lehetne már cselédnek felvenni, és ha az a 12 éves cseléd nem kaphatná meg azt a pár rongyos korona évi bért. (Zaj.) Hát vájjon mi a törvényhozás feladata és mi a kötelessége? (Folytonos zaj. Elnöh csenget.) Hiszen nemcsak a 12 éves gyermekét akarná az a szegény ember szolgálatba adni, hanem az 5—6 — 7 éves gyermekét is szívesen odaadja, mert kényszerítve van rá, mert rászorítja a kenyér után való gond, a megélhetés után való vágy. Nem azért adja oda az a szegény ember a gyermekét cselédnek, mintha nem szeretné, mintha nem akarná iskoláztatni ugy, mint mi iskoláztatjuk a mi gyermekeinket, mint hogyha nem akarná, hogy a gyermeke a tudományokban haladhasson, hogy legyen belőle valami. — a hogy a szegény ember mondja, hogy okosabb legyen, mint az apja — hanem azért adja oda cselédnek, mert kénytelen vele, mert nem tudja másképen gyermekét és családját eltartani. Hát a törvényhozásnak vájjon az-e a feladata, hogy megállapítván, hogy az a szegény ember az ő 6 — 7 vagy 12 éves gyermekét szívesen odaadja cselédnek, tehát meg is engedje ? Nézetem szerint nem. A törvényhozás szocziálpolitikai gondoskodása épen az kell hogy legyen, hogy még a szülő akarata ellen is megvédje a szegény ember gyermekét, hogy megtiltja a gyermekmunkát, a mely a gyermek egészségét, fejlődését veszélyezteti és elcsenevészesedését okozza. (Zaj.) Ezért tartom én ósdinak és elavultnak azt, hogy 12 éves gyermeket már cselédnek lehessen alkalmazni. Sőt épen, hogy a mezőgazdasági munkásnéjmek volna érdekében az, hogy ha ez a korhatár meghosszabbíttatnék, ha pl. 15 évben állapíttatnék meg a gyermekmunka kezdete. Mert hogy h munkaadó gazda nem fogja megkapni az olcsó gyermekmunkát, hisz azért szereti a gazda azt a 12 éves cselédmunkást alkalmazni, mert olcsóbban jut hozzá, akkor a felnőtt cselédek helyzete javulna. (Zaj. Felkiáltások: Libát őriz! Az nem munka!) Én a libapásztorkodásnál is nemesebb hivatásnak tartom azt, ha az a gyermek, a helyett, hogy libát őriz, iskolába jár és tanul 15 éves koráig. (Zaj.) Mert ezzel elérnők, hogy egy csomó felnőtt munkás, a ki most nem kap megfelelő bért és kivándorol, munkát kapna, miután a gyermekmunkához a gazda majd nem fog olyan könnyen hozzájutni. Ezért is tessék a gyermekmunka határidőt kitolni, mert ez emberi szempontból, a gyermek fejlődésének szempontjából és a mezőgazdasági munkások érdekében is óhajtandó és szükséges. (Zaj.) A törvényjavaslat egyik szakasza kimondja, hogy 18 éves korig házi fegyelem alatt áll a mezőgazdasági cseléd. A törvényjavaslat indokolása nagyban dicsekszik azzal, hogy az 1876: XIII. t.-czikkhez képest micsoda humánus szellem lengi át ezt a javaslatot, mert nem mondja ki azt, mint az 1876: XIII. t.-czikk, hogy a cseléd egész életén át a házi fegyelemnek van alávetve. Én nem tartom ezt olyan nagy vívmánynak, mert hála Isten, ma már olyan szellem kezd a legelhagyatottabb cselédlakásban is érvényesülni, hogy ha a gazda vagy annak csősze, ispánja vagy gazdatisztje a cselédet ütlegelné vagy pofozná, az nem tűri azt némán, hanem attól tarthat az a csősz vagy ispán, hogy csínján kell bánni az ütlegekkel, mert esetleg visszaütik. (Nagy zaj.) Világhy Gyula: Sohasem volt becsületes mezőgazdaságban, a ki igy beszél! Mezőfi Vilmos: Tehát az élet már túlemelkedett ezen a nagy humanizmusán a javaslatnak. Vagyis, hogy a 18 éven felüli cselédre nézve nem engedi meg a törvényjavaslat a házi fegyelem gyakorlását, az onnan van, mert ugy sem tarthatja azt fenn; de hogy a 18 éves korhatárig mégis fentartja: ezt én ismét a törvényjavaslat igen súlyos fogyatkozásának tekintem. Ez magyarul annyit tesz, hogy a 18 éves korhatárig rúghatja, ütlegelheti, pofozhatja a gazda a cselédjót. Ezt jelenti a házi fegyelem. (Elénk ellenmondás.) Ha nem ez az akarat, akkor ne tessék ebbe a javaslatba a házi fegyelmet belevenni, tessék kihagyni ezt a paragrafust. (Mozgás és zaj.) A t. előadó ur majd hivatkozni fog arra, a mikor szó kerül erről a dologról, hogy van valami német tartományi törvény, a melyből kiderül, hogy 1810-ben Németországban olyan törvényt fogadtak el, a mely ma is érvényes törvény, a mely nyiltan megengedi a gazdának a cseléd ütlegelését. 1810-ben alkották meg azt a német törvényt. De nem hajtották bizonyára végre, ugy a minthogy az 1876: XIII. t.-czikknek a házi fegyelemre vonatkozó részét nagyon kevés helyen merték és merik Magyarországon most is végrehajtani. Benne van a a törvényben, de nem hajtják végre. Itt azonban a házi fegyelmet a 18 éves életkorig nyilvánvalóan fenn akarják tartani és benne van a törvényjavaslatban, hogy az alatt a tettlegességet is értik. Hát a javaslatnak ez az intézkedése határozottan az egyéni szabadság súlyos sérelme. Mert az a 12 éves cseléd, a mikor önállóan kenyeret megy keresni, a gazdával ^egyenjogú szerződő fél«. S a javaslat a gazda és a 12 éves gyermek között megkötött szerződést épen olyan szigorú büntetésekkel veszi körül, mint ha az a nagykorú munkás és a gazda között jött volna létre. Ha tehát 12 éves cseléd szerződést köthet önállóan, akkor sem törvényi, sem erkölcsi, sem jogi alaj)ja nincsen annak, hogy ő 18 éves koráig a gazda házi fegyelme alatt álljon. (Ugy van! a középen.) 19*