Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-147
lhl. országos älés 1907 április 2í-én, szerdán. 433 hogy t. képviselőtársamnak ezen módositványa elfogadtassák és ilyen értelemben ezzel a két módosítással kérem a szakaszt elfogadni. (Helyeslés.) Ártim Mihály (szólásra jelentkezik). Elnök: Milyen czimen kivan a képviselő ur szólani ? Ártim Mihály: Félreértett szavaim megmagyarázása czimén. Tegnapi beszédemben nagyon is világosan körvonaloztam álláspontomat, támaszkodva az 1848 : XX. törvényczikkre, és ezt abban a reményben tettem, hogy a 48-as és függetlenségi párt és a t. kultuszminiszter ur mint függetlenségi és 48-as párti ember ezt el is fogadja. (Derültség.) Elnök: Következik a szavazás. A 21. §. a maga egészében Ártim Mihály elleninditványával és Damián Vazul törlési indítványával lett megtámadva, ennélfogva ugy szándékozom feltenni a kérdést, méltóztatik-e a 21. §-t elfogadni, szemben Ártim Mihály elleninditványával és Damián Vazul törlési indítványával. Természetesen a háznak fenmarad külön elhatározási joga a benyújtott módosítások iránt, ha már magára a 21. §-ra határozott a maga egészében. Jó lesz tehát a képviselőháznak azok felett a módosítások felett azután külön határozni. Méltóztatnak belenyugodni, hogy a kérdést így tegyem fel? (Igen!) Kérdem a t. házat; méltóztatik-e a 21. §-t elfogadni szemben Ártim Mihály elleninditványával és Damián Vazul törlési indítványával, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a 21- §-t elfogadta szemben Ártim Mihály elleninditványával és Damián Vazul törlési indítványával. Ennélfogva Ártim Mihály ellenindítványa és Damián Vazul törlési indítványa elesnek. Most felteszem a kérdést: méltóztatik-e a 21. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 21. §. meg nem támadott részét változatlanul elfogadja a közoktatásügyi ós pénzügyi bizottság szövegezése szerint. A második bekezdéshez több módositvány adatott be. Elsősorban Goldis László képviselő ur azt indítványozza, hogy a második bekezdés negyedik sorában »30« helyett tétessék: »60«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Goldis László t. képviselő ur ezen módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház Goldis László képviselő ur ezen módositvány át elfogadja. Goldis László képviselő ur ugyancsak a második bekezdéshez a következő módosítást hozza javaslatba. Kérem felolvasni. KÉPVU, NAPLÓ, 1906 —1911. VIII, KÖTET, Hammersberg László jegyző (olvassa a módositványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 21. §. második bekezdését, szemben Goldis László képviselő urnak most felolvasott módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a második bekezdést, szemben Goldis László képviselő urnak most felolvasott módosításával, elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem azokat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem tehát, hogy a kéjjviselőház a második bekezdést változatlanul fogadja el, szemben Goldis László képviselő urnak most felolvasott módosításával. Most még Csernoch János képviselő urnak van egy módosítása, a mely a második bekezdés végére toldást hoz javaslatba. Méltóztatnak kívánni, hogy felolvastassák ez a módosítás ? (Igen! Nem!) Tessék felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Kérdem a t. házat: méltőztatik-e Csernoch János kéjaviselő urnak most felolvasott toldását a 21. §. második bekezdéséhez elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kéjjviselőház elfogadja Csernoch János kéjiviselő urnak módosítását. Következik a 22. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 22. §-t). Elnök : Az első szó az előadót illeti. Vertán Endre előadó: T. ház! Sajtóhiba kiigazítására teszek javaslatot. Az utolsó bekezdésben »a jelen szakasz e) pontjában« helyett: »a jelen szakasz c) pontjában« teendő; t. i. az utolsó bekezdésben a c) pontra történik hivatkozás, és sajtóhibából mondatott helyette az e) pont. Magára a szakaszra nézve szabad legyen megjegyeznem, hogy ez a községi iskolai tanítókról szól, kiknek fegy r elmi rendje az állami iskolai tanítókéval a múltban is egyenlő volt. Ez a szakasz tehát fedi az állami iskolai alkalmazottakról szóló törvény r ben megállapított elveket, kivétel csak annyiban van, hogy itt arról van szó, hogy a fegyelmi eljárás feljelentésre vagy hivatalból indítandó meg. Ugyanazt a fogalmat fedi mint amannál, csakhogy ott ugy van kifejezve: hivatalból, vagy a nélkül, a mibe esetleg bele lehetne magyarázni, hogy névtelen feljelentés alapján is megindítható a fegyelmi eljárás. A bizottság tehát valamivel világosabban szövegezte ezt, hogy hivatalból — és nem esetleg névtelen feljelentésre — is tehető a fegyelmi eljárás folyamatba. Az utolsó bekezdés is uj, mert ki van mondva, hogy a fegyelmi eljárás során hozott ítéletben kimondandó, hogy a mennyiben ezen szakasz c) pontjában irt fegyelmi vétség miatt
