Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-146

404 246. országos ülés 1U07 április 23-án, kedden. Árpád képviselő ur elleninditványát Vlád Aurél képviselő ur elleninditványával. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevésébe belenyugodni, igen vagy nem ? (Igen!) Ilyen módon fogom tebát feltenni a kérdést. Természetesen meg kell jegyeznem, hogy a módosítások felett akkor fog dönteni a ház, ha a 18. §, a ház által elvileg el fog fogadtatni. Azon esetben, ha a 18. §-t elvileg sem méltóztatnának elfogadni, természetes, hogy a 18. §-hoz benyújtott módosításokat is elesetteknek fog kelleni nyilvánítanom. Kérdem tehát a t. Lázat, méltóztatik-e a 18. §-t, szemben Bozóky Árpád és Vlád Aurél képviselő urak elleninditványaival változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a 18. §-t változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a 18. §-t Bozóky Árpád és Vlád Aurél képviselő urak elleninditványaival szemben , változatlanul elfogadta, s ennélfogva Bozóky Árpád és Vlád Aurél képviselő urak elleninditványai elesnek. (Mozgás.) Csendet kérek! A 18. §-nak második és utolsó bekezdése nem támadtatott meg, elsősorban tehát a szakasz meg nem támadott részét fogom szavazás alá bocsátani. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 18. §. meg nem támadott részét a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a 18. §. meg nem támadott részét a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadta. Az első bekezdéssel szemben három módosítás nyújtatott be: Goldis László és Nagy Dezső képviselő urak módosításai a második mondatra vonatkoznak. Goldis László képviselő ur azonkívül még az első bekezdés harmadik mondatával szemben is nyújtott be elleninditványt. Azt hiszem, hogy elsősorban az eredeti szövegre kell feltennem a kérdést, a mint azt a házszabályok elrendelik. Kérdeznem kell tehát a t. házat, móltóztatnak-e a 18. §. első bekezdését szemben Nagy Dezső és Goldis László képviselő urak elleninditványaival változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a képviselőház nem tartja fenn az eredeti szöveget. Most Goldis László és Nagy Dezső képviselő urak indítványait szembe fogom egymással állítani. (Helyeslés.) Méltóztatnak kívánni, hogy ezen indítványok felolvastassanak ? (Nem !) Ha ezt nem méltóztatnak kívánni, akkor kérdem a t. házat, méltóztatik-e Nagy Dezső képviselő ur módosítását, szemben Goldis László képviselő ur módosításával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház Nagy Dezső képviselő ur módosítását elfogadja, s ennélfogva Goldis László képviselő ur módosítása elesik. Goldis László képviselő ur a 18. §. első bekezdésének harmadik mondatát kihagyatni kéri. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 18. §. első bekezdésének harmadik mondatát, szemben Goldis László képviselő ur kihagyási indítványával megszavazni, igen vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a képviselőház a 18. §. első bekezdésének harmadik mondatát Goldis László képviselő ur törlési indítványával szemben változatlanul megszavazza. Goldis László képviselő ur azon javaslata következik szavazásra, hogy a 18. §. harmadik bekezdése hagyassák ki. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 18. §. harmadik bekezdését Goldis László képviselő ur indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 19. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni. Hammersberg László jegyző: Zakariás János! Zakariás János: T. ház! A 19. §. a magyar nyelv tanításának eredményét akarja öszszegezni, mintegy az év végével, illetőleg az év eredménye gyanánt, és ezen tanítási eredményt azzal jelöli meg, hogy a magyar nyelv oktatásának végczélja, hogy a magyar anyanyelvű gyermek gondolatait magyarul, érthetően ki tudja fejezni. Ez a körülírás, t. ház, bizonyos tekintetben a múlttal szemben, ha nem is visszaesést, de mindenesetre stagnálást jelent, mert már az 1879-ik évi népoktatási törvény végrebajtásáról szóló utasításban világosan ki van mondva az a követelmény, hogy az oktatás eredményének annak kell lennie, hogy a gyermek magyarul folyékonyan irni, olvasni és számolni tudjon. Lényegileg a 19. §. ugyanezt akarja, de — különösen abban a vonatkozásában, hogy a gondolatoknak magyarul, érthetően való kifejezése tekintetében nem állapítja meg azt, hogy vájjon ezt csak szóban követeli-e meg vagy írásban is — nem elégséges, tökéletlen. Már pedig az elemi oktatástól, a mely leginkább az irás-olvasás megtanulására irányul, el lehet és el kell várni azt az eredményt, hogy a gyermeket ne csak beszélni, hanem irni is megtanítsa magyar nyelven. Épen ezért bővebb indokolás nélkül, mivel meg vagyok győződve arról, hogy a törvényjavaslatban kifejezésre jutó gondolattal egyezik az, a mit én akarok, azt indítványozom, hogy az utolsó sorba az után a szó után: ^gondolatait magyarul*, tétessék: »élőszóval és irásban«, azután következik: »érthetően tudja kifejezni.« (Helyeslés.)