Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-131

22 131. országos ülés 1907 gon minden faj kultúráját íejleszteni«, és ugyanakkor mondotta ő, hogy : »Mi magyarok fogjuk Európának bemutatni és bebizonyítani, hogy mi az a harmonikus kultura«. Méltóztassék elolvasni az ő iratait és ott fogják találni az ő eszméjét. Azt kérdem, t. ház, hogy Deák Ferencz és Eötvös József miért cselekedtek igy ? Kell hogy egy fontos kérdéssel mindnyájan tisztában legyünk és csak akkor, ha e kérdéssel tisztában leszünk, fejleszthetjük Magyarországon a kultúrát. A főkérdés az, t. ház, hogy vájjon Magyarország a nyugati államok jellegével vagy a keleti államok jellegével bir-e. Én azt hiszem, sőt meg vagyok győződve és meg van győződve minden magyar ember, a ki Magyarország történelmét tanulmányozta, arról, hogy Magyarország a keleti államok jellegével bir. Ezt bizonyitja egész Magyarország történelme. (Mozgás és ellenmondás balfelöl.) Méltóztassék csak türelemmel lenni; én ezt bebizonyíthatom, mert nem a légből kaptam ezt az állításomat. (Mozgás a baloldalon. Halljuk ! a nemzetiségiek padjain.) Nyugat-Európában, a hol homogén, valódi nemzeti államok vannak ; a hol az ethikai határok fedezik a geográfiai határokat, egészen más fogalmakat táplálnak arról, hogy mi az állam és mi a nemzet. Bozóky Árpád : Például Poroszországban ! Polit Mihály: Nyugat-Európában a nemzet fogalma egy az államisággal, holott a keleti államokban a nemzet a faj. (Ellenmondások a baloldalon.) Be fogom ezt bizonyítani, t. ház, és legyen szabad csak arra utalnom, hogy minő a jellege a mai Törökországnak. Törökország a mai napon is hatalmas birodalom, hatalmas állam . . . Egy hang (balfelől) : Beteg ember! Polit Mihály : . . . legalább hatalmasabb, mint Magyarország, mert hát Magyarország azon kapcsolatnál fogva, a melyben Ausztriával áll, nem bir egy független állam jellegével, (ügy van! jobbfelól.) Én azt mondom, hogy az az ország, a melynek nincs külügye, nincs hadügye, nincs pénzügye, (ügy van! jobbfelől.) nincs gazdasági függetlensége : nem bírhat egy igazi állam kvalifikácziójával, hanem csak bizonyos széles autonómiával. (Mozgás a baloldalon.) Tudjuk, hogy Törökországnak is van államisága, de azért Törökországban képtelenség, abszurdum volna azt^mondani, hogy a Törökországban lévő összes fajok törökök. Ez a felfogás uralkodik nálunk, a mely ellentétben áll Magyarország történelmével, hogy t. i. itt az államiságot felcserélik a fajjal. Törökországban a török nyelv mondja meg, mi a faj, ez a milet. Ott van örmény, görög és bolgár milet és az utolsó időben van szerb milet is. Maczedóniában szerb püspökök és metropoliták vannak és a románok most igyekeznek azon, hogy román püspökök is legyenek, hogy legyen milet. Ha a török állam elismer valakit mint nemzetet akkor köteles azt az állami lajstromba bevezetni, a minek az a következménye, hogy az áUamnak április 4-én, csütörtökön. nem szabad beleavatkoznia a felekezeti autonómiába és nemcsak az egyházba, hanem az iskolákba és több más dologba sem, mint pl. az öregség kérdésében. A mikor én Konstantinápolyban voltam, tapasztaltam, hogy az ökuménai pátriárka a portával, a nagyvezérrel ép ugy, mint egy európai követség, jegyzékkulcscsal szokott levelezni. Milyen volt a fejlődés Magyarországon? Megvolt-e az, a mi mai napon van? Tudjuk, hogy benne van a történelemben ez a kifejezés : natio Rasciana, gens rasciana, natio Sachsiana. A szászok tehát századokon át mint náczió szerepeltek a történelemben és volt nekik nemzeti egyetemük, (Zaj.) Magyarország ma is a keleti államok jellegével bir, mert benne a románoknak is van nemzetegyházi autonómiájuk, a szerbeknek van nemzetegyházi kongresszusuk, van szerb nemzeti kongresszusi választmányuk, vannak szerb nemzeti egyházi alapok és alapítványok. (Zaj.) Ha valaki ma a szerb alapokat és alapítványokat perli, az köteles a törvények értelmében ezen kifejezéseket használni, mert különben a bíró nem hozhat ítéletet, nem lévén megnevezve az alperes; ha pedig a biró hibás ítéletet hoz, az nem lesz végrehajtható. Mindezzel csak azt akartam bizonyítani, hogy Magyarország nem a nyugati, hanem a keleti államok jellegével bir, s hogy a magyar állam századokon át mindenkor respektálta a felekezeteket és a különböző fajokat. Hiszen mi szerbek patakokként ontottuk vérünket, hogy nyelvünket, hazánkat, hitfelekezetünket megvédelmezzük. Eitner Zsigmond : Szenttamásnál! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polit Mihály: A római császároktól és a magyar királyoktól kiváltságokat kaptunk, a melyekben biztosították részünkre a felekezeti autonómiát, s a melyek értelmében szabadon választhatjuk egyházi főnökünket ; biztosítva van az iskolai autonómia az 1790/91. évi törvénynyel, az 1818. évi XX. t.-czikkel és főképen biztosítva van a szerbeknek és a románoknak az 1868. évi XLIV. t.-cz. 9. §-a által. Ez, t. ház, nem valami olyan mellékes törvényczikk ; én ezt valódi alaptörvénynek tekintem, a melyet nem lehet és nem szabad — hogy ugy mondjam — egy viczinális vasútról rendelkező törvénynyel összehasonlítani. T. ház ! Mondom, igen nagy különbségek forognak itt fenn, mert Magyarország államférfiai mindig azon az állásponton voltak, hogy a különféle fajokat és nemzetiségeket kímélni kell, s tudjuk, hogy Szent István is ezt a tanácsot adta fiának. És ha ez áll, t. ház. akkor nagyon csodálkozom, hogy olyan lángeszű férfiú, mint a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, (Felkiáltások a baloldalon : Éljen Apponyi! Éljenzés.) a kinek híre nemcsak Európában, de Amerikában is elterjedt, ismerve Magyarország történetét és tudva azt, hogy nálunk a felekezetek, a nemzetiségek és a fajok egészen más viszonyban vannak egymással, mint Nyugat-Európa más államaiban, egy ilyen