Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-141

Ihl. országos ülés 1907 április 17-én, szerdán. 265 törvényjavaslatnak erre vonatkozó intézkedését fentartani méltóztassék. (Élénk helyeslés.) A mi a t. képviselő urnakmásodik érdemleges módosítását illeti, a mely szerint a segédtanítói fizetéshez az állam is járuljon hozzá, ezt olyan indokolással méltóztatott előterjeszteni, a mely indokolást én is helyeslek, magamévá teszek, a mikor összefüggésbe méltóztatott hozni az özvegyekkel és árvákkal a tanitó elhalálozása esetében. De a mikor generalizálni méltóztatott ezt akként, hogy minden segédtanító fizetéséhez hozzájáruljon az állam, ezt már magamévá nem tehetem. Ezt azért nem fogadhatom el, és azért kérem a t. házat, hogy ezt a módosítást ne fogadja el ilyen formában, mert ez a segédtanítói intézmények bizonyos állandósítását jelenti, a mit pedig kizár ez a törvényjavaslat és kizárni igyekszik a kormányzat, másodszor pedig azon oknál fogva is, mert ez kiszámithatatlan terhet hárítana az állam háztartására. Abban a formában, a melyet Hoffmann Ottó t. képviselő ur előterjesztett, mely szerint ha egy tanítói állás halálozás esetében megüresedik és törvény szerint az iskolafentartó köteles az özvegynek és árváknak félévig a tanítói fizetést egész összegében kiszolgáltatni, mely esetben az az iskolafentartó kétszeresen van megterhelve, mert egyrészről az özvegyi járulékot tartozik kifizetni, másrészről pedig a segédtanítót tartozik fizetni; minthogy az iskolafentartó ilyen kettős teherrel lesz megterhelve: méltányosnak tartom azt, hogy igenis ezen teherben az állam is részesedjék és osztozkodjék. (Helyeslés.) De e tekintetben Hoffmann Ottó t. képviselőtársamnak indítványát — habár eszméjében és elvében helyeslem, ép ugy, mint az eszmét felvetett Goldis képviselő úrét — nem tartom helyesnek, mert ő a közigazgatási bizottság engedélyéhez óhajtja ezt kötni, a mi talán nem volna teljesen méltányos, sem szükséges, hogy a közigazgatási bizottság bírálja ezt el. Talán a leghelyesebben olyanformán lenne ez a gondolat beilleszthető a törvényjavaslatba, ha a következő szöveget méltóztatnának beilleszteni a

r törvénybe (Halljuk! Halljuk ! Olvassa) : »Allamsegélyes iskolánál a rendes tanitó halála esetén, ha a tanitó özvegyet vagy árvát hagy hátra, az alkalmazott segédtanító fizetéséhez, a halálozásnak napjától számított félévig, az állam is hozzájárul abban az arányban, a mely arányban az elhalt rendes tanitó fizetését kiegészítette.« (Helyeslés.) Itt nincsen meg a közigazgatási bizottság felülbírálása, de hozzá van kötve az, hogy ha a tanitó árvát vagy özvegyet hagy hátra, mert megtörténhetik, hogy nőtlen tanitó hal el és itt nem áll be az az eset, hogy az özvegynek vagy az árváknak járulékot kell adnia az iskolafentartőnak. (Igaz! Ugy van!) KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. VIII. KÖTET. Csernoch János t. képviselő ur azon indítványához, a mely szerint a 2. §-ba vétessék fel az a kivételes intézkedés vagy kivételes jog, a mely szerint a nőtlen tanítókra vagy hajadon tanítónőkre vonatkozólag az iskolafentartők intézkedhetnek a lakásra vonatkozólag a törvénytől eltérőleg is, kiterjesztessék abban az esetben, hogy ha a rendes tanítók házastársak, a magam részéről hozzájárulok, azt teljesen méltánylom és méltányosnak tartom, a mennyiben az iskolafentartők megterheltetését ez meg fogja könnyíteni. Különben is azt hiszem, hogy a tanítóknak a lakásra vonatkozó jogait és kívánalmait ez az intézkedés sérteni nem fogja, mert az iskolafentartők mindenkor méltányosan igyekezni fognak arra, hogy házastárs tanítók kellő lakásban részesittessenek. Ezért kérem a t. képviselőházat, hogy Csernoch János t. képviselő urnak erre irányuló módosítását elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Szkicsák Ferencz t. képviselő urnak a lakáskérdésre vonatkozólag szintén van egy módosítása, a mely szerint ő azoknak a tanítóknak természetben való lakását, illetőleg lakbérét, a kik családjukkal együtt laknak, az iskolafentartők által nagyobb mérvben biztosítani és kiterjeszteni akarja. Én azt hiszem, hogy az iskolafentartők minden körülmények között számolnak ezen helyzettel és a mennyiben a tanítónők erkölcsi élete ezt hozza magával ós ezt kívánja, nem tudom feltételezni egy iskolafenntartóról vagy felekezetről sem, hogy ne számolna az illető tanítók erkölcsi életével, és épen ezért ne biztositana a tanítónőnek erkölcsi életének megfelelő lakást. Ismétlem, hogy miután az iskola-' fentartőkról, különösen pedig az egyházi hatóságokról feltétlen feltételezem, hogy mindenkor számolnak a tanítók és tanitónők erkölcsi életével, azért ezt az indítványt feleslegesnek tartom. (Helyeslés.) Még egy módosítás van ós ez Óváry t. képviselőtársam módosítása, a ki azt kívánja, hogy egy és ugyanazon állomáson segédtanító egy évnél tovább nem alkalmazható. Igaz ugyan, hogy a segédtanítói alkalmazást a törvény preczizirozza, a mikor kimondja, hogy félév alatt a tanítói állomás betöltendő és kivételes esetben, a közigazgatási bizottság elbírálása alapján, kivételesen egy évig alkalmazható. De épen az imént emiitett gondolkozásom és nézetemnél fogva, a mely szerint a segédtanítói intézményt lehetőleg szűkíteni ós nem tágítani igyekszik a kormányzat (Helyeslés.) és mert ez az indítvány határozottabbá teszi ezt a czélt, a mennyiben azt mondja, hogy egy és ugyanazon a helyen segédtanítók egy évnél tovább nem alkalmazhatók : ezért ezt az indítványt szintén elfogadásra vagyok bátor ajánlani. Csernoch János t, képviselő ur, a ki — a mint látom — ezen indítvány ellen fel méltóz34