Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-146
Ií6. országos ülés 1907 április 23-án, kedden. 405 Elnök: Ki következik szólásra? Raisz Aladár jegyző: Goldis László! Goldis László: T. ház! Igen röviden fogom ezen szakasznál teendő módosításomat okadatolni. Nem. akarok reflektálni az előttem szóló t. képviselőtársamnak motívumaira, szerettem volna azonban kiterjeszkedni az igen t. kultuszminiszter urnak az előbbeni szakasznál tett argumentácziójára, de ezt sem teszem, hanem röviden csak jelzem, hogy ugy Okolicsányi t. képviselőtársam hivatkozása Romániára, mint a t. kultuszminiszter ur hivatkozása Amerikára nem talál. Mert ngy Romániában, mint Amerikában a viszonyok egészen mások, a mint tegnapelőtt mondtam, similitudo claudicat, sántit a hasonlat. Nem lehet egyforma szabályt érvényesíteni minden országra nézve, a mint ezt az általános vita alkalmával kimutattam, hivatkozva Európa több államára, a hol hasonló viszonyok vannak, mint Magyarországon, és elmondtam, hogy Belgiumban, Svájczban ép ugy van rendezve a népiskolákra vonatkozó tanügy, mint azt mi kívánatosnak mondtuk. De ezekre a dolgokra nem akarok most kiterjeszkedni. Csak arra kérem a t. házat, méltóztassék e szakasznál elfogadni a t. közoktatásügyi miniszter ur javaslatának szövegezését, t. i. hogy ott, a hol arról van szó, mily mértékben követelik a magyar nyelv ismeretét, tétessék az eredeti szöveg ugy, a mint a miniszteri javaslatban volt benne, t. i. hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek az ő életczéljainak megfelelően gondolatait magyarul érthetően tudja kifejezni.Eztsokkalpedagógusabbnak tartom, mert egyáltalán azt követelni valakitől, hogy gondolatait kifejezze, oly tágterű követelés, a melynek alig lehet eleget tenni. Először is, hogy gondolatait kifejezze az ember, ahhoz mindenesetre szükséges, hogy gondolatai legyenek. Zakariás János: Népiskolai színvonalon. Goldis László: És minden embernek olyan gondolatai vannak, a melyek az ő életczéljainak megfelelnek. Matematikusnak matematikus gondolatai vannak és én fogadást ajánlok, hogy igen művelt, képzett emberek a matematika köréből vett gondolatokat nem képesek kifejezni. Most már attól az elemi iskolát végzett gyermektől mást követelni, mint hogy az ő életczéljainak megfelelő gondolatait magyarul tudja kifejezni, épen nem világos; sokkal világosabb, határozottabb, preczizebb, pedagógusabb az a körülirása a magyar nyelvtudás mértékének, sokkal jobb kifejezés, a mely az eredeti miniszteri javaslatban található. Azért röviden ajánlom a t. háznak, méltóztassék elfogadni azt a javaslatot, hogy az eredeti szöveget állítsuk helyre, és itt a »gyermek« szó után tétessenek e szavak: »az ő életczéljainak megfelelőleg;« ugy hogy azután a mondat így fog hangzani: »A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállajntott tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek az ő életczéljainak megfelelő gondolatait magyarul érthetően ki tudja fejezni.« Elnök: Ki következik? Hammersberg László jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányi László: T. ház! Tegnap, a mikor a 18. §-hoz szóltam, bejelentettem, hogy a 19. §-hoz módosítást szándékozom benyújtani, a melylyel tulajdonképen nem kívánok semmi más czélt elérni, csak bizonyos meghatározott irányt szabni arra nézve, hogy egyes tantárgyaknak a tanítása közben és tanítása által a magyar nyelvet a népiskola növendékei gyakorlatilag elsajátítsák. A magyar nyelv gyakorlati megtanulásának eredményét kívánom tehát ezzel a javaslattal biztosítani. Épen ezért nem indokolom javaslatomat hosszasabban; hiszen az erre vonatkozó indokolást tulajdonképen a 18. §-nál már elmondtam. Módosításom így szól (olvassa): »A 19. §. végére uj bekezdésképen tétessék : Ezen czélból a magyar nyelv és a számtan tanításánál tannyelvül a magyar nyelv alkalmazandó a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott tanterv szerint.« (Helyeslés.) Elnök: Ki következik? Raisz Aladár jegyző: Musitzky Döme! Musitzky Döme: T. ház! A jelen szakaszban tárgyalt kérdés egyik legfontosabb kérdés, a melyet a napirenden levő törvényjavaslat megoldani akar, vagyis a magyar nyelvnek tanítása a néjriskolákban. Ezen fontos kérdéssel a magyar törvényhozás már több ízben foglalkozott, különösen az 1879. évi XVIII. t.-czikk megalkotása alkalmával. A magyar törvényhozás jelen stádiumában res judicataként áll, hogy a magyar nyelv az összes népiskolákban tanítandó. A napirenden lévő törvényjavaslat — a mint a miniszteii indokolásból világosan kitetszik — épen ezen törvényczikknek végrehajtását czélozza, és épen azért nagyon fontos megvizsgálni ós megvitatni azt a kérdést, hogy a napirenden lévő törvényjavaslat összhangban áll-e a végrehajtani akart törvényczikkel. Természetes, hogy ezen összhangnak fenn kellene állania, mert különben a törvény végrehajtásának czime alatt tulajdonkép egy fontos novelláris módosítás eszközöltetnék, a mit pedig a napirenden lévő törvényjavaslat eszközölni nem akar, kivéve a végrehajtani kivánt törvényczikk 4. §-ának utolsó bekezdését. Az 1879. évi