Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-133

72 133. országos ülés 1907 á időben nagyon is strikte kezeli az igen t. elnök ur a házszabályokat. (Nagy zaj. Felkiáltások balfelól: Rendre ! Rendre!) Elnök : Én a házszabályokat másképen, mint nagyon szigorúan nem kezelhetem. Erre tettem fogadalmat akkor, mikor ezt a helyet elfoglaltam. (Elénk éljenzés és taps.) Ha a házszabályokat nem kezelném minden párttal és minden egyénnel szemben válogatás nélkül egyformán szigorúan, akkor nem volnék méltó a képviselőház bizalmára. (Elénk helyeslés és éljenzés.) Azért pedig, mert . vitatkozott az elnökkel a t. képviselő ur, a képviselő urat rendreutasítom. (Elénk helyeslés.) Vajda Sándor: Távol áll tőlem, hogy vitat- | kozzam a t. elnök úrral, nem ez az én intencz'.óm. • Konstatálni kivánom, hogy ez nemcsak a mi szó- • nokainkkal, hanem más szónokokkal is történik. Ez a törvényjavaslat, mely napirenden van, i mely minket nemzetiségieket. . . Elnök: Nem engedhetem, hogy a képviselő ur eltérjen attól, a mihez szót kért. A képviselő ur a házszabályokra való hivatkozással kért szót; nem engedhetem meg, hogy a vitát most tovább : folytassa más czimen, és ha igy fog eljárni, meg fogom vonni tőle a szót. (Elénk helyeslés.) Gr. Batthyány Tivadar : Terrorizálni akarnak, mint a szoozialisták. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Vajda Sándor: Csak azt szeretném konstatálni, hogy ma nem tudjuk, mikor nem térünk el a tárgytól és mikor térünk el. Mert az én felfogásom szerint, mikor általános vita van, akkor nekem jogomban kell, hogy álljon, hogy azt a tárgyat megvilágíthassam bárminő természetű példákkal, legyen az akár a világtörténelem, akár a természettudomány, akár a mathematika köréből való, a hogy azt jónak látom, hogy meggyőzhes- • sem a t. házat felfogásom helyességéről. (Zaj.) Posgay Miklós: Az oláh bocskor leírásával! Vajda Sándor: Tehát azt kérném konstatálni a házszabályokból, meddig szabad eltérni, szabad-e vagy nem szabad . . . Elnök : Bocsánatot kérek, ez teljesen az elnöknek jogköréhez tartozik. Ha a ház azt találja, hogy a képviselőház elnöke ezt a jogkört túllépi, nem egy módja van arra, hogy az elnökkel szemben a maga bizalmatlanságának adjon kifejezést, (Ugy van ! ügy van !) hogy eltávolitsa erről a helyről azt az elnököt, a ki nem tárgyilagosan, nem pártatlanul kezeli a házszabályokat. (Elénk éljenzés és taps.) Azt pedig, hogy nekem jogom volt-e figyelmeztetni az előtte szóló képviselő urat arra, hogy ne térjen el a tárgytól, vita tárgyává tenni nem engedem, és minthogy már figyelmeztettem rá a képviselő urat, megvonom tőle a szót. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Maniu Gyula : Kérek szót! (Zaj.) Elnök : Milyen czimen? Maniu Gyula: A házszabályok 215. §-ához. (Folytonos zaj.) április 6-án, szombaton. T. ház ! Ahhoz kivánok szót emelni, vájjon a ház szabályai helyesen alkalmaztatnak-e vagy nem. Engedelmet kérek, nagyon fájna nekem és nagyon bántana, ha ezen felszólalásom az akadékoskodásnak látszatával birna. (Zaj és derültség.) Távol áll ez tőlem, de engedjék meg nekem önök, és engedje meg a t. ház, hogy ebben a perczben a házszabályok és a szólásszabadság ügyvédjének tekintsem magamat, a midőn szót emelek a tekintetben, hogy a ház szabályai strikte, szigorúan, : igazságosan, a szólásszabadság követelményeinek megfelelőleg alkalmaztassanak. (Zaj.) Én vagyok az első, a ki minden hátsó gondolat nélkül, teljes tisztelettel, teljes elismeréssel viseltetem az igen t. elnök ur eljárása, személye és azon mód iránt, a melylyel a házszabályokat kezeli. Azonban mindnyájan emberek vagyunk, és i habár a ház elnöke magasan felettünk áll, mégis ő : is ember, ennek következtében ő is tévedhet, és nem az elnök szuverén, hanem a ház szuverén. Ennek következtében, mint ennek a háznak szerény tagja, ezen ház szuverenitásának egyik igény: telén, de mégis egy kis porczikája, ugy gondolom, jogomban és szabadságomban áll azt vita tárgyává tenni, vájjon az igen t. elnök ur . . . Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, a házszabályok 222. §-a azt mondja : »Az elnök által tett figyelmeztetés vagy rendreutasitás ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad.« (Helyeslés.) Érre figyelmeztetem a képviselő urat, és ha tovább is azon mederben fog szólni, a melyben megkezdette felszólalását, meg fogom tőle vonni a szót, (Elénk helyeslés és taps.) mert kötelességem a házszabályok 222. §-ának érvényt szerezni. (Elénk helyeslés.) Maniu Gyula: Tudom a házszabályoknak azon intézkedését, ennek következtében nem is teszem szó tárgyává az igen t. elnök ur rendreutasitását, sem figyelmeztetését. Az előtt én is és pártom minden tagja tisztelettel meghajlik. Azt kivánom azonban szó tárgyává tenni, hogy vájjon egy beszéd alkalmával és egy beszéd terjedelmében joga van-e a házszabályok helyes alkalmazása álapján és helyes alkalmazása mellett kitérni példákra a fenforgó tárgynak az illusztrálására és joga van-e az illető szónoknak czitátumokkal élni olyan nyelven is, a melyet a t. elnök ur vagy nem ért, vagy nem hall. (Zaj.) Elnök : Bocsánatot kérek, én azt egyáltalán nem kifogásoltam, hogy Popovics György képviselő ur idegen nyelven czitált. (Helyeslés. Igaz ! Ugy van l) Én csak azt akartam tudni, miből czitál, mert ezt tudnom kellett, és mert különben • is onnan a terem szélső részéről igen rosszul hangzik a szó az elnöki emelvényig és nem hallottam tökéletesen a szavait. A núdőn a képviselő ur megmondotta, hogy miből czitál és megértettem, hogy mit czitál, (Élénk helyeslés.) az ellen, hogy czitál, egy szóval sem tettem kifogást. Én akkor szólitottam fel és figyelmeztettem a t. képviselő urat, a mikor elkalandozott a történelemben oly tárgyakra, a melyek a tárgyalás alatt lévő törvény-