Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-141

268 24Í. országos ülés 1907 április 17-én, szerdán. képviselő urnak engem figyelmeztetni, mert senkit sem akar az elnökség elütni attól a jogától, hogy módosítást benyújtson és kívánja, hogy a ház akarata ez iránt megkérdeztessék. (Altalános helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Szkiesák Ferencz képviselő urnak azon módosításával szemben, mely szerint a 2. §. első bekezdésébe ezen szavak után (olvassa): »A községi és hitfelekezeti tanítóknak évi alapfizetése« tétessék : »1907 Julius l-től« kifejezés, az eredeti szöveget változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy Szkiesák képviselő urnak ezen módositáa elesett. Miután Szkiesák képviselő ur másik módosítását visszavonta, erre a kérdést feltenni felesleges. Következik most már a 2. §. negyedik bekezdéséhez toldásképen Csernoch János képviselő ur által javaslatba hozott módosítás, a mely azt kívánja, hogy a 2. §. negyedik bekezdésének ezen utolsó szavai után : »eltérőleg is rendezheti* tétessék a következő szöveg : »Ez a jog megilleti akkor is, ha az ugyanazon iskolánál alkalmazott tanító és tanítónő házastársaké Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Csernoch János képviselő urnak ezen módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az ötödik bekezdés. Az ötödik bekezdéssel szemben Goldis László képviselő ur a következő elleninditványt nyújtotta be (olvassa) : »A tanítók élethosszig választatnak. Minden megürült tanítói állomás legfeljebb egy év alatt, de mindenesetre a legközelebbi iskolai év kezdete előtt, betöltendő, és ezen idő alatt az iskolában segédtanító (tanítójelölt) alkalmazandó ; a tanító halála esetén özvegye és á,rvái a halálozásnak napjától számított félévig az egész fizetést és lakást élvezik.« Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §. ötödik bekezdését Goldis László képviselő ur elleninditványával szemben a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azokat, a kik elfogadják változatlanul az eredeti szöveget, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem tehát, hogy a képviselőház a 2. §. ötödik bekezdését változatlanul elfogadja a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, ennélfogva tehát Goldis László képviselő urnak ezen bekezdéssel szemben beadott indítványa elesik. Következik még Tóth János képviselő urnak következő módosítása. Hammersberg László jegyző (olvassa): »A 2. szakasz legvégére tétessék : Allamsegélyes iskolánál a rendes tanító halála esetén, ha az özvegyet vagy árvát hagy hátra, az alkalmazott segédtanító fizetéséhez a halálozásnak napjától számított félévig az állam is hozzájárul abban az arányban, a mely arányban az elhalt rendes tanító fizetését kiegészítette.* Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Tóth János képviselő urnak imént felolvasott módosítását a 2. §-hoz elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a képviselőház Tóth János módosítását elfogadja. Következik a 3. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Vertán Endre előadó; T. képviselőház! Az utolsó bekezdésben javaslom, hogy »minden községi és hitfelekezcti tanitó« helyett tétessék: »minden községi és hitfelekezeti rendes tanitó«. Ez megfelel a törvényjavaslat intenczióinak, a mely a korpótlékokat a rendes tanítókra nézve kívánja rendezni. Ennélfogva tisztelettel kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Ráth Endre j«gyző: Bella Mátyás! Bella Mátyás: T. képviselőház ! A korpótlék tekintetében a javaslat a t. kultuszminiszter urnak a költségvetés tárgyalása alkalmával előadott tervéhez képest bizonyos javulást mutat ugyan, a mennyiben kimondja, hogy mindazok a tanítók, a kik a jelen törvény életbeléptekor az 1893. évi XXVI. t.-czikk 2. §-a alapján már az első vagy a második 100—100 koronás évötödös korpótlék élvezetében vannak, a jelen törvény életbeléptétől kezdve még 100 korona korpótlék kiegészítésben részesitendők ; a korpótlék beosztását mindazonáltal, különösen az idősebb tanítókra való tekintettel, nem tartom igazságosnak és méltányosnak. A korpótlékoknak az eredeti terv szerint való beosztása nem volt ugyan jó, nem felelt meg mindenben a tanítóság igényeinek, de mindazonáltal jobb volt, mint a mostani. A tervezet értelmében a harmadik és a negyedik helyre volt illesztve a 100—100 koronás korpótlék. En már annak idejében bátorkodtam azon kéréssel fordulni a t. kultuszminiszter úrhoz, hogy a 100—100 koronás korpótlék az ötödik és hatodik helyre helyeztessék. (Helyeslés balfelől.) Ezt a kérésemet azzal támogattam, hogy rámutattam arra, hogy a 100—100 koronás korpótléknak a harmadik és negyedik helyen való elhelyezése arra az időre esett, a midőn a tanítónak tényleg a legnagyobb szüksége van a segedelemre, mert családja fentartására és gyermekei neveltetésére a legtöbbet igényli, (ügy van !) holott az ötödik és hatodik helyre való kitolása a 100—100 koronás korpótlékoknak, bár bizonyos relatív fizetéslásebbedést jelent is a tanítóra nézve, mégis olyan időre esik, mikor már rendes körülmények között felnevelte gyermekeit és ezt a fizetéskisebbedést nagyobb megrázkódtatások nélkül elviselheti. E helyett a mostani szakasz két 100—100 koronás korpótlékot még egy helylyel előbbre tolt. Ez által nem lett javítva az 1893 óta működő tanítók helyzete, másrészt pedig az azelőtt működő tanítók nyugdíjaztatás esetén 100 koronával kevesebb nyugdijat kapnak.