Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-154

120 loí. országos ülés 19( rint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Hammersberg László jegyző (olvassa az 5. %-t). Éber Antal! Éber Antal: T. képviselőház ! Ugyanabból a szempontból, mint előbb a 3. §-nál, bátor vagyok itt is az 5. §-nál felszólalni, nevezetesen a szakasz 2. bekezdésére vonatkozólag, a mely az adómentességet foglalja magában, azonban ugy szabályozza a kérdést, hogy egyszerűen csak azt mondja, hogy : törvényhatóságok vagy községek által eladott ingatlanok vételárhátraléka, vagy az általuk nyújtott kölcsönök után járó kamatok a tőkekamat- és járadékadó alól mentesek«. Én azt gondolom, t. képviselőház, hogy ez sem a jelenlegi adórendszer szempontjából nem kielégítő, sem pedig a jövőre nézve nem nyújt elegendő biztosítékot. A jelen szempontjából abból a körülményből indulok ki, hogy a tőkekamatés járadékadó után jár még törvényeink szerint az általános jövedelmi pótadó, járhatna a törvényhatósági és községi pótadó, a melyek alól a felmentést ez a törvényszakasz magában nem foglalja. Azt hiszem, figyelembe kell venni e tekintetben azt, hogy azok a törvények, a melyek más tekintetben és más jövedelmeknél szintén a tőkekamatadó alá eső jövedelmek számára az adómentességet biztosították, igy nevezetesen pl. az 1889 : III. t.-czikk, a mely a záloglevelekből eredő jövedelem számára biztosította az adómentességet, kifejezetten meghatározták azt, hogy mentesek a tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó, ugy minden más adó alól. En azt gondolnám, hogy itt is mindenesetre, miután — mondom — a pénzügyi hatóságok értelmezésével állunk szemben, a mely értelmezés mindig inkább abban az irányban fog természetszerűleg haladni, hogy adó alá vonjon valamit, a mi nincs kifejezetten kivonva az adó alól, egész általánosan • meg kellene adni az adómentességet. Ennélfogva bátor vagyok tisztelettel beterjesztem azt az indítványt, hogy a második bekezdés ezen kitétele helyett: »tőkekamat- és járadékadó alól mentesek«, tétessék: »minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek«. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. kéjjviselőház! Van szerencsém kijelenteni, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértve, hozzájárulok ehhez az indítványhoz. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Elsősorban kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §. meg nem támadott részét a munkásügyi bizottság, szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Éber Antal képviselő ur a második bekezdéshez azt a módositványt nyújtotta be, hogy azon szavak helyett: »tőkekamat- és járadékadó alól május 13-án, hétfőn. mentesek«, tétessék: »minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek*. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §. eredeti szövegét elfogadni szemben Éber Antal képviselő ur módosításával ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a képviselőház nem fogadja el az eredeti szöveget, hanem elfogadja Éber Antal képviselő ur módosítását. Következik a 6. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 6. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kiyán, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 6. §-t változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 7. %-t). Elnök: A pénzügyi bizottság előadója kivan szólni. Gr. Thorotzkai Miklós, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház ! A törvényjavaslat 7. §-a a munkásügyi bizottság szövegezése szerint egyebek mellett arra nézve is intézkedik, hogy a munkásház és az ahhoz tartozó telek végrehajtás alá egyáltalában nem vonható, tekintet nélkül arra, hogy honnan származnak azok a követelések, melyek miatt a végrehajtás el volna rendelendő, kivéve, ha a törvényhatóság első tisztviselője erre nézve engedélyt ad. A miniszter ur által benyújtott eredeti szövegben itt egy kivétel volt, a mennyiben a végrehajtás alá vonás meg volt engedve abban az esetben, ha a követelés a vételárból, vagy a létesítésre adott kölcsönből származott. A pénzügyi bizottság nézete az, hogy abban az esetben, ha a munkásügyi bizottság szövegezését fogadnók el, azon veszélynek volnánk kitéve, hogy nagyon megnehezitenők, majdnem lehetetlenné tennők a munkásházak létesítését. Ugyanis, ha nem volna végrehajtás alá vonható a telek és a ház azért a követelésért, mely annak létesítéséből származik, a vállalkozó törvényhatóság egész rizikójával szemben semmi más biztosíték nem állana fenn, mint a kormány által adott bizonyos hányada annak a törlesztési összegnek, a melyet évenként a kölcsönért fizetni kell, ugy hogy egyáltalában nem volna arányban azzal a koczkázattal, melyet a községnek vagy törvényhatóságnak viselnie kell. A pénzügyi bizottság ennélfogva szükségesnek tartotta a miniszter ur által megállapított eredeti szöveg visszaállitását és ennek folytán bátor vagyok indítványozni, hogy a 7. §. 7-ik sorába a »végrehajtás« szó elé vétessék fel a következő szöveg (olvassa) : »kivéve a vételárból, vagy a létesítésre adott kölcsönből eredő követeléseket«. (Helyeslés.) Ezen kivül van még egy megjegyzésem a 7. §-t illetőleg. Ugyanis a munkásügyi bizottság a szakasz végére felvette azt az intézkedést, hogy a törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen a földmivelésügyi miniszterhez lehet felebbezni. Én azt tartom, hogy nálunk minduntalan