Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-146
Ií6. országos ülés 1907 április 23-án, kedden. 403 legalább elemeire tanittassék és hogy a tanításra képesített egyénektől nyerjen oktatást.« Nos hát mindenütt, széles e világon elismert igazság az, bogy a bol az országban többnyelvűség létezik és a bol államnyelv létezik, akár intézményszerűleg, akár törvényes alapon, akárcsak mint az Amerikában kifejlődött a történetből és a társadalmi szükségességek alapján: ennek az egységesítő nyelvnek tanítása, ennek az egységesítő nyelvnek ismeretébe való bevezetése minden állampolgárnak az elemi oktatás egyik előfeltétele. T. képviselőház! Szintén a közoktatási bizottság által beszúrt azon intézkedést, hogy az összes elemi népiskolák ismétlő tanfolyamaiban a tanítás nyelve a magyar, én elvileg teljesen indokoltnak tartom, mert ez. mintegy próbája annak, hogy a hat tanfolyamu mindennapi iskolában a magyarnyelvű oktatás elérte-e a kellő eredményt, és egyszersmind mód arra, hogy az ott szerzett nyelvismeretek hamar el ne párologjanak. Azt én belátom, hogy ez az intézkedés a maga teljes szigorában rögtön érvényesíthető nem lesz, ámbár senki jogi sérelemről nem panaszkodhatnék, hogyha rögtön egész szigorában érvényesitenők, mert az a törvény, a mely szerint a magyar nyelvnek oktatása az iskolákban kötelező, már 27 esztendő óta áll fenn, tehát az egyetlen indoknak, a mely miatt az eddig mutatkozó eredménytelenséggel szemben az átmeneti időben egy bizonyos elnézést lehet tanúsítani, ott van, hogy ez az eredménytelenségnem kizárólag az iskolafentartóknak, legkevésbbé pedig azok kisebb közegeinek a hibája, hanem hogy, igen nagyrészt a kormányzásnak vagy magának a törvényhozásnak hibájából is ered, (ügy van ! ügy van! a jobb- és a baloldalon.) a mely törvényhozás kimondotta az elvet, de az elvnek kellő végrehajtására nézve még a törvényes alapot és a törvényes eszközöket sem adta meg a kormányoknak, a kormányok pedig, kellő eszközök .hiányában, nem tudtak kellő eredményeket elérni. Ez az egyedüli indok, a mely miatt én nem tartanám méltányosnak, hogy ezen eddigi eredménytelenségnek összes következményei most egyszerre rázúduljanak, különösen az eddig iskolát végzett gyermekekre, s azért ezen intézkedés végrehajtásában igenis erre a helyzetre méltányos tekintettel leszek, egy bizonyos, nem hosszú átmeneti időn át. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) De magát az intézkedést azért jelentem be előre a t. háznak, mert utólagos lazaságokat a végrehajtásban kizártnak akarok tartani. A hol tehát ilyen aggodalom van, most tisztázzuk a dolgot és most fejezzük ki azt. De magát az elvi intézkedést az előbb említett szempontból indokoltnak és helyén valónak tartom, azért hozzájárultam a közoktatási bizottságban és hozzájárulok most is. (Elénk helyeslés.) Mindent összefoglalva, t. ház, azt hiszem, hogy ez a szakasz legkevésbbé adhat okot panaszra bárkinek ebben az országban, legkevésbbé adhat alkalmat aggodalomra bárkinek, a ki az állami egységnek és a magyar nemzeti állam elméletének tudatában él és ennek alapján áll. Ez a szakasz kifejezésre juttatja a törvényjavaslatnak egyik alapgondolatát, és azért kérem azt elfogadni azzal a módosítással, a melyet Nagy Dezső t. barátom hozzá beadott. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Nagy Ferencz: T. ház! Elnök: Milyen czimen kíván szólni a képviselő ur? Nagy Ferencz: Csak azt akarom bejelenteni, hogy miután az az alapelv, a mely az én indítványomban foglaltatik, át van véve abba az indítványba, a melyet Nagy Dezső t. barátom tett, és miután az ő indítványa bizonyos tekintetben kedvezőbb, a mennyiben a végrehajtás általa jobban van biztosítva, habár némileg az elvne^ bizonyos csökkentésével . . . Elnök: Érdemben ne méltóztassék szólni. Ehhez nincs joga a képviselő urnak. Nagy Ferencz: Kérem, be is fejezem már. Hentaller Lajos: Klotür! Elnök: Bocsánatot kérek, nem klotür, hanem a házszabályok rendelkezése! Hentaller kéj>viselő urat rendreutasítom. Nagy Ferencz: Miután, mondom, ilyen módon az én indítványom lényege benne van abban az indítványban, ennélfogva bejelentem a..t háznak, hogy a magam indítványát visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kivan a zárszó jogával élni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 18. §-szal szemben két r elleninditvány adatott be: az egyik Bozóky Árpád képviselő uré, a másik Vlád Aurél képviselő uré. Vlád Aurél kénviselő ur töröltetni kívánja a 18. §-t, Bozóky Árpád képviselő ur pedig uj szöveget hoz javaslatba. r Méltóztatnak kívánni, hogy Bozóky Árpád képviselő ur elleninditványa felolvastassák? (Felkiáltások: Nem!) Ha ezt nem méltóztatnak kívánni, akkor a kérdés feltételére nézve fogok javaslatot tenni. (Zaj. Halljuk!) Csendet kérek! Természetesen a 18. §-ra vonatkozólag fogom a kérdést feltenni és pedig olyaténképen, hogy a 18. §-szal szembe fogom állítani, a mint hogy azzal szemben is állnak, Bozóky Árpád és Vlád Aurél képviselő urak elleninditványait. Ha a t. képviselőház a 18. 8-t változatlanul el fogja fogadni, akkor Bozóky Árpád és Vlád Aurél képviselő urak elleninditványait elesetteknek fogom nyilvánítani, abban az esetben pedig, hogyha a 18. §-t nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor szembe fogom állítani a Bozóky 51*
