Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-155

142 155. országos ülés 1907 május lí-én, kedden. cseléd évi keresete összértékben 465 korona, a nőtlené 342 korona, a nőé 306 korona. Megjegyzem, igen t. képviselő urak, én a hivatalos jelentésből idézek, de elismerem, hogy nem minden járásban van ilyen silány 40—50 korona fizetés. (Zaj. Ellenmondások. Felkiáltások : Sehol sincs !) Akkor hamis a íöldmivelésügyi miniszter kimutatása. Elismerem, hogy vannak járások, a hol a kimutatás szerint 100—150 korona készpénz bért kap a cseléd. De akár 40, akár 60, akár 100, akár 150 koronát kap is, kérdem a t. képviselőháztól, hogy mikor ilyen kevés készpénzt kap az a cseléd, és mikor látjuk, hogy az állam, a község, az egyház is megterheli, adót fizettet vele, mikor nyilvánvaló, hogy egy ilyen silány keresetű embernél még egy korona is nagyobb összeg, mint egy jobban kereső embernél akár 20 korona : akkor milyen humánus szellem ragyogott a törvény megalkotói előtt, mikor a törvényjavaslat eredeti szövegébe azt is beletudták venni, hogy a gazdának joga van 10 koronáig rendbírsággal sújtani a cselédet. Igaz, hogy a földművelésügyi és munkásügyi bizottság ezt a rendbírságot kihagyta. De tovább megyek. Azt mondják a t. képviselő urak körülöttem, hogy van mezőgazdasági cseléd, a kinek évi bére 600 koronát is kitesz. Kérem, én még 600 koronát sem tartok elégnek ahhoz, hogy a mai igények, a mai viszonyok mellett az a cseléd és családja tisztességesen megélhessenek. (Zaj és mozgás.) Ugron Gábor : Nem lehet a kávéházban ülnie, mint a szocziálista vezéreknek egész nap, délelőtt az egyik árnyékos oldalon, délután a másik árnyékos oldalon. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Mezőfi Vilmos: A mikor, t. képviselőház, minden foglalkozási, minden kereseti ágnak szocziális helyzetét törvényhozási utón is javitani törekszünk — hiszen nem rég fogadta el a t. ház a tanitók illetményeinek javitásáról szóló törvényjavaslatot, és nézetem szerint ezt bölcsen tette, és most terjesztette elő Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur a vasutasok fizetésének javitásáról és emeléséről szóló törvényjavaslatot — ha ezt teszszük, akkor teljes joggal mondhatjuk, hogy annak a mezőgazdasági cselédnek, annak az egy és fél millió cselédembernek, a kik a leghasznosabb munkát végzik, a melynél hasznosabb munkát én elképzelni nem tudok, mert a földet teszik termővé: panasza jogosult, a midőn azt mondják, hogy 4—5—600 koronás évi fizetés mellett a mai igényeknek megfelelően tisztességesen megélni családostul nem tudnak. Ugron Gábor: Ne biliárdozzanak! Tajtékpipából pipáznak ! Valóságos lázitás ! Szemere Huba : De a Buza ára nem emelkedik, valamiből pedig fizetni kell! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos: Én nem azt mondtam, hogy a Buza ne emelkedjék. Én csak azt mondom, hogy a mennyire jogunk van, nekem is és mindenkinek, a ki él és dolgozik, arra törekedni, hogy helyzetét javitsa, hogy magának jobb megélhetési viszonyokat teremtsen, (Zaj.) ép ugy joguk van a mezőgazdasági cselédeknek is szervezkedni, egyesülni és minden törvényben megengedett eszközzel arra törekedni, hogy a gazdákat nagyobb bér megadására késztessék. (Zaj.) De nem csak a fizetés, a járandóság tekintetében vannak ilyen szomorú viszonyok közt a mezőgazdasági cselédek. Mielőtt az 1876 : XIII. t.-cz. megváltoztatásának gondolata az Országos Magyar Gazdasági Egyesület urainak agyában megfogamzott volna, már ugy bántak a cselédekkel, mintha ez a törvény már életbelépett volna, pedig csak javaslat volt. A sok szegődségi levél és szerződés között a melyre szert tennem alkalmam volt, csak egyetlen egyet vagyok bátor bemutatni, a mely egyik uradalom mezőgazdasági cselédeire vonatkozik . . . (Felkiáltások: Melyik uradalom ? Zaj. Markos Gyula közbeszól.) Elnök (csenget): Kérem Markos képviselő urat, tessék csendben maradni. Mezőfi Vilmos: ...és a mely szegődségi levél az 1907. évre szól és a melyet alá kell irnia bizonyos Gotrosán Imre nevű béresnek. (Zaj. Markos Gyula közbeszól.) Elnök (csenget) : Markos képviselő urat ismételt közbeszólásáért rendreutasítom. Mezőfi Vilmos: A házi törvényeket foglalja magában és igy hangzik (olvassa) : »Házi törvény. 1. A cseléd kifogás nélkül a tisztnek vagy helyettesének engedelmeskedni tartozik. (Helyeslés.) A cselédnek a majorból távoznia semmi időben, sem ünnep- sem vasárnapon engedelem nélkül nem szabad.« (Helyeslés.) Látom, hogy a t. képviselőház helyesli; hiszen helyeselni fogja a törvényjavaslatnak az intézkedéseit is, mert ez a törvény ugyanezt mondja, én azonban nem helyeslem. (Nagy zaj. Elnök csenget.) (Olvassa) : »A cseléd a kimérendő szegődségi gabona, kimutatandó marhajárás-ut, takarmány ellen kifogást nem tehet.« Tehát mindent el kell neki fogadnia. »Ludtartás tilos.« (Zaj és félkiáltások : Természetes I) »A cselédek bármely majorba dologra menni tartoznak. A béresek sorozat szerint ökrészkedni tartoznak, a juhászok a közbejövő szünórákban dolgozni és a szükséghez képest a gazdaság bármely más részébe is pótlék nélkül menni tartoznak. « Csupa »tartoznak«, de hogy mi joguk van, arról szó sincs. (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Laehne Hugó: Olvassa végig! (Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos: Ilyen körülmények között vájjon nagy merészség kellett-e ahhoz, hogy némely helyen a mezőgazdasági cselédek össze mertek gyűlni, helyzetükről tanácskozni mertek és oly megállapodásokra mertek jutni, hogy ezentúl csak magasabb bér mellett szerződnek és hangoztatni merték, hogy csak ugy maradnak tovább cselédsorban, ha megjavítják a konvencziójukat. Ilyen viszonyok között e fölött csodálkozni nem lehet.