Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-146
146. ORSZÁGOS ÜLÉS 1907 április 23-án, kedden, Justh Gyula, utóbb Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól, s a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Darányi Ignácz, Jekelfalussy Lajos, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőköm^vét gr. Thorotzkai Miklós jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Hamniersberg László, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Raisz Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés j egyzőkönyvét. Felkérem gr. Thorotzkai Miklós jegyző urat, hogy azt felolvasni szíveskedjék. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa az 1907. évi április hó 22-én tartott i'dés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Elnöki előterjesztéseim nincsenek. Következik a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvényjavaslat (írom. áll, 442) részletes tárgyalásának folytatása. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző : Molnár János ! (Nincs itt 1) Lindner Gusztáv ! Lindner Gusztáv: Néhány megjegyzést kívánok tenni a t. ház engedelmével a törvényjavaslat 18. §-ához, még pedig a népközoktatásügyi politika szempontjából és minél sikeresebb népoktatás biztosítása érdekében. Köztudomású tény, hogy hazánk népoktatásügye lényegesen különbözik más államokétól. Mig másutt a népoktatás terén az egyház vagy az egyházak helyébe az állam, a tartomány és a községek léptek, addig nálunk a törvényesen bevett vallásfelekezetek alaptörvényileg biztosított évszázados autonómiájuk jogalapján állva a közoktatás terén más országokban már meghaladott azon állásponthoz szívósan ragaszkodnak, hogy az iskola az egyház tartozéka, »schola est accessorium ecclesiae«. Népoktatási törvényünk, az 1868 : XXXVIII. t.-cz., népoktatásunk számára uj korszak kezdete és szembetűnő haladásnak kiinduló pontja, mert ez a törvény a törvényesen bevett vallásfelekezetek autonómiájának fentartása mellett, a községet és az államot is, a népoktatás érdekeinek szolgálatába állította. Mig 1870 előtt hazánkban egyetlenegy állami népiskola sem létezett, addig most 1993 állami, 1456 községi és 12.769 felekezeti népiskola áll fenn. A felekezeti iskolák tehát összes hazai népiskoláinknak 77-3 %-át teszik ki. Törvényesen bevett vallásfelekezeteink ennélfogva igen számbaveendő közművelődési tényezőt képeznek, melyeknek méltányos kivánalmait tanácsos kielégíteni, tekintettel a hazai közművelődés körül évszázadok óta szerzett, kétségbe nem vonható kiváló érdemeikre. A törvényj avaslat 18. §-ának határozmányai is a magyar nyelv elterjesztésére irányulnak. Gyakran az a panasz hallható, hogy a magyar nyelv ismerete a nemzetiségi vidékeken nem terjed kellő gyorsasággal. Ámde hivatalos közoktatásügyi statisztikánk hiteles adatai megmondják, — csak egy példát hozok fel — hogy 1869-ben 13.798 népiskola közül 1237 német és 849 vegyes, magyar-német, tannyelvű iskola volt; 1880-tól 1885-ig 701 német és 1051 német-magyar tannyelvű ; 1886—1890-ben 657 német és 987 németmagyar tannyelvű, 1895-ben 462 német és 797 német-magyar tannyelvű, 1905-ben már csak 272 német és 317 német-magyar tannyelvű iskola létezett. Ezen 272 német tannyelvű iskola közül esik 254 az erdélyi szászokra ; az anyaország németéire, másfél millióra esik 18 német tannyelvű iskola. £0*
