Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-145

145. országos ülés 1907 április 22-én, hétfőn. 387 már kissé csorbítva, de mindazonáltal épségben tartja az iskolafentartóknak azt a jogát, hogy a tanítási nyelvet ő határozza meg. Épen e szakasz bevezetése mondja ki,, hogy fentartatik az iskolafentartó joga, hogy oktatási nyelvül —itt következik a megszorítás — vagy az állam nyelvét, vagy a gyermekek anyanyelvét állapithassa meg. Ez némileg megszorítás az eddigi állapottal szemben. (Helyeslés.) Hogy helyes-e, vagy nem, arról most nem vitatkozom, az én véleményem szerint nem helyes. De ha ebben a szakaszban is megadom a jogot az iskolafentartónak arra, hogy iskolájában a tanítási nyelvet meghatározza, a mely lehet a magyar nyelv, vagy lehet a gyermekek anyanyelve, akkor azt hiszem, igazán következetlenség, óriási következetlenség, hogy ugyanebben a szakaszban, a melynek elején a jogot, megadjuk, a végén ugyanezt a jogot elvegyük. Az ismétlő-iskola csak egy része a népiskolának. A népiskolát minden népiskolai törvény két tagozatra osztja : a rendes, mindennapi iskolára és az ismétlő-iskolára ; ez nem két külön iskola. Ugyanaz a tanító tanít benne rendesen és legtöbbször ; nagyon kivételes az az állapot, mikor az ismétlő-iskola gazdasági iskolává változtatik át és így a körülmények megengedik,' hogy más tanító is alkalmaztassák, de mindig az elemi népiskola egyik tagozata marad az ismétlő-iskola. Ha már most kimondom ebben a szakaszban az iskolafentartónak azt a jogát, hogy a nyelvet az elemi iskolában ő határozza meg, akkor nem értem, hogy lehet ugyanazon szakasz végén, egy mondattal alább azt, a mit megadunk, elvenni. Ez a rendelkezés nem is volt benne az eredeti miniszteri javaslatban, hanem azután a közoktatásügyi vagy a pénzügyi bizottságban, nem tudom melyikben, hazafias felbuzdulásból valaki indítványozta, hogy ezt a mondatot belevegyék, hogy az ismétlő-iskolákban a tanítási nyelv kizárólag magyar legyen és azután nem vették észre, hogy milyen ellenmondást visznek ezzel ugyanazon szakaszba, hogy ebben a szakaszban két elvileg teljesen különböző kijelentés van. Egy hatig: Már meg vagyok győzve! Goldis László : Én nem azért beszélek, hogy az urakat meggyőzzem; (Zaj.) tudom, hogy ez nem lehet. Vlád Auréi : Majd a következmények megfogják győzni! (Zaj és felkiáltások : Micsoda következmények ?) Goldis László : De ha eltekintünk attól, hogy itt tényleg ellenmondás van, ha eltekintünk attól. hogy ezzel tényleg megsemmisítjük az iskolaientartóknak azt a jogát, hogy iskoláikban ők állapítsák meg a nyelvet, mely lehet az állami nyelv vagy a gyermekek anyanyelve : ha csupán a kivihetőség szempontjából vizsgáljuk a dolgot, akkor is csak arra az eredményre juthatunk, hogy ez igy nem helyes. Iparkodni fogok ezt megmagyarázni. Mindenekelőtt nem vagyok abban a meggyőződésben, a melyben a t. "urak között a legtöbben, hogy t. i. ez a javaslat azt fogja eredményezni, hogy a magyarországi nem magyar, népek megtanulnak magyarul. Ez-.a czél elérhetetlen, mert ismerek két, sőt több nyelvet is beszélő egyéneket, de nem ismerek és nem ismer a történelem sem két nyelvű népet. A mióta az emberek tudomással bírnak az emberiség fej lődéséről, olyan eset nem fordult elő, hogy egy egész nép két nyelvet beszéljen. Ugron Gábor : A szászok három nyelven beszélnek ! Goldis László : Mert ha bekövetkezik az az abszurdum, hogy a magyarországi román nép kivétel nélkül magyarul beszél, akkor nem lesz szüksége a román nyelvre, mert a népre nézve a két nyelv mindig luxus. A diplomaták, a kiknek a berlini kongresszusra kell elmenniök, megtanulnak francziául, németül, sőt hogy Amerikában szónokolhassanak, angolul is, de a népnek csak egy nyelvre van szüksége. Zakariás János: És ez az egy nyelv Magyarországon a magyar ! Goldis László : Ezért mondom, mi nem győzhetjük meg az urakat; csak az idő fogja önöket meggyőzni. Be kell várni türelemmel, hogy be fogják látni, hogy mindezek a kísérletek hiábavalók és hogy vissza fognak térni a nagy Eötvösnek és Széchenyinek álláspontjára, vissza fognak térni a régi nótára, a mint Polit t. barátom mondotta, mert az idő be fogja bizonyítani, hogy csakis a régi nóta jó, az uj nóta pedig nem jó. Zakariás János: Ugy jósol, mint egy rossz czigányasszony ! Goldis László: De ha ezen álláspontomtól eltérően elfogadom azt is, hogy be fog következni az idő, hogy a magyarországi nem magyar népek, ha nem is egészükben, de 50—(50 százalékukban megtanulnak magyarul beszélni, akkor sem tudom helyeselni a javaslatnak azt az intézkedését, hogy mindjárt a törvény életbelépte után az ismétlőiskolák tannyelve kizárólag a magyar" legyen. Hiszen arra időt kell engedni. Az egész statisztika azt mutatja, hogy a 79-ik év óta tartó iskoláztatás sem érte el azt az eredményt, a melyet el akarnak érni. Felfogás dolga, hogy az urak már most ebből azt a következtetést vonják le, hogy még erősebben kell forszírozni azt, a mit 79 óta hiába forszíroznak. Ez felfogás dolga, ebben nem akadályozhatjuk meg önöket. Csak forszírozzák tovább és 30 év múlva megint ki fognak adni olyan statisztikai füzetet, a mely kimutatja, . . Egy hang (balfelöl) : Hogy a magyarok eloláhosodtak ! Goldis László : hogy hiábavalók voltak az 1879 óta tett kísérletek is. (Mozgás a baloldalon.) De, t. ház, ha megengedjük is, hogy ezen törvénynek lesz eredménye, akkor is, bocsánatot kérek, olyan, hogy ugy mondjam, primitív dolog annak előlegezése, hogy lesz eredménye. Várjuk be azt az időt, a midőn a törvénynek egyéb, a mindennapi iskolára vonatkozó rendelkezései meg fogják é9*