Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-155
155. országos ülés 1907 Tehát, t. képviselőház, azt hiszem, hogy hozzávetőleges számítás szerint nem túlzok, ha állítom, hogy az az állampolgári jogok szempontjából teljesen jogtalan mezőgazdasági cseléd évenként legkevesebb 20 korona adót fizet különböző czimeken. Fizet hadmentességi, kereseti, községi, egyházi és iskolai adót. (Zaj. Elnök csenget.) Markos Gyula: Szervezeti szocziálista adót fizet, ugy-e? Mezőfi Vilmos: Sajnos, »szocziálista adót« még nem fizet. (Zaj balfelöl.) Elnök: Markos képviselő urat kérem, legyen szíves csendben maradni. Mezőfi Vilmos: Ebben a törvényjavaslatban bízunk erősen és rendithetetlenül, hogy ha majd daczára a mi nagy ellenzésünknek, mégis törvény lesz belőle, meg fogja nekünk nyitni a majorokat és lehetővé teszi szervezni a mezőgazdasági munkásságot (Hosszas zaj balfelöl.) és akkor lerója a cseléd a szocziálizmusnak azt az adót, a mely őt megváltja. Elnök: Gaál képviselő urat ismételten kérem, legyen szives csendben maradni. Mezőfi Vilmos: Tisztelettel kérem a t. házat, kegyeskedjék néhány pereznyi szünetet adni. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) május 14-én, kedden. 141 következőkről. Például Dunántúl Zalamegyében az e gyik járásban 30 korona a mezőgazdasági cseléd egy évi készpénzfizetése, a másik járásban 40 korona, néhányban 50 korona, némelyikben valamivel több. Ennyit kap a mezőgazdasági cseléd egész családjával egy esztendei munkájáért készpénzben. Igaz, hogy ezen a készpénzen felül — hisz abból meg sem tudna élni — kap néhány métermázsa búzát, néhány kilogramm szalonnát, néhány métermázsa burgonyát, egy-két öl tűzifát. (Zaj.) De én nem akarom rejtegetni és titkolni a földmivelésügyi miniszternek az 1904. évi mezőgazdasági munkabérekről szóló kimutatását, tehát elárulhatom azt, hogy mennyi pénzértéket tulajdonit a kimutatás annak, a mit a mezőgazdasági cseléd családostól egy évi munkájáért átlag kap. Pl. Zalamegyében családostól a cseléd évente átlag 429 koronát keres. Ebben a 429 koronában — ne méltóztassék elfelejteni — benne van a lakás értéke is koronákban számítva. Benne van a készpénz és benne van a természetben adott élelmezés értéke is. A család nélküli, tehát nőtlen mezőgazdasági munkás összes fizetése, készpénz, lakás és élelmezés értéke együttesen 283 korona, ha aszszony a cseléd, 238 korona, vagyis egy napra körülbelül 35 krajezár jut, a melyből annak a mezőgazdasági cselédnek meg kell élni. (Nagy zaj és élem/mondások.) Zakariás János : Még matematikát sem tud. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Mezőfi Vilmos: Kérem, én a földmivelésügyi minisztérium kimutatásából idézek ; tessék megczáfolni. (Zaj.) De mondjuk, hogy talán Zala megyében roszszabb helyzetük van a gazdáknak is és innen van a süány kereset; vegyük a tej jel-mézzel folyó Bács megyét. A bácsmegyei gazdák panaszkodtak itt a házban is, hogy oly nagy igénye van manapság a munkásoknak és mezőgazdasági cselédeknek, hogy azt ők ki nem bírják. Bács megyében, a zombori járásban — ugyanabból a hivatalos kimutatásból idézem, a mely inkább szépit, mintsem feketére fest — 50 korona készpénzt kap a családos cseléd. Átlag 428 koronára tehető a zombori járásban lakbérrel együtt a mezőgazdasági munkásnak egy évi keresete. (Ellenmondások.) Heves vármegyében a hevesi és tiszafüredi járásban, ugyancsak a kimutatás szerint, a nős, családos cseléd évi bére pénzben 48 korona ; ugyanebben a vármegyében átlag a nős, családos cseléd összkeresete 549 korona, a nőtlené 380 korona, és a nőcselédé 276 korona. Pest vármegyében — a melyben, mellesleg jegyzem meg, az alispáni hivatal egyetlenegy munkásszövetséget megalkotni nem engedett és a mennyi volt, valamennyit feloszlatta, vagyis kimondta, hogy a mezőgazdasági munkásnak szervezkedni nem szabad (Helyesléi a szélsőbaloldalon.) — az alsó-dabasi járásban a családos cseléd évi pénzbére 40 korona, a kunszentmiklósi járásban 48 korona; átlag a nős, családos mezőgazdasági Elnök (csenget): Az ülést újból megnyitom. Mezőfi képviselő urat illeti a szó. Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Azok, a miket elmondottam annak bizonyítására, hogy habár a mezőgazdasági cselédek törvényeink értelmében politikailag teljesen jogtalanok, az államfentartás terhei ép ugy a vállaikra nehezednek, mint a gazdaságilag jobb helyzetben lévő osztályok vállaira, azt a hiedelmet kelthetnék fel a tájékozatlanokban, hogy ezek a mezőgazdasági cselédek valószínűleg olyan kereseti viszonyok között élnek, hogy ezeket a terheket, a melyeket hozzávetőleges becslés alapján 20 koronában állapítanék meg évente, vigan birják. A mikor a cselédek megélhetési viszonyait ku- j tattam, nem támaszkodtam tisztán saját egyéni tapasztalataimra, a melyekre oly értelemben vagyok bátor hivatkozni, hogy a mezőgazdasági cselédek százaival, részint személyesen, részint levélbeli utján megismerkedtem és igy viszonyaikat az ő bevallásuk szerint ismerni tanultam. De ezekkel nem akarok a t. képviselőház elé hozakodni, mert azt méltóztatnak mondani, hogy elfogult forrásból észleltein és hallottam ezeket a leírásokat, hanem hivatkozom egy csalhatatlan tanura, a melyet valónak kell elismerni, hivatkozom a földmivelésügyi miniszter ur kiadásában, 1904. évről megjelent mezőgazdasági munkabérekről szóló statisztikára. Ennek a statisztikának adatait tanulmányoztam és ezekből az adatokból győződtem meg a