Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-154
lbk. országos ülés 1907 május lS-án, hétfőn. 121 beleesünk abba a hibába, hogy túlságosan akarunk mindent czentralizálni, minden apró-cseprő dolgot a miniszterig akarunk felvinni. S különösen itt ebben az esetben, a hol kizárólag tisztán lokális dolgokról van szó, a hol lokális körülmények mérlegelésétől függ a döntés és a határozathozatal, azt hiszem, nincs semmi szükség arra, hogy itt is a miniszterhez vigyük a felebbezést. Hogy az illető feleknek felebbezési joguk legyen, az helyes, de azt, hogy a miniszterhez történjék a felebbezés, nem tartom helyesnek. Sokkal czélszerűbb, ha a felebbezés nem a miniszterhez, hanem az illető közigazgatási bizottsághoz vezettetik. (Helyeslés. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Thorotzkai Miklós, a pénzügyi bizottság előadója: Ennélfogva bátor vagyok a 7. §-hoz még azt a további módositást beadni, hogy a 8. sorban »a földmivelésügyi miniszterhez<< szavak helyett tétessék : »a közigazgatási bizottsághoz*. Kérem ennek a két módosításomnak elfogadását. (Helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Éber Antal! Éber Antal : T. ház ! A 7. §-nál a két bizottság között felmerült kontroverzia, — eltekintve a hatásköri kérdéstől, a melyhez hozzászólni nem akarok, — az, hogy vájjon végrehajtás alá legyenek-e vonhatók a vételárból vagy a létesítésre adott kölcsönből eredő követelések czimén ezek a gazdasági munkásházak. Ebben a részben teljesen osztom a pénzügyi bizottság igen t. előadója által kifejtetteket, mert magam is azt tartom, hogy semmiképen nem volna lehetséges, hogy ezeknek a munkásházaknak immunitását, hogy ugy mondjam, addig a fokig vigyük el, hogy még azon kölcsönök erejéig sem volna végrehajtás vezethető rájuk, a mely kölcsönök segítségével felépültek. En azonban azt gondolom, hogy a pénzügyi bizottság akkor, a mikor ezt a módositást a szakaszon eszközölte, vagy — nem tudom az összehasonlítást megtenni— restituálta az eredeti szöveget, tulaj donképen nem azt a czélt éri el, a melyet elérni akar. T. i. a szövegezésbe határozottan egy értelemzavaró hiba csúszott be. Ha a szöveget ugy fogadjuk el, a mint azt a pénzügyi bizottság javasolja, akkor tulaj donképen ennek nem az az eredménye lesz, a melyet a pénzügyi bizottság elérni óhajtott, hogy t. i. a munkásházak csakis ilyen vételárból és kölcsönből eredő követelések fejében legyenek végrehajtás alá vonhatók, másnak fejében pedig egyáltalában nem, hanem akkor igenis az volna az eredmény, hogy abban a kérdésben is, vájjon egyáltalában végrehajtás alá vonhatók-e a munkásházak, a törvényhatóság első tisztviselőjének volna döntési joga. Engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy a közigazgatási fórumoknak döntési jogát ilyen merőben jogi kérdésekre kiterjeszteni egyáltalában nem lehet, (ügy van! balfelöl.) mert a törvényhatóság első tisztviselője lehet kompetens, hogy döntsön arról, vájjon ilyen munkásház elidegenitése, vagy megterhelése czélszerű-e, hasznos-e, igen vagy KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IX. KÖTET. nem, de arra nézve, vájjon egy likvid és végrehajtható követelés arra végrehajtást nyerjen-e, s hogy az egyik nyerjen-e, a másik ne nyerjen-e, egy ilyen tisztán jogi kérdés eldöntésére egy törvényhatósági tisztviselőt, egy közigazgatási közeget alkalmasnak találni egyáltalában nem lehet. (Helyeslés.) De különben is azt gondolom, az intenczió nem is az, mert ugy vélem, hogy egész bátran kimondhatjuk,— ez összefügg szervileg az elidegenítés és terhelés tilalmával is — hogy végrehajtás alá ne lehessen egyáltalában vonni, sem az alispán engedélyével, sem a nélkül ezen munkásházakat, kivéve azon egy esetet, ha azok létesítésére adott kölcsönből, vagy az eladásnál keletkezett vételárhátralékból eredő követelések behajtásáról van szó. Ennélfogva azt vagyok bátor indítványozni, hogy ez a mondat igy szóljon (olvassa) : »Ezen idő alatt az ingatlan, a vételárból vagy a létesítésre adott kölcsönből eredő követeléseket kivéve, végrehajtás alá nem vonható és a törvényhatóság első tisztviselőjének kivételes esetekben megadható engedélye nélkül más ingatlannal nem egyesíthető, fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegeníthető, bérbe (albérletbe) nem adható«. Kérem, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: En ugy látom, hogy ez a módosítás, a melyet Éber Antal képviselő ur a 7. §. első részére nézve beadott, lényegében megegyezik a pénzügyi bizottsági előadó ur indítványával, csupán szabatosabban fejezi ki ugyanazt az eszmét. (Helyeslés.) Ennélfogva ehhez a módosításhoz hozzájárulok. A mi már most a pénzügyi bizottság előadójának módosítását illeti a hatásköri kérdésre nézve, itt eltérés van a munkásügyi és a pénzügyi bizottság álláspontja között, t. i. az előbbi a földmivelésügyi minisztert kívánja, mint felebbezési fórumot, az utóbbi pedig a közigazgatási bizottságot. Hát ebben a kérdésben méltóztassék legjobb belátásuk szerint dönteni, én álláspontot nem foglalok. Elnök : Az előadó urak kivannak szólni. Gr. Thorotzkai Miklós, a pénzügyi bizottság előadója : Éber Antal képviselő ur módosítására vonatkozólag kijelentem, hogy miután az sokkal inkább megfelel annak a czélnak, melyet a pénzügyi bizottság el akar érni, hozzájárulok az ő szövegezéséhez és ezért azt a módositást, a melyet a 7. §. első részéhez beadtam, visszavonom. Ifj. Madarász József, a munkásügyi bizottság előadója : A 7. szakasz tekintetében a pénzügyi bizottság előadójának első módosításához indokainál fogva hozzájárulok. (Felkiáltások : Éber Antaléhoz !) Igen, az Éber Antal képviselő ur által j avasolt stiláris módosítással. Ellenben fentartom a munkásügyi bizottság részéről ajánlott azt a szövegezést, hogy a földmivelésügyi miniszterhez lehessen felebbezni a közigazgatási hatóság első tisztviselőjének határozata ellen, a mennyiben itt nem lokális viszonyokról van szó, hanem általános, országos érdekű dol16