Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-131

24 i3i. országos iüés Í0ü7 április k-én, csütörtökön. mondani egy franoziának: langue d'état, vagy egy angolnak : language of state, nem érti meg, azt gondolja, hogy ez japán vagy kinai. Mert a hol a faji határok fedezik a geográfiai határokat, ott nem szorul az illető nép vagy nemzet arra, hogy hangsúlyozza az állami nyelvet, mert az államnak nem lehet nyelve, csupán a népnek; ott pedig, a hol a nép egy homogén nemzetet képez, magától értetődik, hogy annak nyelve a hivatalos nyelv. Ép ugy vagyunk a magyar állameszmével. Tessék mondani a francziának: l'idée d'état, vagy az angolnak : idea of state, azt fogja mondani, hogy nem érti. Valódi homogén nemzeti államok nem szorulnak arra, hogy minduntalan hangsúlyozni kelljen a nemzeti szuverenitást, az állam nyelvét, a magyar állameszmét. íme, ez a jele annak, hogy Magyarország nem a nyugati államok, hanem a keleti államok jellegével bir. (Mozgás.) Nagy szerencséjük a t. közoktatásügyi miniszternek és a belügyminiszternek, hogy nem miniszterek Maczedoniában, vagy Ö-Szerbiában. (Felkiáltások : Romániában ! Derültség.) Ha ott Maczedoniában a miniszter vagy az illető basa olyan rendeletet ad ki, mint a t. közoktatásügyi miniszter ur, hogy Kikindán a hittant is magyar nyelven kell tanítani, vagy olyan másik rendeletet, mint a belügyminiszter ur, hogy egy szerb kaszinónak nem szabad magát szerb kaszinónak nevezni, ott Maczedoniában az üyen minisztert vagy basát egész egyszerűen agyonlövik vagy agyonszúrják. (Nagy derültség.) Mit bizonyit ez ? Ez bizonyítéka annak, hogy a nemzetiségi érzelmek nagyon is élnek. Nekem alkalmam volt tavaly definiálni, mi az a nemzetiség. Egy német tudományos műre hivatkozva mondtam két szóval, hogy a nemzetiség minden fajnak a szellemi léte ; ezen szellemi létért minden faj küzd, ép ugy, mint a magyar, a ki azt mondja, hogy nyelvében él a nemzet. Ezt mondják Magyarországon a többi fajok is, mi is akarunk élni. (Taps és helyeslés a középen. Egy hang balfelöl: Ki-ki a maga hazájában ! Zaj.) Azt mondják, tessék a magyar nyelvet elsajátítani, ez a nemzetiségeknek is az érdeke. Kérem, ne tessék minket kiskorúaknak tekinteni. (Mozgás és zaj.) Mi nagyon jól tudjuk, mi hasznos, mi üdvös nekünk. Én emlékszem gyermekkoromból, hogy sok évvel 48 előtt az újvidéki felekezeti gimnáziumban, mikor semmi kényszer nem volt, mégis ott tantárgy volt a magyar nyelv ; abban a felekezeti gimnáziumban, melyet a hazafias Vukovics alapított, a ki apja volt az 1848-iki igazságügyminiszternek, később Londonba menekült és az októberi diploma után, 1861-ben tagja volt a magyar országgyűlésnek. Neki az volt az elve, hogy az államnak nem szabad beleavatkoznia az oktatásba. De mit tesz a közoktatásügyi miniszter ur? Ezen törvényjavaslat egyszerűen megsemmisíti a felekezeti autonómiát. (Ellenmondás.) Ne tessék ezt tagadni. Ezelőtt harmincz évvel egy beszédem után eljött hozzám gróf Apponyi miniszter ur és azt mondta : szép beszéd, de nagyon hamis. (Felkiáltások : Elhiszszük I) En is azt vagyok bátor mondani, hogy ez a törvényj avaslat a nyugati államok szempontjából talán nagyon szép, de a magyarországi viszonyokhoz képest nagyon hamis. (Derültség.) Talán most ideje volna foglalkozni magával a törvényjavaslattal. (Felkiáltások : Bizony/) Ha én belefognék ezen törvényjavaslatnak bírálatába, akkor nekem hosszabb beszédet kellene tartanom, mint t. barátomnak és elvtársamnak, Vajda Sándornak, a ki beszédével lefoglalta az egész ülést; annyit kellene beszélnem, mint annak a reichsrathi képviselőnek, (Felkiáltások balfelöl : Odavaló I) a ki 33 óra hosszáig beszélt; ugy kellene nekem kritizálnom ezt a törvényjavaslatot, mert minden sora, minden szava provokálja a kritikát. Már ezen törvényjavaslatnak a cziine is elhibázott. Tudjuk, hogy ezen törvényjavaslatban a fődolog nem a néptanítók fizetésének emelése, hanem az államnak omnipotencziáj a, nemcsak a beavatkozási joga, felügyeleti joga, hanem rendelkezési joga is, olyanformán, hogy ezen törvényjavaslat által a felekezeti autonómia tökéletesen meg van semmisítve. Ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, felekezeti autonómiáról szó sem lehet. (Zaj.) Mi a jele az autonómiának, az egyházi, iskolai autonómiának? Főj ele az, hogy van az illető felekezeti autonóm hatóságoknak fegyelmi joguk, hogy csak az autonóm hatóság képes és van jogosítva a fegyelmet gyakorolni. Pedig ez a törvényjavaslat egészen kivonja a felekezeti néptanítókat az ő autonóm hatóságuk fegyelmi joga alól. Mikor ezt a törvényjavaslatot először elolvastam, azt mondtam : hiszen ez most már a középkor inkvizicziója, (Derültség.) melynek minden felekezeti néptanító ki van téve. Hát nem az inkvizicziónak jele az, mikor a törvényjavaslatnak 22. §-a azt mondja, hogy: »a községi elemi népiskolai tanitó fegyelmi vétséget követ el, ha államellenes irányt követ«. (Élénk helyeslés baljelöl.) Somogyi Aladár : Akkor majd nem nevelnek Politokat. Polit Mihály : Ez nagyon elasztikus fogalom. A mint a középkorban, mikor valakit heréziával akartak vádolni, mikor valakit herézikusnak akartak nyilvánítani és elitélni, akkor persze kitalálták, hogy volt bizonyos blaszfémia, hogy volt valami az egyház ellen; ép olyan ez is. Ott nálunk a perifériákon sok olyan stréber van, sok olyan ember akadt már, a ki a magyar hazafiasság leple alatt mindenfélét képes tenni. Rakovszky Béla : Bizony ugy van ! Polit Mihály: Ennek nagyon szomorú példái vannak. Elborzad az ember, ha arra gondol, hogy milyen hatalma van pl. egy községi jegyzőnek ott a határszélen. Emlékszem rá,hogy 1876-ban, a szerb-török háború idején, mikor az a nagy hajsza