Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-131
131. országos ülés 1907 április í-én, csütörtökön. 25 a volt szerbek eüen, kitaláltak mindenféle összeesküvést,^"mindenféle konspirácziókat és ebben nagy szerepet játszottak a községi jegyzők. így a volt Határőrvidéken volt egy falusi jegyző, neve volt Szabadkai, volt izraelita, aki megmagyarositotta nevét. Mikor Mileticsnek végtárgyalása volt Budapesten, én voltam a védője. Ez a falusi jegyző ugy beszélt a végtárgyaláson, mint egy miniszter, a ki hivatva van Magyarországot megvédeni az Omladinával és mindenféle konspiráczióval szemben. Én azt mondtam a biráknak, tessék meghallgatni, ez a falusi jegyző ugy viselkedik, mintha valami miniszter volna. Ez a" falusi jegyző egy jámbor falusi néptanítóról azt mondta, hogy résztvett a konspiráczióban. Akkor azután pedig fogságba helyezték, a melyben két hónapig volt minden vizsgálat nélkül, s azután felhurczolták Budapestre, a Fortuna börtönébe, a hol szintén nem lett kihallgatva. Én véletlenül megtudtam, hogy mit csinálnak ezzel az emberrel. Interpelláltam a volt igazságügyminisztert, Perczeit és a szélsőbal azt mondotta, hogy ez nem járja, hogy az szégyen Magyarországra, hogy itt ilyen eljárás folyik. A miniszter erre elrendelte a vizsgálatot és két hét múlva ez az ember szabad lett. (Felkiáltások a baloldalon: Akkor minek panaszkodik!) Az a szegény tanitó sirt, a mikor kijött, családja azonban egészen tönkrement és egy pár év múlva ő is meghalt. És mi történt azzal a falusi jegyzővel, a ki vele igy bánt? Kitűnt, hogy sikkasztott és a biróság elitélte egy pár évi fegyházra. Ilyenféle emberek grasszálnak nálunk. Ez volna a magyar kultúra? Ez volna a kultúra Magyarországon? Nem, t. ház, ez nem kultúra, ez barbárizmus. Ilyennek czivilizált államban nem szabad megtörténni. (Felkiáltások a baloldalon: Halljunk valamit a javaslatból! Mi lesz a javaslatból !) Ez a törvényjavaslat, nem tudom, hogy mi okból, de összetéveszti a községi iskolákat a felekezeti iskolákkal, pedig Magyarországon a községi iskola is csak állami iskola, csakhogy a község fizeti a költségeket és az állam minden hatalmát gyakorolja felette. A mikor a Határőrvidék bekebeleztetett Magyarországba, azaz az anyaföldhöz csatoltatott, akkor választottak meg engemet először a Határőrvidéken. Pancsován 14.000 választóm volt, a kik mind nagy csatákat vivtak Olaszországban, Szolferinónál és másutt, s ezek mind kitartottak mellettem három nap és négy éjszaka a szabad ég alatt 16 fokos hidegben. Annak idején egy határozati javaslatot nyújtottam be, a melyben fel volt sorolva a Határőrvidéknek minden panasza. Mit kértem én ebben a határozati javaslatban ? Hogy viszgálják meg mindazon panaszokat, a melyek az adminisztráczió tekintetében felmerültek. Ki kell jelentenem, hogy beszédemet igen szimpatikusán fogadták, csakhogy annak semmi foganatja nem lett, mert a magyar kormány a panaszok megvizsgálására hivatott ankét összehivását elrendelni nem KÉPVH. NAPLÓ 1906 — 1911. VIII. KÖTET, akarta, mivel nem akarta megvizsgálni ezeket a panaszokat. Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz közeledni. Polit Mihály: Épen most értem ahhoz. (Derültség.) A Határőrvidéken voltak tényleg felekezeti iskolák. Igaz, a katonai hatalom beleavatkozott és adminisztrálta ezeket, de a szerb esperesnek és a szerb egyháznak hozzájárulásával. Tehát a jellege mindenben felekezeti iskola volt. Jött azonban a magyar kormány és azt mondta, hogy ezek ezentúl nem felekezeti, hanem községi iskolák lesznek. Pedig ezek az iskolák mint felekezeti iskolák a telekkönyvben is be voltak jegyezve mint Nationalschulen. A magyar kormány azonban azt mondta, hogy ezek községi iskolák lesznek. Már az 1869. XXXVIII. törvényczikkben látni lehetett a sovinisztikus irányzatot. Akkor ugyanis a községi tanitók azt a meghagyást kapták, hogy a 6—7 éves gyermekekhez három kérdést kell intézni. Az első az, hogy mi vagy te. Erre az a szerb gyerek azt köteles felelni: én magyar vagyok. (Helyeslés.) A második kérdés az, miért vagy te magyar ? Erre azt kell feleim: azért, mert Magyarországon születtem. (Helyeslés.) A harmadik kérdés pedig az volt: mi különbség te közted és azok között, a kiket ti magyarnak hívtok ? Erre a feletet az : csak az a különbség, hogy én görög-keleti vallású vagyok, az a másik pedig nem görög-keleti vallású. (Helyeslés.) Tisztelt képviselőtársaim ezekre a dolgokra azt mondják, hogy helyes ; pedig, ha helyes volna az az indokolás, hogy valaki azért magyar, mert Magyarországon született, akkor a t. közoktatásügyi miniszter ur nem volna magyar, mert ő Bécsben született. (Derültség.) Eszembe jut ez alkalommal az is, a mit egy szerb parasztról hallottam, a kinek szintén azt mondták, hogy ő azért magyar, mert Magyarországon született, a mire ő aztán a magyar parasztnak azt felelte : kérlek szépen, ha istállóban születtem volna, akkor borjú vagy csikó lettem volna ? (Derültség.) Ez a konzekvencziája annak, hogy ha azt mondjuk, hogy mindenki csak azért, mert itt született, okvetlenül magyar. (Zaj.) Van ebben a törvényjavaslatban valami, a mi egészen immorális dolog, (Zaj. Ellenmondások.) Ha mi a kultúrát elő akarjuk segiteni, akkor azt minden feltétel nélkül kell tennünk, mert feltételeket tűzni, immorális volna. Ez a törvényjavaslat pedig bizonyos feltételeket szab meg, ha az a felekezeti iskola állami segélyben akar részesülni. Nem szorul bővebb bizonyitásra az, hogy immorális dolog, ha az állam akként akarja a kultúrát elősegiteni, hogy a felekezetek az általuk alapitott iskolákat engedjék át a magyar államnak és pedig a mostaninak, a mely egészen sovinisztikus áramlatot követ. Van még egy intézkedése ennek a törvényjavaslatnak, a mely nagyon veszélyes, akár csak a középkori inkviziezió. Azt mondja a javaslat, 4
