Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-141

i'il. országos ülés 1907 április 17-én, szerdán. 263 Ha Vertán Endre képviselő urnak volt kifog kérdés feltétele ellen, kötelessége lett volna akkor, mikor azt a kérdést intéztem a házhoz, hogy méltóztatnak-e belenyugodni, most kifejtett álláspontját előadni. Hogy ő most, mikor már a határozat meghozatott, mintegy a határozatot magát teszi kritika tárgyává, ez újra szabályellenes, mert a házszabály határozottan tiltja, hogy a meghozott határozat ujabb vita tárgyává tétessék. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy nem hozott határozatot a képviselőház másra nézve, mint a Miháli Tivadar határozati javaslatának esak első részére. Ha elolvasta volna a naplót, ha elolvasta volna a jegyzőkönyvet, a mi mint előadónak kötelessége lett volna, mielőtt olyan támadást intéz, —nem én ellenem, hanem a háznak egy határozata ellen — akkor egyáltalában elállott volna a szótól. Mert a kérdést ezután igy tettem fel közmegnyugvásra (olvassa) : »Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. ház a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, szemben Polit Mihály, Goldis László, Miháli Tivadar, Vajda Sándor és Szkicsák Ferencz képviselő urak határozati javaslataival, igen vagy nem ? (Igen!) Többség. Kijelentem., hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, ennélfogva Polit Mihály, Goldis László, Miháli Tivadar, Vajda Sándor és Szkicsák Ferencz határozatai javaslatai elesnek.« E szerint nem a határozati javaslatnak első részét, hanem az egész határozati javaslatot mellőzte a ház. A Miháli Tivadar képviselő ur határozati javaslatának második része azt mondja, hogy olyan ujabb törvényjavaslat beterjesztésére kivánja utasítani a kormányt, a melyben a nem állami tanítók járandósága az állami tanítókéval egyenlő összegben állapittassék meg, biztosíttatván az egyes felekezetek részére minden, az egyházi autonómia rovására eső feltételektől ment állami hozzájárulás. Ez elvettetett a képviselőház által. Már most Szkicsák Ferencz képviselő ur ugyanazon ülésnek a végén azt a határozati javaslatot akarta benyújtani, hogy a községi és hitfelekezeti rendes tanítóknak évi alapfizetése egyenlő legyen az állami elemi iskolai tanítók alapfizetésével. Ez teljesen azonos a Miháli Tivadar által az általános vita során benyújtót, s a képviselőház által elvetett határozati javaslattal. Már pedig a házszabályoknak 238. §-a azt mondja : »A ház által elvetett javaslat vagy indítvány — lett légyen annak tárgya törvény alkotása vagy nem, ha a tárgyalásnak bármely fokozatán vettetett is el — ugyanazon ülésszak alatt többé tanácskozás alá nem kerülhet.« Én tehát teljesen házszabályszerűen jártam el, mikor Szkicsák Ferencz képviselő urnak nem engedtem meg, hogy olyan határozati javaslatot nyújtson be, a mely ezen ülésszakban már leszavaztatott. A házszabályoknak ebbeli rendelkezését másképen magyarázni nem lehet. Nagyon kérem a t. képviselőházat, méltóztassék jelentésemet erre vonatkozólag helyeslőleg tudomásul venni. (Helyeslés. Tudomásul veszszük !) Ki következik szólásra ? Ráth Endre jegyző: Hoffmann Ottó i Vertán Endre előadó: T. képviselőház !... Elnök: Milyen czimen kíván szólni az előadó ur ? Vertán Endre előadó: A zárszó jogával kívánok élni, mert már tegnap befejeztetett a vita. (Zaj.) Elnök : Kérem az előadó urat, méltóztassék a helyett, hogy támadásokat intéz az elnök ellen, vigyázni a tárgyalások menetére. En még nem zártam be a vitát. (Mozgás.) Somogyi Aladár: Hiszen nem vagyunk óvodában ! (Zaj.) Elnök: Bocsánatot kérek, ha ez nem tetszik a képviselő uraknak, én itt hagyhatom ezt a helyet bármely perezben. De azt nem lehet eltűrni, hogy az előadó ur a háznak már elfogadott határozatát kritika tárgyává tegye. (Igaz ! ügy van ! Helyeslés a jobboldalim.) Az előadó ur most is, a mikor a vita még nincs bezárva, a mikor más szónokok vannak még feliratkozva, s a mikor a vita bezárása után az előadó urat csak a zárszó joga illeti, feláll és követeli magának a szót, a mikor ahhoz neki joga nincsen. (Nagy mozgás. Helyeslés a jobboldalon.) Kérem Hoffmann képviselő urat, méltóztassék szólni. Hoffmann Ottó: T. ház! A tegnapi ülés folyamán Goldis László t. képviselőtársam a tárgyalás alatt lévő javaslat 2. szakaszához egy pótló indítványt tett, a mely szerint államsegélyre szoruló iskoláknál az] özvegyi félév idején az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 139. §-a szerint alkalmazandó segédtanító fizetéséhez a rendes tanítói fizetés kiegészítése arányában járuljon hozzá az állam. Bátor lettem volna ez indítványt — a mint a javaslat parlamenti tárgyalását megelőző pártkonferenczián jeleztem is — előterjeszteni. így csak pártolom azt felszólalásommal, s egy csekély módosításnak feltételes proponálásával igyekszem annak kedvező sorsát a természetesen felmerülő pénzügyi akadály lehető mérséklése által biztosítani. (Halljuk! Halljuk !) A félévi özvegyi járandóság humánus intézkedésének megtartása mellett elvitázhatatlanul méltányos, sőt szocziális szempontból felette üdvös volna ez a rendelkezése az uj törvénynek, mert az iskolafentartó községek és hitközségek adózói már a rendes közterhek súlyát is alig viselhetik el, s az ilyen érzékeny rendkívüli kiadások, mint pl. a szóban forgó kettős tanítói fizetés teljesítése, természetesen csak fokozzák az amúgy is növekvő elégedetlenséget. Hogy tehát egyrészről valóban méltánylandó eseteknél segédkezet nyújtsunk, másrészt pedig az államra nehezedő pénz-