Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-155

140 155. országos ülés 1907 májas Ik-én, kedden. cselédnek több jog biztosíttassák a szerződés kötésénél, több védelem adassék a cselédnek, a mikor szerződést köt, mert a törvényhozónak abból az igazságból kell kiindulnia, hogy neki a gyengébbet kell megvédenie a gazdaságilag erősebbel szemben. A gazdaságilag erősebb pedig minden körülmények között a munkaadó, minthogy azé a föld, a gép, a pénz, a cselédé pedig semmi, csak két kezének a munkája, (Nagy zaj és ellenmondásoJc a jobb- és a baloldalon.) Kutattam, t. képviselőház, hogy vájjon mivel érdemelte meg az az egy és fél millió cseléd azt, hogy ez a törvényjavaslat oly szigorúan körvonalozza az ő kötelességeit és oly kevés jogot biztosit nekik? Talán az az oka ennek, hogy a cselédeknek túlontúl sok joguk lenne ? Utána la,poztam törvényeinkben és rájöttem arra, hogy jiéldának okáért az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 10. §-a kimondja, hogy a mezőgazdasági cseléd nem lehet sem képviselőválasztó, sem képviselőnek meg nem választható. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 31. §-a kimondja, hogy a mezőgazdasági cseléd a törvényhatóságban, tehát a vármegyében se nem választó, se nem választható. Az 1886 : XXII. t.-cz. 36. §-a pedig kimondja, hogy a mezőgazdasági cseléd nem lehet polgár a községben sem, mert sem választható, sem választó. Zakariás János: Nem igy mondja! Mezőfi Vilmos: De igy mondja! Ez tehát, t. képviselőház, azt jelenti, hogy ez a másfél millió cseléd teljesen mentes minden állampolgári jogtól. Egy és fél millió cselédnek sem abhoz nincs joga, hogy beleszóljon az ország dolgainak intézésébe, sem ahhoz, hogy beleszóljon a megye dolgaiba, de annyi joga sincs,- hogy a községnek dolgaiba beleszóljon. Miért? Azt méltóztatik mondani, hogy mindenütt igy van. (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Ha mindenütt igy van, akkor mindenütt rosszul van. De én azt akarom, hogy a cselédnek is épen annyi joga legyen, mint a gazdának; épen olyan szavazati joga legyen, mint a gazdának. (Nagy mozgás és zaj a jobboldalon. FölhiáltásoJr, a jobboldalon: Fizessen annyi adót, akkor lehet! Zaj. Elnök csenget.) Egy hang: Ugy szavaz, a hogy a gazdája kívánja! Mezőfi Vilmos : Épen azért akarjuk a titkos szavazati jogot, hogy az a cseléd ne ugy szavazzon, a hogy a földesura parancsolja, hanem ugy, a hogy azt az ő lelkiismeretes meggyőződése diktálja. (Mozgás és zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Bakó József: Először fizessen adót! Mezőfi Vilmos : Azt méltóztatik Bakó József t. képviselő urnak mondani, hogy fizessen a cseléd adót és akkor majd neki is lesz szavazati joga. Hát én azt állítom, hogy ha megint a czenzusra méltóztatik gondolni, hogy az általános és egyenlő titkos szavazati jog ne a. czenzustól függjön. (Mozgás és zaj.) Mert szavazati jogot kell adni mindenkinek, akár fizet adót, akár nem. De még ha a czenzushoz, vagyis adóhoz, méltóztatnának is ezt kötni, akkor is joguk volna a cselédeknek a szavazati joghoz, mert igenis, a cselédek is fizetnek adót. (Ellenmondások. J Először is konstatálni kívánom azt, hogy a cseléd ép ugy fizet véradót, mint bárki más; épen ugy kell szolgálnia három évig az államot, mint bárki másnak. Ha tehát három évig katona, akkor igenis fizet véradót. (Mozgás és zaj jobbfelöl.) Azon esetre pedig, ha az a cseléd véletlenül nem szolgál három évig mint katona, a hadmentességi dijról szóló 1880: XXVII. t.-czikk 10. §-a ugy intézkedik, hogy a mezőgazdasági cseléd tartozik évi hat korona hadmentességi adót fizetni, tehát fizet hadi adót. Az 1875: XXIX. t.-czikk, a mely a kereseti adóról intézkedik, azt a szegény cselédet azzal sújtja, hogy 2—4 koronáig terjedő évi kereseti adót fizettet vele. Tehát a mezőgazdasági cseléd igenis fizet kereseti, állami adót. Egy hang (a jobboldalon): A gazda fizeti! Mezőfi Vilmos: A gazda fizeti, de ezen kereseti adóról szóló törvény 11. §-a jogot ad a gazdának arra, hogy a cseléd béréből a kereseti adót levonhassa. (Mozgás és zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Markos Gyula: Most beszélj pupák! (Zaj.) Elnök: Kérem Markos képviselő urat, ne tessék közbeszólásokkal zavarni a képviselő urat. Mezőfi Vilmos: De nemcsak ezt fizeti a cseléd, hanem fizeti a községi adót, az egyházi adót . . . Bakó József: Egyházi adót nem fizet! Mezőfi Vilmos: Akkor nem tudom, hogy az igen t. földmivelésügyi kormány miért vette be a törvényjavaslatba, hogy a cseléd helyett ezentúl a gazda köteles fizetni a községi és egyházi adóteher felét? Ha a cseléd nem fizet egyházi adót, akkor ennek a rendelkezésnek nincsen értelme. De igenis fizet a cseléd egyházi adót, fizet községi adót, sőt még tandijat is köteles fizetni a gyermekeiért, mert ha erre nem volna köteles, akkor nem vette volna be a földmivelésügyi kormány a törvényjavaslatba azt a rendelkezést, hogy ennek felét is a gazda köteles fizetni. Hogy mennyire jók a mi törvényeink, midőn a mezőgazdasági cselédekre, ezekre a legnyomorultabb kereseti viszonyok között élő emberekre terheket raktak, azt bizonyítja a fegyveradóról szóló 1883 : XXVIII. t.-czikk, (Mozgás és zaj balfelöl.) a mely még azt is megszabja, hogy ha annak a szegény cselédnek van egy rossz egycsövű puskája, akkor évenként két koronát, ha pedig egy kétcsövű puskája van, akkor évenként négy koronát kell fizetnie. (Mozgás és zaj.)